A Nógrád megyeiek tették közzé először a kormányhivatalok között a minisztérium színes útmutatóját az elektronikus aláírásról. A dokumentumban fő motívum a beismerés, amit már a korábbi cikkünkben is előre jeleztünk, de teljesen átlépi az első 5 aláírásra ingyenesen is elérhető fokozott biztonságú elektronikus aláírás témáját és tiltás hiányában is tiltaná a DÁP eAláírás üzleti célú felhasználását.
Beismerték, hogy nem kell, aztán néha mégis kell
A minisztériumok (NGM, KTM, IM, BM és mások…) lényegében beismerték, hogy éveken át hazudtak arról, hogy szükséges volt a teljes bizonyító erejű magánokirat az elszámolások és az egyéb nyilatkozattételek és levelezések során, ezzel jelentős közigazgatási káoszt teremtve. A jogszabályt meghaladó követelmény az elektronikus ügyintézés keretében az ingyenes AVDH által azonban könnyedén teljesíthető volt, így az nem okozott nehézséget.
A háromszorosan túlárazott, belföldön beszerezhető elektronikus aláírások miatt azonban ez érdemi teherré vált. Van olyan kisvállalkozás, amely egyetlen aláírásért volt kénytelen elképesztő nyomás alatt beszerezni minősített elektronikus aláírást, mert a hivatalnokok össze-vissza beszéltek, nem engedve az ingyenes aláírásra is alkalmas fokozott biztonságú elektronikus aláírási technológiát alkalmazni – amit egyébként dokumentumhitelesítésnél az állami szereplők is alkalmaznak, illetve a cégszerű aláírásnak minősülő DÁP eAláírás üzleti használatának tiltását indoklás nélkül hagyta, holott az is cégszerű aláírást teremt.
A tájékoztatás most is azt állítja, hogy a támogatási kérelem, hatósági szerződés és a határozattal záruló engedélyezési eljárások esetén továbbra is követelmény a teljes bizonyító erejű magánokirat. Erre a tájékoztató anyag azonban semmilyen jogi alátámasztást nem ad. Ennek az az egyszerű oka, hogy nincs is ilyesmit előíró jogszabály és nem is várható, hogy a közeljövőben ilyen rendelkezés meghozatalára sor kerülhet.
Jogilag egyáltalán szükség van az állammal szembeni a teljes bizonyító erejű magánokiratra?
Nem, nincs szükség a teljes bizonyító erejű magánokiratra a fenti „megmaradt” ügyek esetén se, így a kérelmezés és a szerződéskötés is mehet azonosított csatornákon keresztül. Amúgy is rejtélyes, hogy a kormányhivatal miért nem képes egy felületre kihelyezni az ilyen iratokat, ahol az azonosított csatornán bejelentkező ügyfél azt lekattintja és ezáltal elfogadja. Egy milliárdos ÁFA visszaigényléshez – ami szintén költségvetési támogatásnak minősül – vajon miért elég egy aláíratlan elektronikus form benyújtása?
Bár a polgári perrendtartás szerint szerint ezek az iratok egyszerű magánokiratok és a hivatal részéről pedig közokiratok, a hitelességükhöz nem férne kétség, amit a törvény egyértelműen rendez (Pp. 326.§ (1) a)). A bíróságot és más hatóságokat az irat hitelessége terén a törvény köti, mert az elektronikus ügyintézés szabályai szerint az ügyfélkapuval, vagy DÁP mobilalkalmazás által azonosított személy gazdálkodó szervezet nevében is eljárási cselekményt vagy jognyilatkozatot tehet elektronikus úton (Dáptv. 35.§ (1)).
A fizetős elektronikus ügyintézés a kormányzati elképzelésekben fel se merült
A támogatások igénylése terén persze az egyes állami alapok – így a munkaerőpiaci alapnál is – előírhatják, hogy kizárólag teljes bizonyító erejű magánokiratban szerződnek, azonban ezzel szembemennének a nemzeti digitalizációs stratégia című kormányzati propaganda-anyaggal is. Ebben stratégiai cél a rendszerszintű a hatékonyságnövelés és a költségcsökkentés, amihez képest az e-ügyintézéshez kötelezően előírt drága, minősített elektronikus aláírás (QES) ellentétes a kijelölt iránnyal.
Van egy másik hangzatos – többszöri átfogalmazás után véglegesített – propagandaanyag is, ami nemzeti stratégiai ütemterv névre hallgat. Ebben kimondják, hogy „A digitális közigazgatás intézkedéseinek célja, hogy a kormányzati szolgáltatásokat és ügyintézést egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye az állampolgárok és vállalkozások számára.” Spoiler: ettől még jó messze vagyunk.
Kártérítés követelhető a felesleges elektronikus aláírásért
A minisztérium és a kormányhivatal jogellenes tájékoztatással kárt okozott, mert felesleges elektronikus aláírás-vásárlást kényszerített ki 2025 során (Ptk. 6:548.§). Ezt a kárt kötelesek megtéríteni! Ha a minisztérium és/vagy a kormányhivatal nem hirdet a közeljövőben önkéntesen kártérítési eljárást az érintett ügyfelek, munkáltatók számára, akkor azt fizetési meghagyás benyújtásával lehet kikényszeríteni, ami célszerűen ügyvédi megbízást igényel.
Vajon hajlandó lesz a minisztérium rövid időn belül beismerni a hibát és a kártérítést önkéntesen felkínálni, illetve megnevezni a felelősöket?
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
