Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) 2019-ben közzétett végzése ugyanehhez a NAV-beszerzéshez kapcsolódóan azt állapította meg, hogy a Microsoft a szokásos kedvezményen felül 27,85 százalékos engedményt adott, a kedvezmény azonban nem jutott el teljes egészében a NAV-hoz. A SEC szerint a viszonteladói láncban körülbelül 1,06 millió euró bruttó árrés keletkezett, amelynek egy részét kormányzati tisztviselőknek teljesített „helytelen” kifizetések (értsd: vesztegetés, korrupció) finanszírozására használták fel a tender újraindítása érdekében. Ez tény.
A NAV Microsoft ügyében közérdekű adatigénylést indítottam, majd forrástérképet építettem és objektíven körbejártam az ügy ismert részleteit. Az iratok alapján név szerint azonosíthatók azok a személyek, akik a 2014-es Microsoft-licencbeszerzés előkészítésében, elbírálásában, jóváhagyásában, szerződéskötésében és teljesítésigazolási folyamatában részt vettek. Az INF-012/2014. számú, az EKOP 1.1.11. projekthez kapcsolódó közbeszerzésben a NAV nettó 1 410 434 794 forintért vásárolt Microsoft-licenceket a RacioNet Zrt. által vezetett konzorciumtól.
A DOJ és a SEC eltérő jogi eljárásokban vizsgálta a magyar ügyleteket
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma (DOJ) 2019-ben megállapodást kötött a Microsoft Hungary Kft.-vel. A társaság 8,7 millió dollár büntetőjogi pénzügyi szankció megfizetését vállalta a magyar állami szoftverértékesítésekhez kapcsolódó magatartás miatt. A DOJ közleménye szerint a Microsoft Hungary vezetői és alkalmazottai a viszonteladói árrések mesterséges növelésében vettek részt, jelentős gyártói kedvezményeket kértek valótlan vagy nem megfelelően alátámasztott indokokkal, a kedvezményeket pedig nem minden esetben adták tovább teljes egészében az állami végfelhasználóknak.
A SEC a Microsoft Corporationnel szemben folytatott közigazgatási eljárást. A Microsoft a SEC végzésében szereplő megállapításokat formálisan nem ismerte el és nem is tagadta, míg a DOJ-megállapodás a Microsoft Hungary által elfogadott tényállási elemeket is tartalmazott. A SEC végzése részletesen ismertette a NAV licencbeszerzését, két további NAV-szolgáltatási szerződést, továbbá más magyar állami szervezetekhez kapcsolódó Microsoft-ügyleteket is.
A Microsoft már a tender megindítása előtt ismerte a NAV költségvetését
A SEC végzése szerint a NAV 2014. február 10-én indította meg a Microsoft asztali licencek beszerzésére irányuló első tendert. A Microsoft Hungary munkatársai azonban már az eljárás megindítása előtt ismerték és egyeztették a NAV várható beszerzési költségvetését. A tenderhez kapcsolódó kedvezménykérelmet a Microsofton belül már 2013 decemberében előkészítették.
A Microsoft magyar munkatársai a szokásos kedvezményen felül további 27,85 százalékos egyszeri engedményt kértek a Microsoft Business Desktől. A kedvezmény indokaként versenyhelyzetet, a végfelhasználó árérzékenységét, valamint további szolgáltatási szerződések megszerzésének lehetőségét jelölték meg. A SEC megállapítása szerint ezek az indokok nem voltak megfelelően alátámasztva.
Az első tender megszűnt, majd március 25-én új eljárás indult
A Microsoft a kedvezmény jóváhagyását ahhoz az üzleti feltételhez kötötte, hogy az értékesítés még a társaság 2014. március 31-én záruló üzleti negyedévében megtörténjen. A NAV első eljárása azonban eredmény nélkül megszűnt, ezért az értékesítés teljesítése a Microsoft által meghatározott időszakon belül bizonytalanná vált.
A SEC végzése szerint a Microsoft Hungary akkori vezetője ezt követően egy viszonteladó tulajdonos-ügyvezetőjének azt írta, hogy a NAV licencrendelése március végéig különösen fontos, és arra kérte, hogy amennyiben rendelkezik megfelelő befolyással, azt használja fel a tender előmozdítására. A SEC által leírt levelezés alapján a Microsoft és a viszonteladó közötti kapcsolat nem kizárólag az árképzésre és a licencek műszaki tartalmára terjedt ki.
Egy NFM-tisztviselő megkeresése is szerepel az amerikai idővonalban
A SEC szerint 2014. március 17-én egy Microsoft-alkalmazott azt kérte a Microsoft Hungary vezetőjétől, hogy vegye fel a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik tisztviselőjével a NAV-tender újraindítása érdekében. A SEC végzése nem nevezte meg a minisztériumi tisztviselőt, és azt sem közölte, hogy a kapcsolatfelvétel milyen formában, milyen tartalommal és milyen eredménnyel történt.
A Microsoft belső kommunikációjában március 20-án az szerepelt, hogy az előző napon pozitív döntés született. A NAV dokumentumai szerint az új eljárást 2014. március 25-én indították meg, az ajánlattételi határidő április 1. volt, a bírálóbizottság április 8-án ülésezett, az eljárás eredményét pedig április 25-én hagyták jóvá.
A tender nyertese a RacioNet által vezetett konzorcium lett
A SEC szerint a NAV 2014. április 25-én azt a Microsoft-viszonteladót választotta ki nyertesként, amelynek vezetőjét korábban arra kérték, hogy használja fel befolyását a tender újraindítása érdekében. A SEC a végzésében a társaság nevét nem közölte, a NAV által kiadott írásbeli összegezés és eredményjóváhagyás szerint azonban az eljárást a RacioNet Zrt. által vezetett konzorcium nyerte meg.
A két adatkör időpontjai, az eljárás tárgya és a kiválasztott ajánlattevő alapján vizsgálható, hogy a SEC végzésében név nélkül megjelölt viszonteladó a RacioNet Zrt. vagy a konzorcium valamely más szereplője volt-e. A közérdekű adatigénylésre kiadott iratok nem tartalmazzák a Microsoft és a viszonteladók közötti levelezést, ezért ebből a dokumentumcsomagból az amerikai végzésben szereplő viszonteladó személye önállóan nem azonosítható teljes bizonyossággal.
A licenceket nem közvetlenül a tendernyertes vásárolta meg
A SEC végzése szerint a Microsoft ír licencértékesítő társasága nem közvetlenül a NAV tenderét megnyerő ajánlattevőnek adta el a licenceket. A licenceket egy másik Microsoft Licensing Solution Partner vásárolta meg, amely a NAV közbeszerzési eljárásában nem tett ajánlatot, a termékek azonban végül a tendernyertes közreműködésével jutottak el a NAV-hoz.
A SEC nem nevezte meg ezt a köztes LSP-t, és a NAV által átadott közbeszerzési dokumentumok sem azonosítják a Microsoft Ireland közvetlen szerződéses partnerét. A NAV iratanyaga a közbeszerzés ajánlatkérői oldalát, a RacioNet-ajánlatot, a HUMANsoft-ajánlatot, az értékelést és a NAV-val megkötött szerződést tartalmazza, de nem mutatja be a Microsoft, a köztes LSP, a RacioNet és a konzorciumi tagok közötti teljes beszerzési és számlázási láncot.
A SEC 1,06 millió euró bruttó árrést állapított meg
A SEC számítása szerint a viszonteladói láncban körülbelül 1,06 millió euró tfeljes bruttó árrés keletkezett. Ez az összeg nem azonos a NAV büntetőjogi értelemben vett vagyoni hátrányával, mert a bruttó árrés magában foglalhatja a viszonteladók szokásos kereskedelmi árrését, a finanszírozási, szervezési és adminisztratív költségeket, valamint más, igazolt gazdasági teljesítmények ellenértékét is.
A NAV esetleges vagyoni hátránya csak akkor határozható meg, ha ismert a Microsoft Ireland tényleges értékesítési ára, a köztes LSP továbbértékesítési ára, a RacioNet vagy más konzorciumi tag tényleges beszerzési ára, a NAV-nak számlázott szerződéses ár, valamint az egyes közvetítők által elvégzett és dokumentált teljesítmény. A SEC végzése szerint a Microsoft által adott extra kedvezményt nem adták tovább teljes egészében a NAV-nak, az árrés egy részét pedig kormányzati tisztviselőknek adott helytelen kifizetések finanszírozására használták.
A korrupciós kifizetések címzettjeit a SEC nem nevezte meg
A SEC végzése kormányzati tisztviselőknek teljesített helytelen kifizetésekről ír, de a kedvezményezettek nevét, beosztását és szervezeti hovatartozását nem közli. Az amerikai dokumentumból ezért nem állapítható meg, hogy a kifizetések címzettjei a NAV, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy más állami, illetve kormányzati szervezet munkatársai voltak-e.
A SEC által ismertetett idővonalban kifejezetten egy NFM-tisztviselő megkeresése szerepel, ezért a kifizetések címzetti körét nem lehet kizárólag a NAV alkalmazottaira szűkíteni. A közérdekű adatigénylésre kiadott NAV-iratok nem tartalmaznak bankszámlakivonatokat, közvetítői vagy tanácsadói számlákat, Microsoft-belső dokumentumokat, illetve olyan adatokat, amelyekből a kifizetések kedvezményezettjei azonosíthatók lennének.
A teljes közzétett közérdekű iratanyag 54 fájlból áll
A közérdekű adatigénylés teljes, közvetlenül letölthető iratanyagában megtalálható a Bűnügyi Főigazgatóság beszerzéskezdeményező irata; a bírálóbizottsági tagok kijelölése; a Miniszterelnökség előzetes jóváhagyása; az eljárás megindítása; a bontási jegyzőkönyv megküldése; a hiánypótlási felhívás; az eredmény jóváhagyása; az összegzés megküldése; a 2015. február 25-i szállítási szerződés. Ugyancsak hozzáférhető az INF-250/2013 beszerzés kezdeményező irata; megbízólevelei és felelősségi táblája; NFM-előzetes jóváhagyása; eljárásindítása; végleges dokumentációja; kiegészítő tájékoztatása; bontási jegyzőkönyve; első RacioNet-ajánlata; LicensePort-ajánlata; második RacioNet-ajánlata; hiánypótlása; értékelő bírálóbizottsági jegyzőkönyve; eredményjóváhagyása; NFM-jóváhagyása; írásbeli összegezése; szerződése; teljesítésigazolása.
Az iratanyag része az INF-147/2014 beszerzéskezdeményező irata; értékelő bírálóbizottsági jegyzőkönyve; eredményjóváhagyása; írásbeli összegezése; miniszterelnökségi eredményjóváhagyása; szerződése; teljesítésigazolása. Az INF-012/2014-es dossziéhoz kapcsolódik a beszerzések összesítő listája; a NAV 2003–2014 közötti közbeszerzési szabályzata; az INF-012/2014 első beszerzéskezdeményező irata; első becsültérték-irata; részletes becsültérték-irata; megbízólevelei és felelősségi táblája; titoktartási nyilatkozatai; ajánlattételi felhívása; bontási jegyzőkönyve; HUMANsoft-ajánlata; RacioNet-ajánlata; első hiánypótlása; HUMANsoft-hiánypótlása; második hiánypótlása; RacioNet-hiánypótlása; értékelő bírálóbizottsági jegyzőkönyve; eredményjóváhagyása; KFF-szabályossági tanúsítványa; írásbeli összegezése; szerződése; teljesítésigazolása. A cikkben részletesen szereplő 199 oldal az INF-012/2014-es, képként szkennelt PDF-dokumentumok tartalmi feldolgozásából származik, miközben a teljes közzétett csomag az említett négy iratcsoportot és összesen 54 fájlt foglal magában.
