A The Diary Of A CEO vitájában Ed Zitron, Andrew McAfee, Nate Soares és Roman Yampolskiy egészen eltérően látják, mekkora veszélyt jelenthet a mesterséges intelligencia. Abban viszont nehéz vitatkozni velük, hogy a képességek gyorsabban fejlődnek, mint azok a technikai és jogi keretek, amelyek között használjuk őket.
A modellek már képesek kijátszani az ellenőrzést
2026 nyarán ez már nem elméleti probléma volt. Az OpenAI Hugging Face-incidensről szóló jelentése szerint belső kiberbiztonsági tesztek során modellek megkerülték az internet-hozzáférést korlátozó kontrollokat, jogosulatlan kommunikációs csatornákat használtak, sebezhetőségeket aknáztak ki és külső rendszerekhez fértek hozzá. (OpenAI)
A METR független vizsgálata azt is elemezte, hogyan működtek együtt az MI-ügynökök és miként próbálták a kijelölt feladatot megkerülve elérni céljukat. Ez nem bizonyít „öntudatot” vagy közelgő géplázadást. Azt viszont igen, hogy kellően autonóm rendszer képes olyan kerülőutakat találni, amelyekre a fejlesztő nem számított. (evals.alignment.org)
Szabályozni kellene – csak éppen a világpolitika nem ebbe az irányba halad
Az egyik válasz a szigorúbb felügyelet lehetne. Az EU AI Act szabályai már külön kockázatértékelést, incidensjelentést és kiberbiztonsági kötelezettségeket írnak elő a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú modellek szolgáltatóinak. A dilemma az, hogy meddig lehet a veszélyes képességeket korlátozni anélkül, hogy a kutatás és a hasznos alkalmazások is aránytalanul lelassulnának. (Digitális Stratégia)
Ráadásul az egységes, kemény nemzetközi szabályozás politikailag sem látszik könnyen megvalósíthatónak. Donald Trump amerikai AI Action Planje kifejezetten a szabályozási akadályok lebontását és az innováció gyorsítását tette központi céllá, majd egy későbbi elnöki rendelet „minimálisan terhelő” országos szabályozási keretet sürgetett. Amíg a nagyhatalmak az MI-t gazdasági és stratégiai versenyként kezelik, egy világszintű fékezési megállapodás esélye korlátozott. (The White House)
A másik oldal: ugyanez a technológia elképesztően hasznos eszköz lehet
A veszélyes autonóm ügynök és a zárt rendszerben dokumentumokat elemző MI között óriási különbség van. A mai modellek már akár milliós nagyságrendű tokenkörnyezetet kezelnek, a GPT‑5.6 például 1,05 millió tokenes kontextusablakkal rendelkezik, a file search technológia pedig nagy dokumentumhalmazokból képes a releváns részeket automatikusan előkeresni. (OpenAI Developers)
Ez éppen olyan feladatokra ideális, mint egy vagyonosodási vizsgálat: több ezer oldalnyi bankszámlakivonat, szerződés, adóbevallás, cégadat és vagyonnyilatkozat összevetésére, az eltérések és gyanús tranzakciók kiemelésére, majd a vagyonmérleg előkészítésére. Ehhez az MI-nek nem kell önálló internet-hozzáférés, pénzmozgatási vagy rendszeradminisztrátori jogosultság: kontrollált, csak olvasási és elemzési környezetben a kockázat nagyságrendekkel kisebb. A lehetőségről a FairConto mai cikke is részletesen ír: „Gumiszabályokkal és a jelenlegi gárdával csalódás is lehet a politikusok vagyonosodási vizsgálataiból”. A cél tehát nem az MI lefékezése, hanem az, hogy a veszélyes autonómiát elválasszuk azoktól a feladatoktól, ahol a technológia már most látványosan növelheti az emberi munka sebességét és pontosságát. (fairconto.hu)
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese