A FairConto Zrt. részéről büszkén adunk teret Ruszin Zsolt NAV elnöki pályázatához készült program közlésére.
1. Vezetői alapvetés és mérhető felelősség
A NAV elsődleges célja az önkéntes jogkövetés növelése. Teljesítményét nem az iratok, a megállapított adóhiány vagy az értekezletek számával mérném. A vezetői irányítópulton a ténylegesen beszedett közbevétel, a reakcióidő, a behajtható megállapítás aránya, a visszavont, módosított vagy bíróságon megsemmisített döntések aránya, az ügyintézési idő, az adózói munkaórák csökkenése és az informatikai hibák javítási ideje szerepelne. A statisztika nem ösztönözhetne behajthatatlan vagy többszörös megállapításra.
A szervezeti, informatikai és jogalkalmazási reformot egyetlen folyamatként hajtanám végre. Minden főfolyamathoz – bejelentés, bevallás, adategyeztetés, ellenőrzés, jogorvoslat, végrehajtás, vámkezelés – név szerint felelős folyamatgazda, szolgáltatási szint, hibajegylista és negyedéves eredményjelentés tartozna.
2. Létszám, bérezés, vezetői rendszer és belső kommunikáció
A NAV munkaerőigényét folyamat-újratervezéssel, szoftverezéssel, szervezeti párhuzamosságok megszüntetésével és természetes fluktuációval fokozatosan 12 ezer főre csökkenteném. A felszabaduló bértömeget visszaforgatnám: az új kompetenciaprofil alapján újrapályáztatott munkakörökben átlagosan 40 százalékos béremelést kívánok elérni, elsőként az ügyfélszolgálati, tájékoztatási, operatív ellenőrzési, IT-ellenőrzési, vámszakmai és bűnügyi munkakörökben.
Az igazgatói, igazgatóhelyettesi, főosztályvezetői és osztályvezetői kinevezéseket öt évre szóló, nyílt pályázathoz kötném. Az előző vezető ismét indulhatna, de az értékelés alapja dokumentált szakmai eredmény, vezetett ügyminőség, digitális kompetencia, integritás, terepismeret és változásvezetési képesség lenne. A premizálásból kivenném a szubjektív eltérítést és a puszta megállapítási összeget; azonos munkakörben az eltérésekhez közzétett, ellenőrizhető kompetencia- és teljesítményszabály tartozna.
A nagy létszámú értekezletek többségét rövid, visszanézhető vezetői videóüzenet, írásos feladatkiosztás és döntési napló váltaná fel. Az igazgatóságokon szakmai klubszobákat és rendszeres keresztosztályos konzultációt szerveznék, mert a revizor, jogász, informatikus, végrehajtó és vámos közötti közvetlen tudáscsere többet ér a szervezeti szinten túráztatott egybegyűlésnél. A belső véleménynyilvánítás nem lehet fegyelmi vagy karrierkockázat.
3. Országos ellenőrzési architektúra és kiválasztási kontroll
A megyei tagozódás nem szakíthatja meg az országos számlázási, tulajdonosi vagy pénzforgalmi láncolat vizsgálatát. Létrehoznám a KÜIG funkcionális utódját: közvetlen központi irányítású, országos illetékességű központosított ellenőrzési igazgatóságot, amely több megyét érintő áfa-, e-kereskedelmi, tőkepiaci, munkaügyi, import- és szervezett láncolatokban saját hatáskörben rendelhetne el, koordinálhatna és fejezhetne be ellenőrzést. A kapcsolódó vizsgálat nem állhatna meg megyehatárnál vagy a vizsgálatot kiváltó egyetlen számlánál, ha az adatok további kockázati kapcsolatot mutatnak.
Az ellenőrzési kiválasztás teljes életútját naplóznám: a kockázati jelet, a javaslatot, módosítást, törlést, halasztást, áthelyezést és lezárást. Politikai, médiakommunikációs, személyes vagy informális vezetői szempont nem indíthatna, állíthatna le vagy korlátozhatna ellenőrzést. Minden eltéréshez írásos indokolás és utólagos törvényességi kontroll tartozna.
A KAVIG és a kiemelt adózói egységek szolgáltatási szintű kapcsolattartása megmaradna, de nem jelenthetne eltérő bizonyítási mércét. Nagy összegű áfa-visszaigénylésnél, transzferár-, beruházási vagy csoportos adózási ügyben ugyanaz a kockázati és dokumentálási standard érvényesülne, mint más adózóknál; vezetői egyeztetés nem helyettesíthetné a revizori bizonyítást.
Az országos módszertani álláspontokat verziózott, minden igazgatóság számára kötelező belső tárban tenném elérhetővé; ugyanazon tényállás nem kaphatna megyénként eltérő értelmezést. A módszertani eltéréshez központi engedély, indokolás és lejárati idő tartozna. A nagy összegű kiutalás, a nullás lezárás, az ellenőrzés megszüntetése és a kiválasztási listáról törlés négy szem elvével, egymástól szervezetileg független jóváhagyással történne.
4. Szakrevizori rendszer, terepmunka és képzés
Visszaépíteném az ágazati szakrevizori rendszert! A kockázathoz igazodó ellenőrzési csoportban adóellenőr, jogász, IT-ellenőr vagy adatelemző, továbbá szükség szerint mérnök, agrár-, egészségügyi, kereskedelmi vagy más ágazati szakember dolgozna. Az IT-ellenőrzést nem központi tanácsadó szigetként, hanem a revizor mellé rendelt operatív kompetenciaként működtetném. A külső szakértő elektronikus úton való bevonásához szoftverezett összeférhetetlenségi nyilatkozat, feladatlista és díjtranszparencia, adótitok-hozzáférési napló és utólagos minőségértékelés tartozna.
Kockázati kategóriánként dokumentált helyszíni minimumot vezetnék be! Ipari, kereskedelmi, vendéglátó, mezőgazdasági vagy szolgáltatási ügyben a revizornak meg kell ismernie a tényleges technológiai és üzleti folyamatot; a könyvelés a valós gazdasági események leképezése, ezért pusztán analitikai végösszegek összevetéséből nem lehet megalapozott tényállást készíteni. A terepmunkát fényképes, videós, elektronikus és módszertani jegyzőkönyv kapcsolná a könyvelési adatokhoz.
Az Oktatási Igazgatóság képzését anonimizált ügyiratokra, terepgyakorlatra és külső szakemberekre építeném. A revizorok és pénzügyi nyomozók közös modulban tanulnák a csalárd adókijátszás, a jóhiszemű hiba és a jogértelmezési vita bizonyítási elhatárolását, valamint a büntetőjog ultima ratio jellegét. Minden vezető éves szakmai és vezetői kreditminimumot teljesítene; kezdeményezném egyetemi adóellenőri és ágazati szakrevizori képzés létrehozását.
5. Pillér Kft., AI és fejlesztési fegyelem
A Pillér Kft.-t valódi digitális termék- és fejlesztési központtá szervezném át. Minden rendszerhez név szerinti termékgazda, üzleti folyamatgazda, verziózott specifikáció, automatizált teszt, felhasználói tesztcsoport, nyilvános hibajegy-státusz és visszaállítási terv tartozna. Az AI-támogatott programozást általánossá tenném, de éles kód csak emberi kódreview, biztonsági ellenőrzés, reprodukálható teszt és naplózott kiadási engedély után kerülhetne rendszerbe.
Elsőbbséget kapna az eNyugta, az M2M, az M2M eÁFA, az EMAP, az ÜPO és az RZS. Az M2M-t a könyvelőirodák, nagyvállalatok és gazdasági szoftverek általános csatornájává tenném. Mozgó specifikációval nem indulhatna éles fejlesztés; az áfarendszerhez legalább tizenkét hónapos, végleges adatmodellre épülő fejlesztési és tesztidő kell. Az ÁNYK vagy eBEV csak akkor vezethető ki, ha az utód valamennyi funkciót már egy éve üzemszerűen biztosít. Minden online űrlapnál kötelező lenne az XML ki- és visszatöltés, a célzott javítás, a gépi export és a párhuzamos többügyfeles munkamenet.
Az informatikai szerződéseket a működő produktumhoz mérném: átadott funkció, hibaarány, válaszidő, forráskód- és dokumentációs jog, üzemeltetési költség, felhasználói munkaóra-megtakarítás és piaci alternatíva alapján. Közreműködnék a Microsoft magyar állami licencügyleteihez kapcsolódó büntetőügy feltárásában, és termékarányos utóvizsgálatot indítanék a jelentős NAV-fejlesztéseknél.
Az adóhatósági AI nem hozhatna önálló szankciós, kiválasztási vagy végrehajtási döntést. Minden jelzéshez naplózott adatforrás, modellverzió, kockázati tényező és emberi döntéshozó tartozna. A rendeltetésellenes joggyakorlás és más nyitott jogi fogalom nem lehetne automatikus kockázati paraméter; alkalmazásuk egyedi emberi mérlegelést és részletes indokolást igényelne. Hiba esetén automatikus felülvizsgálat és bírságkorrekció indulna.
6. Ügyfélkommunikáció, közérthetőség és fordított ÜCC
Az IDOMSOFT-tal kibővíteném az ÜCC-t valamennyi érdemi szakterületre. Azonosított telefonszám és 4 számjegyű PIN, rögzített hívás, automatikus leirat, gépi jegyzőkönyv-tervezet, iktatás és visszakereshetőség tartozna hozzá. A fordított ÜCC-ben a NAV ügyintézője hitelesített csatornán hívná az adózót vagy képviselőjét; az azonosítás és nyilatkozat azonnal az ügyirat része lenne, kiváltva a szükségtelen idézést és többszörös iratváltást.
A NAV tudástárából nyilvános, kereshető, verziózott és havi állapot szerint archivált állásfoglalás-adatbázist építenék. Az AI kizárólag lektorált jogszabályi és tudásbázisból készítene választervezetet; a tájékoztatási szakterület jóváhagyná, és a kiadott válasz útja visszakövethető lenne. A határozatokra, jegyzőkönyvekre, felhívásokra és kitöltési útmutatókra kötelező közérthetőségi tesztet vezetnék be.
A megújítandó kommunikációs főosztály minden jelentős élethelyzethez – vállalkozásindítás, foglalkoztatás, első EU-értékesítés, import, ellenőrzés, részletfizetés, végrehajtás – rövid animációt, képernyővideót és lépésről lépésre használható útmutatót készítene. A tartalom a jogszabály- és rendszerverzióval együtt frissülne, megtekintési, hibaarány- és ügyfélszolgálati adatokkal mérve, hogy valóban csökkenti-e a téves ügyintézést.
7. Pénzmosás-megelőzés és adatvezérelt bejelentés
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a tényleges kockázatokra állítanám át. A mikrovállalkozások azonnal alkalmazható, tevékenységre paraméterezett szabályzatot és digitális ügyfélazonosítási folyamatot kapnának. A jogszabályi keretek módosításával a hiteles banki vagy állami azonosítás megfelelő naplózás és hozzáférési garancia mellett újra felhasználható lenne. A NAV biztonságosan lekérdezhető tényleges tulajdonosi, kiemelt közszereplői és szankciós státuszadatot szolgáltatna, igazolványképeket és TTNY adatokat is előállítana és gyűjtene.
Az M2M-ben strukturált szokatlan gazdasági esemény-bejelentést fejlesztenék könyvelőknek, majd ingatlanközvetítőknek és más Pmt.-szolgáltatóknak. A cél nem a szabályzatgyártás, hanem az esemény, ügyfél, összeg, kapcsolat és kockázati indikátor gépi feldolgozhatósága, valamint a visszajelzés és az ügykezelési státusz követhetősége.
8. Törvényességi, korrupcióellenes és rehabilitációs fordulat
Közvetlenül az elnök alá rendelt Belső Törvényességi és Korrupcióellenes Főosztályt hoznék létre központi maggal és minden igazgatóságon két, rotációban dolgozó tapasztalt revizorral. Az egység hozzáférne a kiválasztási naplókhoz, lezárt ellenőrzési iratokhoz, vezetői utasításokhoz és jutalmazási adatokhoz; javasolhatná vizsgálat felbontását, folytatását, fegyelmi vagy büntetőfeljelentés megtételét. Külső nyomozó és integritási szerveknek csak előzetesen rendszerezett, ellenőrzésszakmai szempontból értékelt anyagot adna át.
A Belső Felügyeleti Főosztály feladatát elválasztanám a munkatársak megfélemlítésétől: informatikai lekérdezést csak célhoz kötötten, de rejtett naplózással végezne, ugyanakkor köteles lenne megszervezni az életveszélyesen fenyegetett revizorok és operatív egységek személyi védelmét a rendőrséggel együttműködve. A közérdekű bejelentő és a szakmai ellenvéleményt megfogalmazó munkatárs védelme vezetői kötelezettség lenne.
Elnöki rehabilitációs programban vizsgálnám felül a bírósági, ügyészségi, ombudsmani és belső iratok alapján azonosítható súlyos adóhatósági és munkaügyi jogsértéseket. A jogsértő határozatok hatását törvényes eszközökkel megszüntetném, az érintettek munkajogi, szakmai és jóhírnévi helyzetének rendezését kezdeményezném. Teljes iratfeltárást indítanék például Horváth András, dr. Vancsura István és Hegedűs-Deme Zsolt ügyében; az eredménytől függően visszafoglalkoztatási, kártalanítási vagy szervezeti korrekciót kezdeményeznék.
