Az adóhatóság imádja a gumiszabályokat. Főleg az olyan előírások tetszőek a revizorok számára, ami alapján igazságtalan és logikátlan adót lehet megállapítani. A turisztikai idénymunka nevű izé is ilyen. A hivatal az idényjellegűség hiányát látva támadja az érintett vállalkozásokat!
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt országgyűlési képviselők nyújtották be, abba nem igazán tudott beleszólni az akkori Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (merthogy akkoriban ilyen is volt). A 2010.06.09-én benyújtott törvényjavaslat alapján elfogadott törvényben még olyan ostobaságok voltak, hogy a bejelentést SMS útján lehetett teljesíteni, amit aztán botrányos körülmények között töröltek még 2010 karácsonya előtt. Czomba Sándor és Font Sándor sem rendelkezett kellő szakértelemmel az idénymunka meghatározásához, ezért a törvény a mezőgazdasági idénymunka került csak bele (akkor még növénytermesztésinek hívták).
Az eredeti törvényjavaslat szerint idegenforgalmi idénymunka – szocialista javaslatra(!) – turisztikai idénymunka lett, de az elnevezésen túlmenően definíciót már nem alkottak a honatyák, amivel megsértették az akkori jogalkotási törvény világossági (később egyértelműségi) követelményét:
Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot (Efotv. 2.§ 2.).
A fogalom hiányosságát 2011.08.01-től részben pótolták azzal, hogy az idénymunka bekerült a Munka Törvénykönyvébe és azt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben is meghivatkozták:
A munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
Ez azonban továbbra sem túl egyértelmű. A NAV 2017-re megelégelte, hogy az idénymunka idényjellegűsége pongyolán van szabályozva és, ezért a 2017/5-ös számú adózási kérdésre adott válaszában az évszakhoz kötötte az idénymunka jellegét, azzal, hogyha a munkáltató egész évben működik, akkor ott nincs idényjellegűség. Egyébként a mezőgazdaság is képes már évszakoktól függetlenül a termelésre, így nem a munkáltatókkal van baj, hanem a jogszabállyal.
Vajon miért kell erőltetni és számonkérni az idényjellegűséget a mezőgazdaságban és a turisztikában?
A témának komoly tétje van. A hivatal az „évszakozás” mentén ugyanis levezeti, hogyha az egyszerűsített foglalkoztatás nem lehetséges, akkor a számos kötöttséget és adminisztrációt jelentő munkaidőkeretes munkaviszonyt célszerű alkalmazni, ami teljesen idegen a fluktuációval küzdő KKV szektor foglalkoztatottságától és azt csak szűk munkavállalói rétegre és csak „muszáj” alapon vállalják. Mindez az 500 forintos teher esetén óriási eltérést jelentene, persze a kormány „sokat tett” azért, hogy ez a különbség mérséklődjön. Az egyszerűsített foglalkoztatás terén ugyanis 3 év alatt BRUTÁLIS ADÓEMELÉS zajlott le, de legalább a turisztikai idénymunka esetén további adóemelés nélkül törlik el a 120 napos korlátot (2026.01.01-től hatályos Efotv. 2.§ 2. és 8.§), míg a mezőgazdasági idénymunka esetén tovább emelik az adót. Íme egy táblázat az adó növekedéséről:
| Év | Idénymunka | Alkalmi munka | Filmipari statiszta | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2010. augusztus 1.-től | 500 Ft | 1000 Ft | A törvény hatálybalépésekor (Efo tv. 2010.08.01) | |
| 2013 január 1-től 2021. január 21-ig | 500 Ft | 1000 Ft | 3000 | Belépett a képbe a filmipari statiszta, 2013-től és tíz éven át az idénymunkára és az alkalmi munkára nem volt emelés, egészen a 2022-es választásokig, az alkalmi munka virágzott, appot is kapott |
| 2021. január 22-től | 500 Ft | 1000 Ft | 4000 | A fillmipari statiszta közterhe napi 4000 forintra nőtt (NAV) |
| 2022. július 1-től | 1000 Ft | 2000 Ft | 6000 | Veszélyhelyzeti rendelet által a közteher idénymunka esetén a minimálbér 0,5 %-ra, alkalmi munka esetén 1%-ra, filmipari statiszta esetén 3%-ra nőtt (197/2022. Korm. rend. 10.§) |
| 2023. január 1-től | 1200 Ft | 2300 Ft | 7000 | A minimálbér emelkedésével nőtt a közteher is (NAV) |
| 2024. január 1-től | 1300 Ft | 2700 Ft | 8000 | A minimálbér emelkedésével nőtt a közteher is (NAV) |
| 2025. január 1-től | 1500 Ft | 2900 Ft | 8700 | A minimálbér emelkedésével nőtt a közteher is (NAV) |
| 2025. február 1-től | 2200 Ft | 4400 Ft | 8700 | A közteher mértéke idénymunkánál a minimálbér 0,75 %-ra, alkalmi munka esetén 1,5%-ra nőtt, (NAV) |
| 2026. január 1-től | 2400 Ft | 4800 Ft | 9600 | A minimálbér emelkedésével nő a közteher is, 320 ezer forintos minimálbér esetén (NAV). A mezőgazdasági idénymunka 120 nap felett napi 3600 forintra nő |
Több – egymástól független forrásunk is megerősítette – hogy főleg a vidéki adóhatóságokon foglalkoznak azzal, hogy betámadják a korábbi évek idénymunkáját, mondván, hogy az nem volt idényjellegű és ehhez még az árbevétel-ingadozás hiányát is felhasználják indokként. A hivatali logika szerint ilyenkor alkalmi munka magasabb (dupla) adója lett volna a helyes.
Sajnos a hivatal ilyen irányú megállapításával kapcsolatosan nincs érdemi védekezési lehetőség.
Ha a hivatal jogkövetési vizsgálatban állapítja meg a hibát, hiányosságot, akkor arról határozatot kellene hoznia, azonban több évtizedes gyakorlat, hogy az erre vonatkozó törvényi, majd később kormányrendeleti szakaszt (465/2017. Korm rendelet 89.§ (2)) a NAV nem tartja be, azt átértelmezi olyan kötelezettségekre, amik nem eredményeznek adót. Nem ritka, hogy az adóhatóság – jogszabálysértő módon – érdemben nem közli a megállapítást, hanem egyből adóellenőrzést indít.
… és ezt hívják „egyszerűsített” foglalkoztatásnak?
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
