A könyvelési-adózási témákhoz képest – a közigazgatás bugyrait is jól ismerve – belemártóztam az újra működő közérdekű adatigénylésekbe, amely során érdekes információkra leltem, azokból cikket faragtam, amihez felhasználtam az Átlátszó értesüléseit is. A cikk nem általánosságban kívánja támadni a kormányzati intézkedéseket, csupán a közérdekből nyilvános telefonszámok beszerzése terén mutatja be a helyzetet, a háttérügyekre is kitérve (pályázatok és fuvarozási bírságolás). Íme.
Több TISZA minisztérium is rejtegeti a vezetőik telefonszámát és email címét
A tisztítótűzként elhíresült műveletből egyenesen következett – ahogy az Olaszországban is történt – hogy a minisztériumokban rögtön az új politikai akarat kormányra kerülésekor minden kardinális közpénzügyi döntés, vagy korrupcióra alkalmas szabályalkotás, felügyeleti intézkedés, bírósági es egyéb ügyekben érintett vezetők (főosztályvezetők, osztályvezetők) között átvilágítást alkalmaz majd a TISZA kormány és az államtitkárok és helyettes államtitkárok leváltását követően azonnal vizsgálódni kezd, hogy hol húzódnak olyan „szakmai” döntési körök, amelyek korrekcióra és felülvizsgálatra szorulnak. Amikor ezt szerettem volna megvizsgálni, falakba ütköztem: a minisztériumok elérhetetlenné váltak. A telefonszámok nagyrészt megváltoztak, a mögötte lévő főosztályvezetői vezetők bujkáltak, az emailekre nem válaszoltak. A vezetői telefonszámok kiderítése a NER alatti szintre süllyedt.
A 6000 milliárdos EU pénzek lehívása számos mérföldkő teljesítését igényli, néhány banálisan egyszerű. Ilyen mérföldkő, hogy a közérdekből nyilvános adatok előírásszerűen közzé vannak téve, vagy azokat akadálytalanul megküldik. A vezetői telefonszámok és email címek (Info tv. 32-36.§) ennek banális eleme, ami az RFF 87. pontja tartalmazza. Ezt jelenleg csak 2 minisztérium teljesíti a Kormány dokumentumtárában, az elég nehezen szűrhető szervezeti, személyzeti oldalán, ahol a vezetői elérhetőségek össze vannak keverve a jövedelmi és javadalmazási adatokról szóló dokumentumokkal. Az Igazságügyi Minisztérium esetén saját webcímen tölthető le a mindig változó fájlnevet produkáló PDF-et, ez szintén így van a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium esetén is, akik már az én megkereséseim nyomán tehették ki a listát 2026.07.31-én. Egyébként a lista közzététele és frissítése kapcsán a törvény a „haladéktalanul” fordulatot tartalmazza.
A NER-ből átmentett minisztériumok reagálnak a legrosszabbul
Ismeretes, hogy Boda Nikoletta (Pénzügyminisztérium – parlamenti államtitkár) nagy örömmel újságolta 2026.06.01-én, hogy a NER idején összehozott minisztériumi stábból mindenki maradhat, mert ő elbeszélgetett velük és ezek szerint neki ennyi elég is. A valóságban persze a NER idején senki se maradhatott pozícióban, aki egy kicsit is más véleményen volt és a fojtogató légkörből távozók arculcsapásként élték meg, hogy a minisztérium tovább dolgozhatott a TISZA kormány alatt, mint egy békés, boldog család… Az NGM volt az első olyan minisztérium a NER idején, amely előbb eltűntette a telefonszámokat, majd minden vezető telefonszámát lecserélte az ügyfélszolgálat telefonszámára, ahonnan természetesen lepattant a vezetőt kereső telefonáló, az emailekre pedig senki se válaszolt.
Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a Pénzügyminisztérium elsőként közölte a közérdekű adatok megküldésére vonatkozó megkeresésemre, hogy meghosszabbítja 15 nappal a vezetők telefonszámának határidejét. A törvényi definíció szerint ezzel azt állítják, hogy a vezetők neve, telefonszáma és email címe jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adat, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Nyilvánvaló, hogy ez a hivatkozás hamis, a határidő önkényes meghosszabbítása pedig jogszabálysértő, ráadásul az nem véletlen tévedés, hanem nagyonis tudatos intézkedés volt egy ismeretlen, rejtőzködő minisztériumi ügyintéző által. Azonos választ küldött a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM), a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKM) és a Külügyminisztérium (KM) is, a többi rentiens minisztérium nem válaszolt.
Az ÉKFM simán küldött egy szűk listát és őszintén közölték, hogy még nincs kész az SZMSZ náluk
A Gajdos László irányította Élő Környezetért Felelős Minisztérium viszont pont úgy válaszolt, ahogy az elvárható volt: őszintén közölték, hogy még nincs Szervezeti és Működési Szabályzatuk (SZMSZ) és ezért csak egy szűk vezetői listát tudnak közölni. A listában kizárólag a miniszterhez, államtitkárokhoz és helyettes államtitkárokhoz köthető telefonszámok és e-mail címek szerepelnek.
Ezek a telefonszámok azért lehetnek fontosak, mert az illetékes vezetők közvetlen – akár telefonos – megkeresése által ellenőrizhető az Átlátszó cikke. Az állami pénzből működő – a minisztérium által éppen átvilágítás alatt álló – állatvédelmi alapítvány 2025-ben úgy írta körül a 116 tonna állateledelt, hogy a kutyatápnak többek között meghatározott arányban kellett tartalmaznia bárányt, édesburgonyát, lazacolajat, kolosztrumot, cikóriát, petrezselymet, zellert, szárított paradicsompürét, sőt 0,001 százalék szárított vörösáfonyát is – az Átlátszó keresése szerint olyan precízen, hogy lényegében egyetlen márka, az Alphavet által forgalmazott termék felelt meg. A nyílt tenderre ugyan akadt egy második pályázó is, csak éppen még azt sem közölte rendesen, milyen termékkel indul, hiánypótlást sem teljesített, így a nettó 63,8 milliós üzlet valamennyi részét az Alphavet vitte el. Márkanevet tehát nem kellett beleírni a kiírásba: elég volt annyira pontosan előírni a szárított paradicsomot, vörösáfonyát és kolosztrumot, hogy a közbeszerzés magától megtalálja a megfelelő gazdáját.
Ez azonban egyértelmű piackorlátozó módszer, mert nincs racionális magyarázat a pályázat által feltételként szabott egyenértékűségre például 0,001% szárított vörösáfonyával, 0,1% cikóriával vagy épp 0,3 % kolosztrummal, esetleg ezekkel (meg további 10 másik alkotóelemmel) együtt. A miniszter posztja szerint az átvilágítás eredményéről az ÉKFM fog beszámolni.
A fuvarozási túlbírságolással EU jogot sért a közlekedési minisztérium, ezért inkább bujkálnak
A Beruházási és Közlekedési Minisztérium is részben a NER-ből átmentett stábbal rendelkezik, és ők sajnos nem igyekeznek betartani a törvényi előírásokat, sőt renitens minisztériumként nem is válaszoltak a vezetői elérhetőségek megküldéséről szóló megkeresésre, határidőn belül, ami 2026.08.29 volt. Az apróság, hogy a központi telefonszámon még az Építési és Közlekedési Minisztérium jelentkezik be, még a cikk publikálásakor is.
Az azonban sokkal problémásabb, hogy egy minisztériumi alkalmazott (Mocsári Enikő) tudatosan és szándékosan nem adja meg Barna Zsolt államtitkár telefonszámát, majd a nyilvánvaló törvénysértést követően még ő van felháborodva, hogy őt „zaklatja” egy újságíró. Az ilyen és hasonló hivatali jogszabálysértésekkel szembeni fellépés fárasztó és embert próbáló feladat. Amikor rákérdezek egy-egy jogszabálysértésre, akkor gyakori jelenség a mellébeszélés és az, hogy rám teszik a telefont. Tisztelettel jelzem, hogy az alábbi videó nem érintett semmilyen adatvédelmi problémával, sőt még az a rész se problémás, ami a rosszul lerakott telefonhívás után elhangzik. A közzétett beszélgetés a teljes hanganyag változtatás nélküli. A magyar jogszabályokhoz képest magasabb rendű EU rendelet szerint a hangfelvétel jogos érdek (GDPR 14. cikk (5) b)) alapján került általam (is?) rögzítésre, a kormánytisztviselő hangjának közzététele szempontjából az érdekmérlegelést elvégeztem. A hangfelvétel egy kormánytisztviselő jogellenes magatartását mutatja be, ezért az sajtótermékként (is) publikálható, az nem sért semmilyen személyiségi jogot. Megjegyzendő, hogy a NAIH-2926-8/2021. számú határozata a közfeladatot ellátó személy hivatali magatartását bemutató hangfelvétel sajtóbeli közzétételével kapcsolatot kifogásokat elutasította. A képen természetesen nem Mocsári Enikő látszik, hanem egy random női arc.
Miért lett volna jó élőszóban beszélni Barna Zsolt államtitkár úrral?
Nos, a KBM eljárása során az látszik, az uniós jog addig érdekes, amíg pénzt lehet kérni Brüsszeltől. Az Európai Unió jogszabálya (1999/62/EK irányelv 9a.) kizárólag úgy értelmezhető, hogy ugyanazon magatartás miatt a büntető jellegű szankciókat nem lehet ész nélkül egymásra lapátolni, a bírságok összességének arányosnak kell maradnia, a párhuzamos szankcionálásnak pedig világos, előre látható és összehangolt rendszerben kell működnie. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban – hiába kaptak közérdekű bejelentést 2026.07.20-án – elfogyott az európai lelkesedés, ha a témáról esik szó. Sőt, az EU forrásokból gazdálkodó MAUT berkein belülről érkező helyettes államtitkár se szeretne a témáról nyilatkozni – az ő minisztériumi telefonszámát szintén eltitkolták. A NER rendeleti kormányzásának eltörlése után – a fuvarozói szakma megrökönyödésére – kikapcsolták a jogszabályi védelmet a túlbírságolás ellen.
A rendőrség által üzemeltetett magyar közlekedési bírsággyár így ismét úgy működik, mintha minden egyes hatósági találat új pénznyomó gomb lenne: ugyanazt a lényegében egységes jogsértő helyzetet darabokra szabdalják, majd darabonként számlázzák, mert a jogállami finomkodás nyilván csak zavarná a bevételi tervet. A témában született EUB ítélet után ennek a szabályozási szemétnek a kigyomlálása éppen a KBM dolga lenne: nem nagy innováció kell hozzá, csak el kellene olvasni az ítéletet, megérteni, majd végre olyan bírságszabályokat írni, amelyekben a „visszatartó erő” nem az állami pénzbehajtás elegáns szinonimája. Ha nem csinálják, akkor a bíróságon a rendőrség pert fog veszteni és utána még az is felmerülhet, hogy tudatosan szegtek törvényt az EUB ítélet figyelmen kívül hagyásával, ami a hivatali visszaélés gyanúját is felveti (Btk. 305.§). Ez utóbbi kérdés megítélésében ugyanis rövid határidőn belül megváltozhat az ügyészségi policy, amely az alacsonyabb rendű jogszabályra hivatkozással mentegeti a hivatalnokokat, mondván, hogy az EU joganyaga smafu.
Megjegyzem, hogy az se kicsi teljesítmény, hogy a minisztérium hívogatása közben mellékszálként tett feljelentésem kapcsán a rendőrség közokiratban képes volt azt állítani, hogy az államtitkár telefonszáma nem közérdekű adat.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