9. Valós idejű ellenőrzés, végrehajtás, vám és bűnügy
Az online számla-, pénztárgép-, foglalkoztatási, vám-, banki és bevallási adatokat eseményalapon vetném össze. Első lépés az automatikus adategyeztetés vagy fordított ÜCC, súlyos kockázatnál azonnali operatív ellenőrzés és biztosítási intézkedés lenne. Nem az évekkel későbbi, gyakran behajthatatlan megállapítás a cél, hanem a jogsértés gyors megszakítása. Az iratbekérésnél racionalitási minimum működne; a NAV-nál lévő adatot nem kérnénk be újra, a végrehajtásnál pedig a csendes és arányos eszköz megelőzné a partnerkapcsolatokat romboló intézkedést. A NAV saját maga fogja kérni, hogy törvényi rendelkezés alapján a jogszabálysértő döntések esetén a fellebbezési illeték ötszörösét fizesse az adózónak.
A vám- és bűnügyi állományt nyílt pályázattal, célzott bérrendezéssel és korszerű digitális eszközökkel újítanám meg. Az RZS sürgős továbbfejlesztést kapna; a vám-, importáfa-, EKAER-, CBAM-, EPR- és e-kereskedelmi adatokat közös ügyfél- és kockázati képen jeleníteném meg. Magyar CBAM-kalkulátor és vámadat-alapú figyelmeztetés készülne, az EKAER adatmodelljét az eFTI-hez igazítanám.
10. Azonnali adótechnikai intézkedések és végrehajtás
Az első évben megvalósítanám az UJEGYKE csoportos személy-hozzárendelését és törlését, a jogi személy meghatalmazott jogviszonymentes delegálását és a csak olvasási jogosultságot; a folyamatban lévő ügyhöz közvetlen ZIP- és iratfeltöltést; a gépi adófolyószámla-exportot, értelmes fájlnevet és historikus törzsadatot; a KKV-státusz, beszámolótípus és könyvvizsgálati kötelezettség automatizált megállapítását; valamint az élethelyzet-alapú NAV/MÁK/KSH/OBR ellenőrzőlistát.
Kiépíteném a cégautóadó NAV általi kivetését és a gépjárműadóval közös adatmodell alapján történő rendszeres adófolyószámla-terhelését, a mentességek és beszámítások egységes kezelésével. Előkészíteném a 65-ös áfabevallás és az A60 összevonását; a NAV-nál már meglévő adatot nem lehetne ismételten bekérni. A nyomtatvány a határidő előtti harminc napban csak kivételesen változhatna, késői módosításnál automatikusan hosszabbodna a bevallási és befizetési határidő. A keresetkimutatás és az ANYACSKA-t kinyitnám a meghatalmazottak előtt is. Felpörgetném a sikeresnek látszó adategyeztetési eljárásokat és azt az M2M-be is bekötném.
A törvényi vagy kormányrendeleti módosítást igénylő, többségében költségmentes vagy megtakarítást eredményező javaslatokhoz számítok a Pénzügyminisztérium jogszabály-előkészítő együttműködésére. A NAV végrehajtható normaszöveget, adatvédelmi és informatikai hatásvizsgálatot, teszttervet és felelősi ütemezést készítene. A jelentős reformokat tizenkét hónap után utólagos nyilvános hatásvizsgálat követné, mérve a hibákat, önellenőrzéseket, bírságokat, megkereséseket, feldolgozási időt és könyvelői munkaórát, ezeket az éves bulletinbe gyűjtené a NAV.
Az első 100 nap
Az első száz nap végére elkészülne a funkció- és létszámtérkép, a bérprogram, a vezetői pályázati rend, a központosított ellenőrzési igazgatóság terve, a kiválasztási napló specifikációja, a Pillér portfólióauditja, a kritikus hibajegyzék és a rehabilitációs ügylista. Negyedévente nyilvános jelentés mutatná a reakcióidőt, a behajthatóságot, a bírósági megsemmisítési arányt, az automatizált munkaórát, a rendszerhibát és az ügyfélszolgálati terhelést. A mérések módszertanát és definícióit is nyilvánossá tenném.
A pályázat be lett nyújtva 2026.07.21-én és azt 2026.07.22-én a Pénzügyminisztérium befogadta.
Save as PDF
