A magyar Microsec, Netlock eddig is drága volt, de az olasz (Infocert) tanúsítványt áruló Flintsign is legalább háromszoros árat kér. Döbbenetes maggazdagodási igény látszik, amit ezek az amúgy is nyereséges cégek mutatnak.
Mindeközben más tagállami szolgáltatók nem kérnek ilyen horror összeget évente. Ilyen például az Intesi Group, amely egy közepes kategóriájú informatikai vállalkozás Milánóban. Az általuk kínált minősített elektronikus aláírás csupán 29 EUR + (fordított áfa), ami nagyjából 11 eFt nettó, igaz, ehhez kell még 75 forint/db áron időbélyeget venni.
Hasonlítsuk már össze:
- Microsec Zrt. (E-szignó): 41 eFt+áfa
- Netlock Kft.: 45 eFt + áfa
- Lippert Kft. (Flintsign): 35 eFt+áfa (ez a szolgáltatás tartalmazza arányaiban a legtöbbet)
Megszűnt a védelem!
Az állam eddig valóban óvta az állampolgárokat és a vállalkozásokat az elektronikus ügyintézés költségeitől, ám mára egyre világosabb: mindez gyökeresen megváltozott. Ez védelem megszűnt! Az a magyar állam, amely előszeretettel harcol Brüsszellel simán megléphetné, hogy az ingyenes DÁP eAláírást bekínálná üzleti célú használatra és azt támogatná, segítené.
Jelenleg is zajlik a per, amiben igyekszünk elérni, hogy a törvény jelenlegi szövegében a „magánszemélyként használja” nem jelenthessen az üzleti felhasználásra vonatkozóan tiltást. A törvényszövegbe a magáncél belemagyarázása sérti a jogalkotási szabályokat!
Ott van még a drága tanúsítványalapú aláírás helyett a filléres technológiájú fokozott biztonságú elektronikus aláírás is, amit a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség folyamatosan támad azzal, hogy az „nem alkalmas” cégszerű aláírásra. Az Igazságügyi Minisztérium számtalanszor megerősítette, de az új jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény indoklásába is beleírta, hogy a cégszerű aláírás szabályozása tág. Ilyen – cégszerű aláírásra alkalmas – fokozott biztonságú aláírást kínál az ittirdala.hu is.
Mi az a cégszerű aláírás?
Az Igazságügyi Minisztérium legutóbbi hivatalos levele szerint is elegendő a céges iraton a megfelelő azonosítható aláírásnak szerepelnie. Ehhez nem követelnek meg minősített elektronikus aláírást. Ehhez az általános szabályhoz képest speciális a cégjog és az ingatlanjog, illetve 2025-től már a könyvvizsgálói jelentés is, ahol kötelező a minősített elektronikus aláírás.
A minisztériumokba akadálytalanul bejáró, a véleményét a Kossuth Rádióban is kifejtő dr. Kósa Ferenc a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnökeként körömszakadtáig védi a minősített elektronikus aláírás piacát, igyekezve elérni, hogy a „zavaros időkben” legalább 500 ezer új előfizető legyen. A cél 1 millió feletti állandó előfizető lehet. A terv eredményeképpen – amiben dr. Kósa Ferenc anyagilag is érdekelt lehet – néhány informatikai báró részesedhetne a nagyjából évi akár 20 milliárdos profitból.
Mindez így fog maradni, ha hagyjuk.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