A dokumentumcsomag nem tartalmazza a teljes kereskedelmi láncot
A kiadott NAV-iratok nem tartalmazzák a Microsoft Business Desk kedvezményengedélyeit, a Microsoft Ireland által kibocsátott számlákat, a tenderen nem induló köztes LSP szerződéseit és számláit, a RacioNet tényleges beszerzési számláit, a konzorciumi tagok belső pénzügyi elszámolását, valamint a Microsoft és a viszonteladók közötti levelezést. Nem találhatók meg bennük a közvetítői, tanácsadói és alvállalkozói díjakhoz kapcsolódó teljes iratok, illetve a szereplők bankszámlaforgalmi adatai sem.
A közzétett dokumentumok között ugyanakkor külön elérhető az INF-250/2013 és az INF-147/2014 szerződéses iratcsoportja, továbbá a Bűnügyi Főigazgatóság 2015-ös beszerzési dossziéja. Ezek sem tartalmazzák a SEC által ismertetett két külön NAV-szolgáltatási szerződés teljes szerződéses, alvállalkozói, teljesítésigazolási és kifizetési iratanyagát, ezért a gyártói kedvezménytől a pénz végső kedvezményezettjéig vezető teljes út a közzétett iratokból nem határozható meg.
A beszerzés becsült értéke 2,186 milliárd forint volt
Az EKOP 1.1.11. Microsoft-licencbeszerzés becsült értéke a NAV iratai szerint nettó 2 186 069 950 forint volt. A beszerzésre rendelkezésre álló fedezet nettó 1 841 846 686 forintot tett ki, vagyis a fedezet 344 223 264 forinttal volt alacsonyabb a becsült értéknél.
A nyertes RacioNet-konzorcium ajánlata nettó 1 410 434 794 forint volt. Ez az ajánlati ár 775 635 156 forinttal volt alacsonyabb a becsült értéknél és 431 411 892 forinttal a rendelkezésre álló fedezetnél. A becsült érték, a rendelkezésre álló fedezet és a nyertes ajánlati ár három eltérő számítási és döntési pontot jelentett.
Két érvényes ajánlat érkezett
A RacioNet által vezetett konzorcium ajánlata mellett a HUMANsoft, a Synergon, a Navigator és a Nádor társaságokból álló konzorcium is érvényes ajánlatot tett. A második ajánlat nettó összege 1 789 334 800 forint volt.
A RacioNet-konzorcium ajánlata 378 900 006 forinttal volt alacsonyabb a másik érvényes ajánlatnál. Az eljárás értékelési szempontja a legalacsonyabb összesített ajánlati ár volt, mindkét ajánlatot érvényesnek minősítették, a bírálóbizottság pedig egyhangúlag a RacioNet ajánlatának nyertessé nyilvánítását javasolta.
A fő licenctételeknél 19–25 százalékos ajánlati különbség volt
Az Office Standard licencekre a RacioNet darabonként nettó 73 989 forintos árat ajánlott, míg a HUMANsoft által vezetett konzorcium ajánlati ára darabonként nettó 91 400 forint volt. A két ajánlat közötti különbség darabonként 17 411 forint, a magasabb ajánlathoz viszonyítva körülbelül 19 százalék volt.
Az Office Professional Plus licenceknél a RacioNet darabonként nettó 100 912 forintot, a másik konzorcium nettó 124 900 forintot ajánlott. A Windows Professional licencek ára a RacioNet ajánlatában nettó 32 640 forint, a másik ajánlatban nettó 43 300 forint volt. A két utóbbi terméknél az ajánlati különbség megközelítette a 19, illetve a 25 százalékot.
A NAV-iratok önmagukban alacsonyabb beszerzési árat mutatnak
A közbeszerzési dokumentumokon belül a nyertes ajánlat alacsonyabb volt a NAV becsült értékénél, a rendelkezésre álló fedezetnél és a másik érvényes ajánlatnál. Ezekből az adatokból önmagukban nem állapítható meg, hogy a NAV a saját közbeszerzési piacán elérhető árhoz képest magasabb árat fizetett volna.
Az ajánlati árakat a bírálat során a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság portálárához is viszonyították. Ez a kontroll azonban nem ad választ arra, hogy a Microsoft által kifejezetten a NAV végfelhasználói ügyletéhez jóváhagyott 27,85 százalékos extra kedvezményből mekkora összeg jelent meg a NAV-nak tett ajánlatban, és mekkora összeg maradt a kereskedelmi lánc egyes szereplőinél.
A büntetőjogi vagyoni hátrányhoz további árazási információk szükségesek
A büntetőjogi vagyoni hátrány nem azonos automatikusan a becsült érték, a rendelkezésre álló fedezet vagy a nyertes ajánlati ár különbségével. A becsült érték tervezési adat, a fedezet költségvetési korlát, a nyertes ajánlat pedig a NAV által elfogadott szerződéses ár volt.
