Törölt adószámúak áfája – avagy a Kúria, mint NAV párti bíróság

A törölt adószámú, de továbbműködő vállalkozások esetén szó sem lehet a felhalmozódott visszaigényelhető áfa elenyésztetéséről. Ezt minden épeszű adószakértő, sőt az EU Bírósága, de még a brüsszeli bürokratáink is így gondolták, kivéve a NAV vezetőit, akiknek sikerült megtéveszteni több bírót is az ilyen ügyekben. Persze a bíráink gyakran hagyják magukat megtéveszteni, amikor az állam javára szeretnének ítélni. A Kúriának észlelnie kellett volna már 2019-ben, hogy az EU Bírósága döntött a témában. Sajnos tartani lehet attól, hogy ez nem véletlen tévedés, vagy figyelmetlenség volt, hanem nagyon is szándékosan hagyták figyelmen kívül az EU Bíróságának döntését.

Ha a forgalmi adózás egy nagy ház, akkor abban egy sor helyen folyamatosan felcsapnak a lángok. Annak érdekében, hogy ne égjen le a ház, időnként a tagállamok pénzügyminisztériumai egy-egy beavatkozással tüzet oltanak. A törölt adószámúak miatt már egy egész szoba égett és örülünk, hogy nem égett le az egész ház, a Pénzügyminisztérium még időben kapcsolt - miután már másfél évig ültek a témán.

Debrecenben a NAV munkatársai nulla felelősséget éreznek, amikor irányelv-ellenes döntéseket hoznak, mondván: az áfa törvény és a hazai bírósági gyakorlat számít, nem az irányelv. Jogalkotói felelősség, hogy az irányelv érvényesüljön, aminek a felelőse a Pénzügyminisztérium, de az ügyészség szerint a jogalkotás terén - a témában - nem történt szándékos visszaélés. Ráadásul az ügyészség még azt a hajmeresztő adóhivatali ferdítést is elfogadta, hogy az EU Bírósága más ügyben döntött. Ezzel azt is üzenik, hogy hibázni, késlekedni meg emberi dolog - pláne egy minisztériumban. A Pénzügyminisztériumban - eddig - nagyon örültek annak, hogy a téma kevés nyilvánosságot kapott, így a hiba és a késlekedés rejtett maradhatott, ezért senkinek se kellett lemondania, vagy távoznia a minisztériumból - pedig itt lenne már az ideje.

Ezért is érthető, hogy a Kúria nem kívánja Magyarország forgalmi adózásának történetében az egyik legkínosabb ügyet nyilvánosan tárgyalni, nehogy kép- és hangfelvétel szülessen egy visszamenőlegesen (!) megváltoztatott jogszabály okozta jogi káoszról. Pedig a tárgyalásra a védelmi intézkedések után is sort lehetett volna keríteni, de valamiért most sürgős volt gyorsan dönteni. Miért is?

A Kúria alig fogad be adózói perorvoslati kérelmeket, viszont mindegyik NAV beadvány "betalál". Ezt a 100 százalékos befogadási arányt nem lehet véletlennek nevezni, de ennek ellenére a Kúria közigazgatási tanácsa teljesen elfogulatlannak vallotta magát. Problémát jelent, hogy a befogadást ugyanaz a bírói tanács tárgyalja, amely később dönt is az ügyben (Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, Dr.Heinemann Csilla bíró). A Kúria viszont nemrég megtagadta, hogy a NAV ügyeiben hozott döntésekről statisztikát közöljenek, mondván: az alperesekre nem lehet "szűrni". Hát persze. Most majd egy közérdekű adatigénylés iránti perben kell a Kúriának majd magyarázkodnia.

A jogállamiság azonban sérülhet, ha a Kúria önkényesen válogat a kérelmek közül, ahogy az is gond, ha 100 százalékos NAV-os befogadásnál azt állítják, hogy mindezzel egyáltalán nem kedveznek az államnak. Miközben a Kúria elfogultsága kitapintható, addig sajnos azt nem lehet számonkérni. Így előállt másik három bíró a Kúriáról, akik néhány mondattal kimosdatták kollégáikat az elfogultság vádja alól, mondván: a kizárási kérelemben szereplő indok az nem indok.

A nyilvánosságra tartozik, hogy közigazgatási ügyekben jelentősen csökkent annak az esélye, hogy pártatlan bíráskodásra lehessen számítani!

Mindehhez asszisztál az Alkotmánybíróság, amely az adóhatóság számára igencsak kedvező, de irányelvellenes döntésében még bókolt is a hivatalnak, amikor közölte, hogy a NAV egy "adóztató közhatalom".

Visszatérve az ügyere: sajnos feltételezni lehet, hogy a Kúria arra készül - miután azonnali jogvédelemben (!) részesítette az állami adóhatóságot - hogy új eljárást rendel el. Pontosan miért? A Debreceni Törvényszéket vezető - az ítélkezési gyakorlatot a bírók neveinek törlésével gondosan rejtegető - bíró, dr. Szászi Ádám ugyanis annyira hátrahőkölt a visszamenőleges jogalkotást látva, hogy megsemmisítette a NAV döntését, mert arról végre ki lehetett mondani, hogy nemcsak az EU áfa irányelvével ütközik, hanem az Áfa törvény 137.§-val is.

A NAV azonban megsértődött az ítéleten, mert micsoda dolog, hogy nincs új eljárás, ahol a hivatalnokok szépen kimondják azt, amit az eredeti határozathozatalkor a törvény még nem is tartalmazott és jóváhagyják az áfa kiutalását. A NAV értelmezése szerint dr. Szászi Ádám bíró elvette az adóhatóságtól a jogot, hogy a törvény szövegét alkalmazhassa és határozatban mondja ki a nyilvánvalót - visszamenőlegesen. A határozathozatali kényszert - nem kicsit - a NAV túllihegi, mert hoztak határozatot az ügyről, csak ezt a törvényszék megsemmisítette. Az adóigazgatási rendtartás szerinti határozat joga egyáltalán nem áll ellentétben a határozat megsemmisítési jogával.

Valójában a hivatali sértődöttség helyett inkább azzal kell (kellett volna) foglalkoznia a NAV bürokratáinak, hogy mihamarabb kiutalják a jogosan visszaigényelt áfát, ne keressék az indokot a további törvénysértő időhúzásra, akkor sem, ha ebben a Kúria szolgálatkészen a rendelkezésükre áll.

Mindezek fényében az ügy szégyen a jogalkotóra, a Kúriára és a NAV-ra nézve. Pláne akkor lesz igazi szégyen, ha a Kúria a NAV javára dönt.

Ruszin Zsolt
FairConto Zrt. - részvényes

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon