Korábban bemutattuk, hogy a DÁP is cégszerű aláírás majd az erről szóló per kapcsán terítékre került, hogyan próbálja az adóhatóság és a bíróság egyetlen szóba – a „magánszemélyként” fordulatba – belelátni azt a tilalmat, amely tilalmat a jogszabály valójában nem tartalmazza. Most pedig az Európai Bizottság maga szolgáltatott új érveket a vitához egy új, úgynevezett European Business Wallet javaslattal. Így fordulunk rá a perre, amelynek a tárgyalása 2026.06.18-án (csütörtökön) délelőtt 10 órakor lesz a Fővárosi Törvényszék 143-as termében (1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3.).
Magánszemélyként írunk alá, mégis cégszerű az aláírás
A vita középpontjában a törvény azon mondata áll, amely szerint a felhasználó az eAláírást „magánszemélyként” használja (Dáptv. 54.§ (7)). Erre épült fel az a hamis kommunikáció, amely szerint a DÁP eAláírás nem alkalmas cégszerű aláírásra. A probléma csak az, hogy minden aláírást magánszemélyként használunk. A tollat is.
A cégjegyzés nem attól keletkezik, hogy a digitális tanúsítványban, vagy a toll burkolatán szerepel egy cégnév, hanem attól, hogy az aláíró személy – az aláírás időpontjában – jogosult a gazdálkodó szervezet képviseletére. Ezzel egyébként az Igazságügyi Minisztérium korábban és későbbi levelükben egyetértett. A cégtörvény elnagyolt fogalma nem tartalmaz tiltást (Ctv. 8.§), az új jogi személyekről szóló törvény se, azonban az indoklása kifejezetten tartalmazza, hogy bármely elektronikus aláírás egy céges iraton cégszerű aláírást hoz létre. A DÁP eAláírás korlátozás nélkül teremt teljes bizonyító erejű magánokiratot (Pp. 325.§ (1) j)).
A NISZ Zrt. és az IDOMSOFT Zrt. szerepe nagyon fontos, mert ezek az állami cégek az ÁSZF nevű dokumentumaikban szereplő „természetes személy” kitétel miatt, közel 8 évben át az AVDH-ról, hogy az nem „minősül” cégszerű aláírásnak. Utóbb már tudjuk, hogy végighazudták ezt az időszakot és azóta se kértek bocsánatot. Az alábbi, GDPR-nak megfelelő beszélgetésben a 1818 véleménye hallható:
Brüsszel meglépné az üzleti tárcát, de a magántárca üzleti célú használatát se korlátozzák sehol
Az észt, lett, litván és más digitálisan fejlett tagállami rendszerekben nem található olyan általános szabály, amely szerint a természetes személy által használt állami digitális azonosítás vagy elektronikus aláírás automatikusan alkalmatlan lenne üzleti célokra. Egyetlenegy tagországban sincs tiltás, de vizsgálni kell – ahogy a papíralapú aláírás esetén is – hogy a szerepkört az adott személy aktuálisan betölti-e. Magyarországon ehelyett arról folyik a vita, hogy egy ember képes-e ugyanazzal az elektronikus aláírással aláírni egy magánokiratot és egy céges dokumentumot, ami teljes jogi nonszensz.
Az Európai Bizottság nemrég előállt az úgynevezett European Business Wallet koncepciójával. A hivatalos indokolás szerint külön üzleti digitális tárcára van szükség, amely képes kezelni a képviseleti jogosultságokat (vagyis szerepköröket és attribútumokat), a meghatalmazásokat és az üzleti tranzakciókat. Az eredeti eIDAS rendelet kapcsán az EU továbbra se közölt semmilyen tiltást az üzleti felhasználásra, azt a tagállamra bízta, amellyel a tagállamok nem éltek – Magyarország sem.
A valódi probléma: a szerepkörök hiánya
Az üzleti tárca csupán EU szinten azonnal elérhetővé tenné a képviseleti szerepkörre vonatkozó információt, ami egyből az eAláírásból látszana. A jogalkotási menetrendben felmerült, hogy ezt később kötelezővé tennék, véget vetve a nehezen ellenőrizhető papíralapú szerződéseknek.
A szerepkör-kezelés önmagában jó irány lenne. Valóban célszerű lenne, ha a digitális tárca meg tudná jeleníteni, hogy valaki ügyvezetőként, egyéni vállalkozóként, kamarai tagként vagy civil szervezet képviselőjeként jár el. Csakhogy ehhez rendezett nyilvántartások kellenének. Helyette a cégadatok, a civil szervezeti nyilvántartások, a törzskönyvi rendszerek és számos egyéb közhiteles adatbázis terén ma is jelentős eltérések, hiányosságok és integrációs problémák vannak.
Nem hazudtak. Kitaktikázták.
A törvényszéki tárgyalás egy olyan bírói tanáccsal kerül megtartásra, akiknél sikerült kiugrasztani a nyulat a bokorból, amikor DÁP eAláírás láttán közölték az elutasító végzésben – a jogszabály szövegével ellentétesen – hogy az magáncélú. Azóta se derült ki, hogy dr. Szabó Szilvia bíró a magáncél kifejezést honnan vette. A korábbi kormányfő mentén most már látszik a motívum: nem hazudtak, csak taktikáztak. Ezek szerint ez egy tipikus bindzsisztáni módszer, amit már jól ismerünk. Most azonban eljött itt az igazság pillanata: az alperes adóhatóságnak és a törvényszéki bírói tanácsnak is színt kell vallania!
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