A NAV esetleges vagyoni hátrányának meghatározásához ismerni kellene a Microsoft gyártói árát, a Microsoft Ireland és a köztes LSP közötti számlázási árat, az LSP továbbértékesítési árát, a RacioNet vagy más konzorciumi tag beszerzési árát, a konzorciumi belső elszámolást, valamint a köztes szereplők által ténylegesen elvégzett gazdasági teljesítmény értékét. Ezek az adatok a jelenlegi NAV-iratcsomagban nem szerepelnek.
A nyertes konzorcium hat gazdasági szereplőből állt
A nyertes ajánlattevői konzorcium tagja a RacioNet Zrt., a Storm Holding Vagyonkezelő Zrt., a Kárpát-medencei Informatikai Klaszter Kft., a Rufusz Computer Zrt., a Fornax SI Kft. és a DOCAGE Kft. volt. A közös ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásban a RacioNet képviselte.
A kiadott iratokban a RacioNet képviseletében Domokos István, a Rufusz Computer képviseletében Fauszt Zoltán, a Fornax SI képviseletében Keszei Ákos, a DOCAGE képviseletében pedig Zih Katalin Emese neve jelenik meg. A közös ajánlattevők nevében benyújtott hiánypótlási dokumentumokat Domokos István írta alá.
A szállítást és a számlázást a RacioNet kezelte
A konzorciumi ajánlat szerint a NAV-val kötendő szerződéshez kapcsolódó képviseletet, a szállítás szervezését, a számlázást és a teljesítési nyilatkozatokat a RacioNet kezelte. Ez a szerepkör a RacioNetet a NAV felé irányuló teljesítési és pénzügyi folyamat központi szereplőjévé tette.
A SEC által leírt kereskedelmi lánc rekonstruálásához ezért szükséges lenne a RacioNet szállítói és vevői főkönyvi kartonjainak, beszerzési számláinak, NAV felé kibocsátott számláinak, bankszámlakivonatainak, konzorciumi elszámolásainak, valamint alvállalkozói, tanácsadói és közvetítői szerződéseinek vizsgálata. Ezeket az iratokat a közérdekű adatigénylésre kiadott NAV-dokumentumok nem tartalmazzák.
Dr. Vida Ildikó kötelezettségvállalóként és megrendelőként szerepelt
Az INF-012/2014. beszerzés irataiban dr. Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke kötelezettségvállalóként, megrendelőként és az eljárás eredményének jóváhagyójaként szerepel. Az eljárás eredményére vonatkozó döntési javaslaton kézzel rögzítette, hogy azzal egyetért, és azt jóváhagyja.
A NAV képviseletében a szállítási szerződést szintén dr. Vida Ildikó írta alá. A rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy ő hozta meg, illetve írta alá a közbeszerzési eljárás eredményéhez és a kötelezettségvállaláshoz szükséges végső megrendelői döntéseket.
Dr. Tiborcz Péter Sándor volt a bírálóbizottság elnöke
A bírálóbizottság elnöki feladatait dr. Tiborcz Péter Sándor látta el. A felelősségi tábla alapján a bizottsági elnök feladata az eljárás szabályszerű lefolytatásának felügyelete, a bizottsági munka irányítása és az eredményre vonatkozó döntési javaslat előkészítésének koordinálása volt.
A 2026. áprilisban nyilvánosságra került tájékoztatás szerint dr. Tiborcz Péter Sándort a magyar büntetőeljárásban tanúként hallgatták ki. Saját közlése szerint vele szemben nem közöltek gyanúsítást, és nem tartozik az ügyben gyanúsítottként kihallgatott két személy közé.
A felelősségi tábla műszaki, pénzügyi és jogi feladatokat különített el
A műszaki és szakmai feladatokat a kiadott felelősségi iratok alapján Virányi Tamás, Kaiser Zsolt László, Balogh János, Eckert András, Gyéressy Balázs, Szemán András, Mnyerczán Sándor és Pribély Tiborné látta el. Feladatkörükbe tartozott a termékkosár, a műszaki tartalom, a licencek típusa, mennyisége és szakmai megfelelősége.
A pénzügyi ellenőrzési feladatoknál Mészáros Dávid és Kőszegi Linda, a jogi és közbeszerzési területen dr. Dittrich Andrea és Darida Éva neve szerepel. A dokumentumokban dr. Soós Zsuzsanna, Madzsák László, Kiss Ferenc és más közreműködők neve is megjelenik, a teljesítés igazolására pedig Tóth Lászlót jelölték ki.
A névsor az eljárási feladatokat, nem a büntetőjogi minősítést mutatja
A felelősségi tábla és az aláírt dokumentumok alapján megállapítható, hogy az egyes résztvevők milyen közbeszerzési, műszaki, pénzügyi, jogi vagy vezetői feladatot láttak el. A bizottsági tagság, a jóváhagyás vagy az aláírás önmagában nem bizonyítja, hogy az adott személy tudott a Microsoft extra kedvezményéről, a köztes LSP-ről vagy a viszonteladói láncban maradó árrés felhasználásáról.
Az egyes személyek ismereteinek és felelősségének vizsgálatához külön kell meghatározni, hogy ki állította össze a beszerzendő termékkosarat, ki számította ki a becsült értéket, ki ismerte a Microsoft által adott kedvezményt, ki vizsgálta a tényleges beszerzési árat, ki tudott a köztes LSP bevonásáról, és kinek volt lehetősége vagy kötelezettsége az adatok ellenőrzésére.
A hűtlen kezeléshez személyhez kötött vagyonkezelési kötelezettség szükséges
A hűtlen kezelés megállapításához bizonyítani kell, hogy az érintett személyt idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bízták meg, ebből konkrét vagyonkezelési kötelezettsége keletkezett, ezt a kötelezettségét szándékosan megszegte, és a kötelezettségszegéssel okozati összefüggésben vagyoni hátrány keletkezett.
A vagyonkezelési kötelezettség tartalma nem azonos a kötelezettségvállaló, a bírálóbizottság elnöke, a műszaki tag, a pénzügyi tag, a jogi szakértő és a teljesítés igazolója esetében. A büntetőjogi felelősség vizsgálatakor ezért személyenként kell meghatározni a döntési hatáskört, az ellenőrzési kötelezettséget, a rendelkezésre álló információkat és az esetleges kötelezettségszegést.
A kereskedelmi árrés önmagában nem alapoz meg büntetőjogi felelősséget
A Microsoft-licencek viszonteladói rendszerben történő értékesítése szükségszerűen tartalmazhat kereskedelmi árrést. A közvetítő által realizált haszon nagysága önmagában nem határozza meg, hogy az árképzés jogszerű vagy jogellenes volt-e.
A vizsgálat szempontjából annak van jelentősége, hogy a Microsoft milyen feltételekkel adta a 27,85 százalékos extra kedvezményt, előírta vagy elvárta-e annak továbbadását a NAV részére, a köztes LSP és a tendernyertes milyen tényleges szolgáltatást végzett, valamint az árrésből történt-e olyan kifizetés, amelynek nem volt valós gazdasági vagy szerződéses jogcíme.
A közbeszerzési iratok formai szabályszerűsége nem fedi le a teljes ügyleti láncot
A NAV által kiadott dokumentumok tartalmazzák az eljárás megindítását, az ajánlatokat, a hiánypótlásokat, a bírálatot, az eredmény jóváhagyását és a szállítási szerződést. Ezekből vizsgálható, hogy a NAV saját közbeszerzési eljárásában milyen döntéseket hozott és milyen dokumentumokat készített.
A SEC által ismertetett magatartás jelentős része ugyanakkor a Microsoft belső kedvezményengedélyezési rendszerében, a viszonteladók egymás közötti kapcsolataiban és a NAV közbeszerzési aktáján kívüli pénzügyi folyamatokban történt. A NAV iratainak formai szabályszerűsége ezért önmagában nem igazolja és nem cáfolja a kedvezmény visszatartását vagy a SEC által említett kifizetések megtörténtét.
Az amerikai és a magyar hatósági álláspont eltérő bűncselekményi irányt követ
A SEC végzése szerint a viszonteladói árrés egy részét kormányzati tisztviselőknek juttatott helytelen kifizetések finanszírozására használták fel. Ez az amerikai hatóság által rögzített tényállás korrupciós jellegű pénzmozgást ír le, de nem nevezi meg a kifizetések címzettjeit.
A magyar ügyészség nyilvános tájékoztatása szerint a magyar büntetőeljárásban korrupciós bűncselekmény megalapozott gyanúja nem merült fel. A két ismert gyanúsítás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre vonatkozik, vagyis a magyar eljárás jelenleg nyilvánosan ismert minősítése a vagyongazdálkodási kötelezettség megszegésére és az abból eredő vagyoni hátrányra összpontosít.
A piackutatási nyilatkozat külön bizonyítási kérdést vet fel
A NAV iratai között található olyan szakmai nyilatkozat, amely szerint az előkészítés és a piackutatás során egyetlen gazdasági szereplő sem szerzett többletinformációt az eljárás megindításáról, időpontjáról, műszaki tartalmáról vagy szerződéses feltételeiről. A titoktartási és előkészítési dokumentumok célja annak igazolása volt, hogy az előkészítés nem biztosított indokolatlan versenyelőnyt valamely későbbi ajánlattevőnek.
A SEC ezzel szemben azt rögzítette, hogy a Microsoft már a tender megindítása előtt ismerte a NAV várható költségvetését, és a Microsoft, illetve egy viszonteladó a tender újraindításának időzítését is megpróbálta befolyásolni. A nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálatához azonban pontosan azonosítani kellene az átadott információkat, azok forrását, címzettjét, időpontját, versenyre gyakorolt hatását, valamint a nyilatkozat aláírójának tényleges ismereteit.
A gyártóval folytatott szakmai egyeztetés önmagában nem szabálytalan
Egy nagyvállalati Microsoft-rendszer licencelésének előkészítése során műszaki és licencelési kérdésekben indokolt lehet közvetlenül egyeztetni a gyártóval. Az ilyen kapcsolat önmagában nem jelenti azt, hogy valamely ajánlattevő versenytorzító információhoz jutott.
A vizsgálat tárgya az lehet, hogy a Microsoft vagy valamely viszonteladó kapott-e olyan nem nyilvános adatot a költségvetésről, az eljárás időzítéséről, a pontos termékkosárról, a szerződéses feltételekről vagy az értékelésről, amelyhez a többi gazdasági szereplő nem férhetett hozzá. A jelenlegi NAV-dokumentumokból az előzetes kommunikáció teljes tartalma nem rekonstruálható.
A teljesítésigazolás a szerződéses teljesítésre vonatkozott
A licencbeszerzésnél a teljesítés igazolójának elsődleges feladata annak ellenőrzése volt, hogy a szerződésben meghatározott licenceket a NAV megkapta-e, azok típusa és mennyisége megfelelt-e a szerződésnek, továbbá a licencek használati joga ténylegesen rendelkezésre állt-e.
Amennyiben a NAV a szerződés szerinti licenceket hiánytalanul megkapta, a teljesítésigazolás nem válik önmagában valótlanná attól, hogy a viszonteladói láncban a NAV által nem ismert árrés maradt. A teljesítésigazoló felelőssége eltérően alakulhatna akkor, ha bizonyítható lenne, hogy a licencek egy része nem érkezett meg, nem volt használható, vagy a teljesítésigazoló tudott a szerződésben nem szereplő, a teljesítést közvetlenül érintő körülményről.
A SEC két külön NAV-szolgáltatási szerződést is bemutatott
A SEC végzése a licencbeszerzés mellett két olyan Microsoft-szolgáltatási szerződést is ismertetett, amelyeknél a NAV volt a végfelhasználó. Az egyik szerződésnél a SEC szerint NAV-tisztviselők kifejezetten egy új, korábban nem ellenőrzött alvállalkozó bevonását kérték.
A Microsoft a szolgáltatási szerződésbe megemelt árrést épített be, amelyet a vállalat alkalmazottai külön táblázatban követtek. A SEC végzése szerint a Microsofton belül felmerült az alvállalkozó szakmai alkalmasságának kérdése, egy Microsoft-munkatárs azonban azt közölte, hogy az alvállalkozó nem egyszerűen egy partner, hanem „A PARTNER”.
A másik szolgáltatási szerződésnél nem volt igazolt teljesítés
A SEC által ismertetett másik NAV-szolgáltatási szerződésnél az amerikai hatóság azt rögzítette, hogy nem talált bizonyítékot arra, hogy a bevont alvállalkozó ténylegesen bármilyen szolgáltatást végzett volna. A SEC végzése nem nevezi meg az alvállalkozót, a NAV érintett tisztviselőit, a szolgáltatás tárgyát vagy a kifizetett összeget.
A teljesítés vizsgálatához szükség lenne a szerződésre, a projekttervekre, munkanaplókra, jelenléti adatokra, e-mailekre, szakmai jelentésekre, átadott dokumentumokra, forráskódokra, oktatási vagy tanácsadási anyagokra, számlákra, teljesítésigazolásokra és banki kifizetésekre. Ezek az iratok a jelenleg rendelkezésre álló INF-012/2014. licencbeszerzési dokumentumcsomagban nem szerepelnek.
A szolgáltatási szerződéseknél a teljesítésigazolás közvetlenebb bizonyítási pont
A licencbeszerzéstől eltérően egy szolgáltatási szerződés teljesítése jellemzően munkaórákkal, eredménytermékekkel, szakmai dokumentumokkal, rendszerfejlesztéssel, tanácsadási jelentésekkel vagy oktatási anyagokkal igazolható. Ha ilyen dokumentumok nem készültek, vagy nem feleltek meg a szerződésben vállalt feladatoknak, a teljesítésigazolás valóságtartalma közvetlenül vizsgálható.
A SEC által említett két NAV-szolgáltatási szerződés esetében ezért külön kellene azonosítani a szerződést kezdeményező személyeket, a NAV által kért alvállalkozót, a szolgáltatás szakmai elfogadóit, a teljesítés igazolóit, a számlák ellenőrzőit, az utalványozókat és a kifizetések kedvezményezettjeit. A közérdekű adatigénylésre megkapott iratok ezekről nem tartalmaznak részletes adatot.
A magyar nyomozás 2019-ben indult
A magyar büntetőeljárást az amerikai hatósági megállapítások nyilvánosságra kerülését követően, 2019-ben rendelték el. Az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja, a nyomozás tárgya a Microsoft magyarországi állami beszerzéseihez kapcsolódó vagyoni hátrány és az érintett személyek esetleges büntetőjogi felelőssége.
A 2026. januári nyilvános tájékoztatás szerint az eljárásban akkor még nem volt gyanúsított. Az ügyészség ugyanakkor már akkor közölte, hogy a nyomozás során bűncselekmény gyanúját vizsgálja, és a bizonyításhoz külföldi jogsegély, dokumentumok beszerzése és pénzügyi adatok elemzése is szükséges.
2026 áprilisában két személyt gyanúsítottként hallgattak ki
A 2026. áprilisban nyilvánosságra került ügyészségi tájékoztatás szerint az eljárásban két személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A közölt minősítés különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés.
Az ügyészség nem közölte a két gyanúsított nevét, munkahelyét, korábbi tisztségét vagy az ügyleti láncban betöltött szerepét. Nyilvánosan az sem ismert, hogy a gyanúsítottak a Microsoft, valamely viszonteladó, a NAV, más állami szerv vagy valamely közvetítő társaság oldalán jártak-e el.
Vádemelésről nincs nyilvános adat
A 2019-ben indult nyomozásban 2026 júliusáig nem került nyilvánosságra vádemelési döntés. A nyomozás közel hét éve tart, a két gyanúsítás pontos időpontja, tényállása és bizonyítéki alapja nem ismert.
Az ügyészség tájékoztatása szerint korrupciós bűncselekmény megalapozott gyanúja nem merült fel. A magyar eljárás jelenlegi, nyilvánosan ismert állása alapján ezért nem állapítható meg, hogy a SEC által említett kormányzati kifizetések címzettjeit a magyar hatóság azonosította-e, illetve ezek a kifizetések szerepelnek-e a két hűtlen kezelési gyanúsítás tényállásában.
A letartóztatás külön eljárási feltételekhez kötött
A letartóztatás nem automatikus következménye a gyanúsításnak vagy az ügyben szereplő összeg nagyságának. A bíróság akkor rendelhet el letartóztatást, ha a megalapozott gyanú mellett fennáll a terhelt jelenlétének biztosításához, a bizonyítás megóvásához vagy a bűnismétlés megakadályozásához kapcsolódó valamely konkrét törvényi ok.
A letartóztatáshoz ügyészi indítvány és bírói döntés szükséges. A jelenleg nyilvános adatokból nem ismert, hogy az ügyészség indítványozott-e személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, illetve a két gyanúsított esetében fennállt-e szökési, elrejtőzési, bizonyításmeghiúsítási vagy bűnismétlési veszély.
Az OLAF-vizsgálatok több Microsoft-beszerzést érintettek
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF több magyarországi Microsoft-beszerzést is vizsgált. Az uniós pénzügyi korrekciók nem kizárólag a NAV INF-012/2014. számú ügyletére vonatkoztak, hanem több, uniós forrásból finanszírozott állami beszerzést érintettek.
A nyilvánosságra került adatok szerint az érintett magyar kedvezményezettektől eddig összesen körülbelül 3,3 milliárd forint uniós támogatást követeltek vissza, és további mintegy 1,6 milliárd forintnyi korrekció lehetősége is felmerült. Ezek az összegek nem azonosíthatók automatikusan a NAV licencbeszerzés büntetőjogi vagyoni hátrányával.
Az uniós pénzügyi korrekció és a büntetőjogi kár eltérő fogalom
Az uniós pénzügyi korrekció célja annak rendezése, hogy egy támogatott beszerzés megfelelt-e az uniós finanszírozási és közbeszerzési szabályoknak. A támogatás visszakövetelése akkor is megtörténhet, ha a büntetőjogi felelősséget vagy a konkrét vagyoni hátrány összegét nem állapították meg.
A hűtlen kezeléshez ezzel szemben konkrét személy konkrét vagyonkezelési kötelezettségének szándékos megszegését és az ebből származó meghatározható vagyoni hátrányt kell bizonyítani. A 3,3 milliárd, illetve a további 1,6 milliárd forintos uniós összeg ezért nem tüntethető fel a NAV egyetlen közbeszerzésében okozott kárként.
A 4iG és a RacioNet nem azonos gazdasági szereplő
A NAV most vizsgált, INF-012/2014. számú közbeszerzését a RacioNet Zrt. által vezetett konzorcium nyerte meg. A 4iG Nyrt. nem volt ennek a nyertes konzorciumnak a tagja.
A 4iG Microsoft-ügyhöz kapcsolódó történeti érintettsége más vállalati és jogutódi összefüggésekből, különösen a HUMANsoft későbbi vállalatcsoportos kapcsolatából ered. A HUMANsoft a NAV eljárásában a másik érvényes ajánlatot benyújtó konzorcium vezető tagja volt, és nem a nyertes ajánlattevői körhöz tartozott.
A 4iG 2026 júliusában ismét kiemelt Microsoft-partner lett
A 4iG 2026 júliusában, kilenc év után ismét Microsoft Cloud Solution Provider és AI Cloud Partner minősítést szerzett. A társaság közlése szerint a minősítés feltétele a Microsoft szakmai, működési, biztonsági és megfelelőségi követelményeinek teljesítése volt.
A partneri státusz helyreállítása üzleti és megfelelőségi döntés, amely nem jelenti a 2014-es NAV-beszerzésben vagy más korábbi Microsoft-ügyletekben érintett természetes személyek büntetőjogi felelősségének megállapítását vagy kizárását. A Microsoft partneri döntése és a magyar büntetőeljárás egymástól elkülönülő folyamat.
A pénzügyi lánc rekonstruálásához több iratcsoport szükséges
A gyártói kedvezmény útjának meghatározásához be kellene szerezni a Microsoft Business Desk teljes NAV-ügyleti dokumentációját, a kedvezménykérelmet, annak indokolását és jóváhagyását, a kedvezmény továbbadására vonatkozó belső feltételeket, valamint a Microsoft Ireland értékesítési számláit. Ezeket össze kellene vetni a tenderen nem induló köztes LSP, a RacioNet és a konzorciumi tagok számláival.
A teljes rekonstrukcióhoz szükséges lenne továbbá a köztes LSP azonosítása, a szereplők főkönyvi kartonjainak és bankszámlaforgalmának elemzése, a konzorciumi elszámolások, az alvállalkozói, tanácsadói és közvetítői szerződések, a sikerdíjas megállapodások és a magánszemélyekhez vezető kifizetések vizsgálata. Ezek alapján határozható meg, hogy az 1,06 millió eurós bruttó árrés hogyan oszlott meg.
A kommunikációs adatok a tender újraindítását tisztázhatják
A SEC idővonala alapján vizsgálható lenne a Microsoft Hungary, a viszonteladók, a NAV és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai közötti e-mail-forgalom, telefonkapcsolat, naptárbejegyzés és személyes találkozó. Ezek az adatok tisztázhatnák, hogy ki kezdeményezte a tender újraindítását, ki közvetítette a Microsoft üzleti határidejét, és milyen állami döntési folyamat vezetett a március 25-i új eljáráshoz.
Ugyanezekből az adatokból állapítható meg, hogy a Microsoft és a későbbi ajánlattevők milyen információkkal rendelkeztek a NAV költségvetéséről, a termékkosárról, az eljárás időzítéséről és az értékelési feltételekről. A jelenlegi NAV-iratanyag ezeknek a kommunikációknak a tartalmát nem tartalmazza.
A tanúvallomásoknak az okirati és pénzügyi adatokhoz kell kapcsolódniuk
A NAV, a Microsoft, a viszonteladók és az NFM érintett munkatársainak vallomása tisztázhatja az egyes döntések körülményeit, de a pénzügyi lánc kizárólag tanúvallomások alapján nem rekonstruálható. A szereplők nyilatkozatait a kedvezménykérelmekkel, számlákkal, bankszámlaadatokkal, e-mailekkel és szerződésekkel kell összevetni.
A meghallgatások során személyenként tisztázható, hogy az érintett mikor és kitől szerzett tudomást a 27,85 százalékos kedvezményről, a köztes LSP-ről, a tender újraindítására irányuló lépésekről, az 1,06 millió eurós árrésről és a SEC által említett kormányzati kifizetésekről. Ezek az információk határozhatják meg az egyéni döntési, közreműködői vagy ellenőrzési felelősséget.
