Az AVDH is cégszerű aláírás!

Ügyintézési pálforduló zajlik, egyre többen jönnek rá, hogy a papír már nem hatékony adathordozó. A hiteles információhoz azonban e-aláírás (pl. AVDH) kell!

Az elektronikus aláírás logikáját pedig azoknak nehezebb megérteni, akik még jóval azelőtt születtek, hogy ezt a protokollt világszerte törvényi szintre emelték volna (Magyarországon: 2005-ben). Az AVDH 2018.01.01-től kötelezően elfogadandó aláírás (Pp. 325.§ (1) g)).Az elmúlt 15 évben liberalizálták a cégszerű aláírás fogalmát is (Ctv. 8,§ (1)), az e-aláírások esetén az már inkább tartalmi kérdés, nem formai. Az e-aláírás esetén a dokumentumból kell kitűnnie, hogy céges iratról van-e szó, ha igen, akkor az e-aláírás egyben cégszerű aláírás is. A papíralapú aláírásminta cégbírósági benyújtása már nem kötelező, de a céges e-tanúsítvány sem az, így nincs az írásbeliség cégszerű aláírásának formája korlátozva. Ez sem igaz, hogy a cégnév mellett kell lennie az e-aláírásnak… A Magyar Ügyvédi Kamara szerint ellenjegyezhető az ügyvédek, jogtanácsosok által az az irat, amelyet AVDH-vak írtak alá.

Egyetlenegy bírósági ügy van, amelyben a cégszerű aláírás formáját firtatták. Ebben az ügyben azt mondta ki a Szegedi Ítélőtábla, hogy nem formailag, hanem tartalmilag kell megítélni a cégszerű aláírást, az nem az “előnyomott, előírt cégnév mellett…” történő aláírást jelenti (Szegedi Ítélőtábla Gf. II. 30 142/2013.)!

Sokan firtatják az AVDH cégszerű aláírásként való alkalmazását, mondván, hogy azt a bíróságon nem fogadják el. Számukra az e-Cég Betekintőben található – teljesen nyilvános és ingyenes – példák közül érdemes megtekinteni ezt a cégiratot, amit be is jegyzett a cégbíróság. Ráadásul ez a példa azért is érdekes, mert itt kombinálva van a távazonosítással külföldről, papírral való aláírás és az AVDH.

A Jogászvilág és a Microsec blogján megjelent cikkben egy Pécsi Ítélőtábla ítéletére hivatkoznak, amelyet nem tettek közzé, de a cikket átvevő kiadó feldolgozta és az a jogtárában olvasható BDT2017.3667 számon. Az ítélet egy kényszertörölt cégről szól, amely jogi személy tulajdonosa azt kifogásolta, hogy a cégbíróság nem jegyezte be a névbélyegzővel (!) aláírt üzletrész adásvételi szerződéseket, holott az üzletrészeket ezzel a cégek – állítása szerint – megszerezték. Arra hivatkoztak, hogy az üzletrész adásvétel nem igényel teljes bizonyító erejű magánokiratot. A bíróság azonban nem találta bizonyítottnak az aláírás tényét. Innentől az ítélet szövegének szó szerinti idézése következik:

A cégjegyzés fogalmát a Ctv. 8. § (1) bekezdése határozza meg: a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.

Az ítélet kizárólag az emberi kéz általi aláírással foglalkozott, az elektronikus úton való aláírással nem!

A cégbíróság töretlen gyakorlata, hogy az EiDAS kompatibilis elektronikus aláírásokat elfogadja, illetve teljes bizonyító erejűnek találja az AVDH-val aláírt iratokat, akkor is, ha az iratokat egy cég képviselője írt alá. Az ingyenes AVDH cégszerű aláírásként való elfogadására tiltó szabály nincs – még akkor sincs, ha az ellentétes a Microsec Zrt. üzleti érdekeivel. (A Microsec Zrt. sajnos nem válaszolt a fentiek közlését követően.)

Végső soron bármely okirat hitelességét a bíróság (cégbíróság) fogja megvizsgálni, amely azt a polgári perrendtartás szabályai szerint állapítja meg. Márpedig az AVDH teljes bizonyító erejű magánokiratot eredményez! Ha az okiratból kitűnik az írásbeli cégképviselet, akkor a bíróság az AVDH-zott iratot a cég nevében tett nyilatkozatnak fogja minősíteni. Ezt firtató bírósági jogesetről, gyakorlatról nem lehet tudni, viszont a bíróságok elfogadják az AVDH-val készült dokumentumokat, még azokat is, amelyek többes aláírást tartalmazó, szokatlan fájlformátumú ASICE kiterjesztésűek.

Sajnos az AVDH jelenleg még elég gyenge színvonalú szolgáltatás, nem vonzó a létrejött fájlnév és az ASICE kiterjesztést nem nyílik meg, bár azt a Belügyminisztérium által készített videóban is népszerűsítik, ahol elmagyarázzák azt is, hogy az AVDH-zás nem egy szkennelt irat hitelesítését jelenti, hanem az AVDH maga az aláírás! Az ASICE formátumú aláírásról videó is készült.

TIPP: a többes aláírásnál alkalmazott ASICE fájl formátumot nem biztos, hogy az E-Szignó programmal meg lehet nyitni. Érdemes ilyenkor átnevezni ZIP-re az ASICE kiterjesztést és egyből megnyílik a fájl!

 
Ruszin Zsolt
FairConto Zrt.
vezető részvényes

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon