Törvényes a havi 20 perces munkaviszony

Továbbra is működik a havi 20 perces munkaviszony

A kötelező társadalombiztosítási járulékfizetés szabályozása sosem sikerült tökéletesre, mindig maradt törvényes kiskapu, főleg azoknak, akik valóban minimális feladatot látnak el. Ilyenek például az „üres” cégek tag+ügyvezetői. Nekik kínál törvényes megoldást a havi 20 perces munkaviszony, miközben a Pénzügyminisztérium legfrissebb kihirdetett alsó járulékfizetési határa sérti a tulajdonhoz való viszonyt.

Vegyünk példaként egy olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben nincs bevétel – lehet, hogy éppen a járványhelyzet miatt – és a tulajdonos egyben az ügyvezető is, magyar állampolgárként, de nincsenek adó- és járulékkedvezményei. Ilyenkor főszabály szerint a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a járulékokat, kivéve, ha tulajdonos+ügyvezető munkaviszonyban áll (Tbj. 4.§ d)).

A kivétel még 2011 őszén lett így megfogalmazva a 2012-től hatályos a társadalombiztosítási törvényben, egyértelműen a társas vállalkozási jogviszony fölé helyezve a munkaviszonyt. Kivételt képez a megbízási jogviszony is, de azt nem védi a Munka Törvénykönyve, így maradjunk a munkaviszonynál. A salátatörvény részeként 2012-tól hatály szociális hozzájárulás adó szabályai között, rögtön szembetűnő volt, hogy az adófizetést eredményező jogviszonyok között a társas vállalkozás tagjával kötött munkaviszony a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizette volna ezt az adót (régi Szochó tv., vagyis Eat. 457.§ (1)). Ez a bérüket alacsonyan tartó Kft tagok, mint potyautasok megadóztatására kiválóan alkalmas szabály lett volna. Erre válaszul Kanyó Lóránd minisztériumi főosztályvezető-helyettes azt írta 2014-ben (amikor már nem Matolcsy György volt a miniszter), hogy a „nyelv-logikai értelmezéséből az következik, hogy a munkaviszonyban álló természetes személyre nem vonatkozik az adóalap megállapításának különös szabálya, vagyis az utána fizetendő adó alapja az Eat. 455.§ (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott összeg” – vagyis a tényleges bér. Ha a tényleges bér alacsony, akkor máris kész a törvényes kiskapu!

Ki alkotta ezt az kiskaput? A minisztérium! Tehát, ha egy Kft tagja – egyben ügyvezetője – esetén a feladatok ellátásához szükséges idő lehet akár napi 1 perc is, így a minimálbérrel arányos munkabér 350 forint lesz havonta!

Jelenleg nincs olyan szabályozás hatályban, ami a 350 forintnyi járulékalaptól eltérő járulékalapot állapítana meg, de a kihirdetett jogszabályok szerint várható, hogy lesz alsó minimális járulékalap, ami a jogalkotó elképzelése szerint a minimálbér 30 százaléka lesz (új Tbj. 2019. évi CXXII. törvény 27.§ (2)). Ezzel a szabállyal csak az a gond, hogy az a levont járulékok alapjára is vonatkozik, ami viszont alacsony munkabér esetén ütközik a szabadságra jutó – nemzetközi egyezményben is biztosított alapjog szerint adott – bér összegének elvonási tilalmával, amit az Alkotmánybíróság a különadók kapcsán már kimondott.

Ilyen alacsony bérű személy lehet a társasházat takarítását, gondnoki feladatait ellátó – nem nyugdíjas, SZJA kedvezményekkel nem rendelkező – személy. Ha például ez a személy 5 kisebb társasházzal köt munkaszerződést havi 10.500 Ft-os bruttó bérre, hogy heti 2,5 órában ellátja a munkakörét, akkor 2020.07.01-t követően mindegyik társasháztól származó nettó bére nulla forint lenne. Eközben a társasházak, mint munkáltatók a nulla nettó bérre összesen (kerekítve) 20 ezer forint adót lennének kötelesek átutalni. Az új törvény hatálybalépése előtt ez a nettó bér majdnem hétezer forint lenne.

A Pénzügyminisztérium részéről – szóban – elismerték, hogy az új járulékszabályok ezen része valóban korrekcióra szorul, sőt szóba került az is, hogy az évközi járulékterhek változtatása megoldhatatlan nyugdíjszámítási feladatot is kreál, így amúgy is el kellene halasztani a hatálybalépést, ami a koronavírus okán teljesen ésszerű döntés lenne a kormány részéről. Ha mégis kitartana a Pénzügyminisztérium a hatálybaléptetés mellett, akkor olyan módosítást kell majd javasolnia a hatálybalépés előtt, amely a levont járulékok alapjára nem terjed ki, így végre vissza lehetne térni az eredeti 2011-es döntéshez, ami a szociális hozzájárulási adó alapját emelné arra a szintre, hogy az alacsony bér ne érje meg. Ez azonban csak a tagokra, ügyvédi irodák tagjaira, vezető tisztségviselőkre, stb. vonatkozhatna, hiszen a független munkavállaló esetén alkalmazott többletteher ismét a feketegazdaság irányába tolhatná a foglalkoztatást.

A taggal kötött jogviszony kialakítása során nem jelent akadályt, hogy az ügyvezető önmagával köt munkaszerződést, mert az ezt tiltó Legfelsőbb Bíróság által hozott 3/2003-as számú jogegységi döntést a Kúria - mint meghaladottat - hatályon kívül helyezte 2014-ben.

Az sem jelent - két okból - akadályt, ha a munkaviszony helyett a társasági szerződésben (alapító okiratban) megbízási jogviszony van feltüntetve az ügyvezető kapcsán. Egyrészt azért, mert a létesítő okiratnak nem is része az ügyvezető jogviszonyának meghatározása és azt csak jogalkotási hibaként szerepel egy alacsonyabb rendű jogszabályban, mint kötelező tartalmi elem. Másrészt az adóhatóság is egyetért abban, hogy a munkaviszonyra nincs kihatással a létesítő okirat, az kizárólag a munkaszerződés létén múlik (NAV tájékoztatás: e-411732).

Az adóhatóság egyébként 2015 óta „dolgozik” azon, hogy az alkalmazottak bejelentőlapján a heti munkaidőhöz törtszám is feltüntethető legyen. Addig is kerüljön ebbe a rovatba heti 1 óra, ami nem írja felül, hogy a munkaidő heti 5 perc.

Ruszin Zsolt
FairConto Zrt.
vezérigazgató

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Share on facebook
Megosztás Facebookon