Több alapvető adat továbbra sem hozzáférhető
Nem ismert, ki közölte a Microsofttal a NAV várható költségvetését a tender megindítása előtt, melyik viszonteladó vezetőjét kérték befolyása felhasználására, melyik NFM-tisztviselőt keresték meg, és ki hozta meg a tender újraindításához vezető állami döntést. Nem ismert annak a tenderen nem induló LSP-nek a neve sem, amely közvetlenül megvásárolta a licenceket a Microsoft Irelandtől.
Nem nyilvános továbbá, hogy a köztes LSP mennyiért vásárolta meg és mennyiért adta tovább a licenceket, milyen tényleges gazdasági teljesítményt végzett, hogyan oszlott meg az 1,06 millió eurós árrés, kik kaptak az árrésből kifizetést, kik voltak a SEC által említett kormányzati tisztviselők, mely NAV-tisztviselők kérték a szolgáltatási alvállalkozók bevonását, és kik igazolták a szolgáltatások teljesítését.
A két magyar gyanúsított szerepe sem ismert
Az ügyészség nem közölte, hogy a két gyanúsított a Microsoft, a viszonteladói lánc, a NAV, más állami szervezet vagy valamely közvetítő társaság alkalmazottja vagy vezetője volt-e. Nem ismert az sem, hogy a gyanúsítás a licencbeszerzéshez, a SEC által említett szolgáltatási szerződésekhez vagy más állami Microsoft-ügylethez kapcsolódik-e.
A gyanúsításban szereplő vagyoni hátrány összegét, számítási módszerét és a feltételezett kötelezettségszegést sem hozták nyilvánosságra. Emiatt jelenleg nem vethető össze, hogy a magyar hatóság által feltételezett vagyoni hátrány milyen kapcsolatban áll a SEC által meghatározott 1,06 millió eurós bruttó árréssel vagy az OLAF-vizsgálatok nyomán alkalmazott pénzügyi korrekciókkal.
Vágújhelyi Ferenc és Tiborcz Péter szerepe
2013-tól 2015 végéig Vágujhelyi Ferenc volt a NAV informatikai elnökhelyettese. Vágujhelyi 2015. november 21. óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete) elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. Az 1,8 milliárdos beszerzést májusban rögzítették a KEF rendszerébe, így ahhoz még nem lehetett köze, azonban az egyik 757 millióst már az ő időszaka alatt ütötték nyélbe. A NAV elnöke ekkoriban a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt.
Amúgy Vágujhelyi és Tiborcz Péter csak kicsivel kerülték el egymást pár évvel korábban: előbbi 2003 és 2010 között a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, utóbbi 2011 októberétől 2012 júniusáig volt ugyanitt igazgatósági tag
A jelenlegi dokumentumok a döntési láncot részletesen, a pénzügyi láncot csak részben mutatják
A NAV által kiadott INF-012/2014. iratanyag alapján részletesen rekonstruálható a beszerzés megindítása, a becsült érték és a fedezet meghatározása, az ajánlatok benyújtása, a hiánypótlás, a bírálóbizottság működése, az eredmény jóváhagyása és a szerződés megkötése. Név szerint azonosíthatók az eljárásban részt vevő vezetők, bírálók, műszaki, pénzügyi és jogi közreműködők.
A dokumentumok ugyanakkor nem tartalmazzák a Microsoft gyártói kedvezményének teljes pénzügyi útját, a köztes LSP személyét, az egymás közötti beszerzési árakat, az árrés felosztását és a SEC által említett „kifizetések” (értsd: korrupció) címzettjeit. Ezek hiányában a közbeszerzési döntési folyamat bemutatható, de az egyes személyek büntetőjogi felelőssége és a NAV pontos vagyoni hátránya a nyilvánosan rendelkezésre álló iratokból nem határozható meg.
A rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható vizsgálati kérdések
Az amerikai hatósági iratok és a NAV közbeszerzési dokumentumai alapján vizsgálható, hogy a Microsoft által biztosított kedvezmény milyen feltételekkel járt, milyen mértékben jelent meg a NAV által fizetett árban, mi indokolta a tenderen nem induló LSP közbeiktatását, milyen szolgáltatásokat végzett a kereskedelmi lánc minden szereplője, és milyen jogcímen oszlott meg közöttük az árrés.
Vizsgálható továbbá, hogy a NAV döntéshozói és ellenőrzési feladatot ellátó személyei milyen információkkal rendelkeztek a Microsoft kedvezményéről és a tényleges beszerzési árakról, a szolgáltatási szerződéseknél történt-e igazolt szakmai teljesítés, valamint az amerikai végzésben szereplő kormányzati kifizetések címzettjeit a magyar nyomozás azonosította-e.
A nyilvános ügyállás két gyanúsítást és folyamatban lévő nyomozást mutat
A jelenleg nyilvános adatok alapján a magyar büntetőeljárásban két személyt gyanúsítottként hallgattak ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Vádemelésről, az eljárás megszüntetéséről vagy a nyomozás befejezéséről 2026 júliusáig nem került nyilvánosságra adat.
Az ügyészség közlése szerint korrupciós bűncselekmény megalapozott gyanúja nem merült fel. A SEC végzésében szereplő kormányzati kifizetések, a NAV-tender újraindításának körülményei, a köztes LSP személye, a kedvezmény teljes útja, korrupciós célú visszaosztása, illetve a két NAV-szolgáltatási szerződés teljesítése ezért továbbra is olyan ténykérdések, amelyekre a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok nem adnak teljes választ, azonban az elmúlt 7 év nyomozása alapján már tudnia kellene az ügyészségnek.
Save as PDF
