Még 2021. június 3-án a Media1 előzetes sajtóregisztrációval küldött a Kúria épületéhez, hogy tudósítsak egy nyilvános ítélethirdetésről. A belépést készenléti rendőrök akadályozták meg. Az esetről az ATV, a 24.hu és a Telex is beszámolt. Elszenvedtem a rendőri önkényt, de nem hagytam annyiban.
A rendőrség nem lehetne ajtónálló
A rendőrség tevőlegesen beavatkozott a bírósági nyilvánosság érvényesülésébe, miközben a nyilvános tárgyaláshoz és nyilvános ítélethirdetéshez való jog nem protokollkérdés, hanem alkotmányos és bírósági működési garancia (Alaptörvény XXVIII. cikk (1), Bszi. 12.§ (1)–(2)). A rendőr (A.D. r. őrmester és T.M. r. őrmester) azonban nem működhet „utasítást kaptam” üzemmódban ott, ahol alapjog korlátozásáról van szó. A rendőri intézkedésnek azonosíthatónak, célhoz kötöttnek és jogszerűnek kell lennie; a rendőr köteles közölni az intézkedés tényét és célját (Rtv. 20.§ (2)). A 24.hu beszámolója és a A Telex beszámolója szerint a rendőrök nem mondták meg, milyen jogszabály alapján járnak el és ki adott utasítást.
Az ombudsman bő 4 éven át sunnyogott, majd küldött egy cinikus választ
Az AVH épületében székelő alapvető jogok biztosa tökélyre fejlesztette a hatósági kármentést: bő négy évig ült egy nyilvánvalóan sajtóellenes bírósági-rendőrségi akción, majd jelentés nélkül lezárta azzal a vállalhatatlan állítással az ügyet, hogy nincs alapjogi visszásság. Mindezt úgy foglalta közokiratba, hogy maga is rögzítette: érvényes sajtóregisztráció mellett rendőrök akadályozták meg a belépést, de normatív jogalapot pedig nem neveztek meg. Ez nem ombudsmani munka, hanem a hatósági önkény adminisztratív mosdatása; közjogi értelemben szégyen, szakmailag bukás nemcsak a választ kiadmányozó dr. Wildner Domonkos Zoltán, hanem dr. Juhász Imre számára is.
Dr. Juhász Imre korábban az alkotmánybíróság elnöke volt. Az alábbi kép persze csak egy illusztráció, hogy miként fabrikálhatták a rendőröket felmentő levelet.
A Veszprémi Törvényszék némi hezitálás után simán a rendőrök ellen ítélt
A rendőrség rögvest meg is szüntette az eljárást, én meg perre mentem. A police.hu-n benyújtott kereset láttán a Veszprémi Törvényszék 2026 márciusában papíron válaszolt, ami igencsak kínos, hiszen a törvény szerint az elektronikus ügyintézés ellenére papíron kiküldött közlések érvénytelennek minősülnek (Dáptv. 19.§ (5)), de ezen gyorsan túllendültünk.
A bíró elsőre még bizonyításra hívott fel, mintha nekem kellene bizonyítanom, hogy a rendőrség miért és milyen alapon akadályozta meg az épületbe való belépésemet. Mindeközben a rendőrség védiratában azt bizonygatta, hogy a Kúria sajtósa utasíthatja őket és nekik nincs hatáskörük ezt felülvizsgálni. Egy határozott, de tisztelettudó beadványban rámutattam, hogy a 10:22-kor kezdődő ítélethozatal kép- és hangfelvételének rögzítésére már 9:55-kor megérkeztem. A követő végzés már tényként rögzítette, hogy jogkérdésként kezeli az ügyet, és arról nem szükséges tárgyalást tartani, amelyre újabb érdemi nyilatkozatban taglaltam a sajtó akadályozásának törvényi tilalmát.
Az ítélet végül pofonegyszerű indoklású lett: a rendőr nem lehet a Kúria sajtóosztályának engedelmes portása. A rendőr dolga a biztonságos beléptetés garantálása lett volna, nem az, hogy eldöntse, egy regisztrált sajtótudósító bemehet-e vagy sem, mert ezt még a Kúria bírája se korlátozhatná. Gondolom, az ORFK új vezetősége nem kíván majd a Kúriához fordulni egy ilyen kínos ügyben – ráadásul a Kúria azt (érintettség okán) el se bírálhatná.
Hivatali visszaélés gyanúja miatt bement a feljelentés
Miután a rendőrségnek vizsgálnia kellett volna, hogy törvényesen járt-e el, de azt tudatosan és szándékosan, többszöri felszólítás ellenére megtagadta, így a sajtóregisztrációval érkező tudósító visszafordítása terén felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. A feljelentés alapján vizsgálni kell majd, hogy volt-e összejátszás az AJBH, a Kúria sajtórészlege és a rendőrök között, illetve a visszaélést bűnszervezetben követték-e el.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
