Hajdanán így ment a pénzmosás elleni ellenőrzés a FairConto Zrt.-nél

A pénzmosás ellen „küzdő” bürokraták kijöttek előzetes értesítés nélkül, Ruszin Zsolt cégéhez 2009-ben. A pénzmosás körüli felfokozott helyzet és a brutális bírságolás várható gyakorlata miatti aktualitások miatt felevenítjük a konkrét esetet.

Utóbb kiderült, hogy – az akkor még VPOP bűnügyi Igazgatósága részéről – azért mentek oda, hogy „megnézzék”, hogy ki szólogat be nekik különböző javaslatokkal és panaszokkal – amiből persze sose valósult meg semmi. Egy ilyen  célzott „bevetés” persze hivatali visszaélés volt, de 2011-ben nagyon másfajta szelek fújtak és az akkori rendőrség biztosan nem nyomozott volna a pénzmosás elleni szakterület apró-cseprő „műsorszámai” okán, hogy a végén egy bíró megrovásban részesítse őket (pedig kellett volna). Végül erre a „váratlan” megjelenésre a bíróság és a Kúria is azt mondta, hogy végülis nem volt olyan súlyú jogszabálysértés, hogy emiatt érvénytelenítse a határozatot. Ezzel igazolták, hogy nem ronthatnak rá az adminisztráció ellenőrzése okán egyetlenegy Pmt. alanyra sem – ezt a NAV PEI aztán meg is fogadta és ilyen „váratlan” ellenőrzésről már nem lehetett hallani. A képeken a közérthetőség érdekében szerepel a „NAV” kifejezés, ami persze 2009-ben még nem létezett.

* a kép természetesen csak illusztráció
** a kép valóban a FairConto Zrt. akkori irodáját mutatja

A 2009 decemberi jegyzőkönyv még jogellenesen tartalmazta, hogy külföldi ügyfeleink lettek volna, akikre speciális közszereplői vizsgálódás kellett volna. Valójában csak magyar jogi személyek voltak az ügyfeleink, külföldi tulajdonosokkal. Ezt a megállapítást aztán végül a másodfokú határozatból kivették.

Nézeteltérés alakult ki azon is, hogy ki és miért írhatta alá határozatot, ami később kiadmányozási botrányként vonult be a közigazgatási történelembe. Emellett még azon ment a vita, hogy a FairConto Bt. szabályzata az a FairConto Zrt. szabályzata volt-e és zavaros fejtegetés kezdődött azon, hogy mi a helyzet a jogutódlással. Aztán a bíróság és a Kúria is arcpirító érvelés mentén úgy látta, hogy nincs jogutódlás a jogutódlás esetén se. Erre azóta se adtak magyarázatot, de egy sor közigazgatási és adózási kérdésben nekilátott a jogalkotó szabályozni a jogutódlást – ahol fontos volt nekik. A Pmt. alanyok jogutódlására azóta sincs épkézláb szabályozás, csak ez a kínos bírói találgatás.

Azóta a NAV PEI sokat fejlődött, ahogy a pénzmosás elleni küzdelem bürokrácia is, miközben a cikk megjelenésekor végre érdemi pénzügyi korlátozó intézkedéseket láthattunk, élőben. 

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese

 Save as PDF
Oszd meg:

További hírek