A történet inkább a külföldön dolgoztató magyar munkáltatókat érdekelheti: egy svédországi munkavégzésből lett magyar munkaügyi bírság. A sztori lényege korántsem meglepő: a hatóság nem értette – nem is akarta érteni – az uniós szabályokat és a magyar munkáltatót bírságolta volna a magyarországi TB bejelentés „hiánya” miatt, ha hagytuk volna…
Svéd munka, svéd bejelentés, magyar bírság
Az EU egyik legelemibb szabálya, hogy egy munkavállaló egyszerre csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerébe tartozhat! Egy magyar cég Svédországban foglalkoztatott egy szélturbina-szerviz technikust. A munkát Svédországban végezték, ott történt a bejelentés az első naptól kezdve és a járulékokat is ott fizették.
A Budapest Főváros Kormányhivatalának osztályvezetője – Sabacz Róbert (róla még lesz szó) – azonban ennek ellenére úgy döntött, hogy a dolgozót Magyarországon is be kellett volna jelenteni, ezért 240 ezer forint munkaügyi bírságot szabott ki. Az indoklás nagyjából annyi volt, hogy a munkaszerződés a magyar Munka Törvénykönyvére hivatkozott és az EU rendelet amúgy se vonatkozik erre az esetre. Valójában az EU rendelet kifejezetten tiltja a svédországi munkavégzés alapján történt IGAZOLT bejelentés esetén párhuzamosan a magyar TB bejelentést (is), párhuzamos jogviszony nélkül is! (Lásd: 13. cikk (1) a)) Ezt a munkáltató nevében tett telefonbeszélgetések alapján az akkori osztályvezető (Sabacz Róbert) és a felettesei is tudták. Tévedésről tehát szó se lehetett, mégis meghozták a jogellenes határozatot!
A háromfős bírói tanács fogalmatlansága
A kormányhivatal részéről dr. Németh Szilvia által jegyzett védirat közölte, hogy a svéd TB bejelentés nem lehet akadálya a magyar TB bejelentésnek, sőt még arra is – gátlástalanul – hivatkozott, hogy a kereset nem jelölte meg EU rendeletet és a dupla TB bejelentés tilalmát. Dr. Németh Szilvia egyébként elképesztően érzéketlen hatósági döntések terén is ellátta a kormányhivatal képviseletét. A Fővárosi Törvényszék három fős bírói tanács a hazugságokat tartalmazó védirat ellenére azonban tárgyalhatónak tartotta az ügyet, fel is sorolta a munkáltató érveit, köztük az EU rendeletet is, majd jött a fordulat (értsd: elutasítás). Az ítéletben dr. Czesznak-Molnár Erika, dr. Kurucz Ákos és Hegedüsné dr. Szabó Ildikó bírók közölték, hogy a svédországi munka ténye és az ottani igazolt társadalombiztosítási bejelentés ellenére „szerintük” a magyar jog hatálya alatt történő foglalkoztatásról állapodtak meg (a Róma I. rendelet 8. cikke szerint a tényleges munkavégzés helyén alkalmazandó jog számít), de még durvább tévedés volt, hogy állításuk szerint „A per tárgyát nem a társadalombiztosítási jogviszony képezte” (sic!).
A fő probléma ilyenkor az, hogy nem lehet előre tudni, hogy a bírók tévúton járnak még akkor sem, ha egy ilyen jogkérdésben – teljesen feleslegesen – tárgyalásra kerülne sor. Itt nem egy, hanem egyből három hivatásos bíró képes volt olyan elképesztően szakmaiatlan ítéletet hozni, amely óvodás szintű érvek mentén, de tudatosan figyelmen kívül hagyta az uniós jog egyik alapelvét és utat adott volna a dupla TB bejelentésnek.
Ügyvédkényszer, Kúria, új eljárásra utasítás
Miután a Kúria már az ügyvédkényszer mellett sem köteles befogadni a felülvizsgálati kérelmeket így a törvényszéki „tévedések” (értsd: szándékosan jogellenes döntések) gyakorta nem kerülnek orvoslásra, hiszen 30 nap alatt kell olyan ügyvédet találni, aki megérti az ügyet és hajlandó szembemenni az állam közigazgatási és bírói hatalmi ágával, amiért súlyos ügyvédi munkadíjat kell fizetni, előre. Sajnos egyáltalán nem biztos, hogy az ügyvédi iroda a díját fedező, magas perköltséget megköveteli, hogy az állam fizesse is ki. Itt azonban a munkáltató hajlandó volt a jelentős ügyvédi költséget vállalni és megvolt a lehetősége, hogy egy patinás ügyvédi irodát felkérhessen.
Az utolsó pillanatban beadott felülvizsgálati kérelmet a Kúria még 2025 februárjában befogadta, de csak 2025 október végén hozott döntést, szokatlanul magas számú, 5 bíró által jegyzett módon. A Kúria a végzésében – érdemi vizsgálódás nélkül, teljesen simán – hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket, mondván, hogy nem vizsgálta a felperes uniós jogra épülő érveit. A perköltség csupán 12.500 forint lett.
Új eljárás, beismerés nélkül
Azt gondolhatnánk, hogy a Kúria végzése után világos volt, hogy nagyonis számít az EU rendelet és az alapján nem lehetséges párhuzamosan svéd és magyar TB jogviszony. Ennek ellenére a kormányhivatal részéről dr. Németh Szilvia továbbra is fenntartotta az eddigi álláspontot és ezzel nem kockáztatott sokat, hiszen a felperes részéről az ügyvédi iroda csupán 12.500 forintos perköltséget irányzott elő (ha a perköltség többmillió forint lett volna, akkor a határozat visszavonása lett volna az egyetlenegy jó út a hűtlen kezelés elkerüléséhez). Ugyanazon három tagú bírói tanács megokosodott és simán alkalmazta a precedensértékű Kúria döntést, amely kizárja a tagországok közti párhuzamos TB bejelentést, így a kormányhivatali határozatot megsemmisítette. A megfizetett 240 ezer forintos bírság a munkáltatónak tehát visszajárt (azt a cikk elkészültekor még nem írták jóvá).
Sabacz Róbert, mint kulcsfigura
Az ügy egyik kulcsfigurája Sabacz Róbert volt, aki a kormányhivatal osztályvezetője volt az eljárás idején és a tudatosan jogszabálysértő döntéseket ő kiadmányozta. Ő volt az is, aki a párhuzamos jogviszonyról okoskodott a határozatban. Információink szerint ma már a magánszférában kamatoztatja azt a „szakmai tudást”, amelynek eredményeként ilyen határozatok születhettek. Sabacz Róbertet a döntés hátteréről a nyilvánosan megadott mobiltelefonszámán kérdeztem, azonban először rámtette a telefont, majd egy csetszolgáltatón keresztül közölte, hogy „Minden foglalkoztatás-felügyeleti ügy felelőse az aktuális vezető.” Ez azonban egyáltalán nem így van. Miután Sabacz Róbert egyértelműen tudatában volt a jogszabálysértésnek a személyes felelőssége utólag is fennáll. A döntése a hivatali visszaélés tényállása (Btk. 305.§) szerint vizsgálható (nyomozható) lenne, kiterjesztve a nyomozást a felettesekre is, amennyiben a jogszabálysértésre ők utasították az osztályvezetőt, esetleges a bűnszervezetben való elkövetési minősítés megállapításához.
Egyébként a jelenlegi osztályvezető Ondrik Tamás, előbb értetlenkedett, hogy neki „mi köze” ehhez és szintén rámtette a telefont. A kormányhivatali weboldalon a kifejezett törvényi előírás ellenére (Info tv. 1. sz. mell. 3.) nem a vezetők telefonszámát és e-mail címét, hanem a központi telefonszámot és a központi e-mail címet teszik közzé, ahol egy titkárnő / ügyintéző elállja az utat és faggatózik és ha úgy tartja a kedve, akkor megszakítja a hívást. Meghagytam a számom, illetve emailben megkerestem az érintetteket, hogy nyilatkozzanak arról, hogy miként születhetett egy olyan határozat, majd egy ítélet, amely tudatosan szembement az uniós TB szabályokkal, illetve volt-e esetazonos döntésük, amit ezek alapján vissza kellene-e vonni, végül tartanak-e nyomozás indításától az ügyben.
Ha válasz érkezik, akkor természetesen a cikket frissítem.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
