Az EVA és a KATA megértése a számviteli törvény árnyékában igencsak nehéz feladat lehetett az elmúlt évtizedben a rendőrség gazdaságvédelmi nyomozói számára. Kérdés, hogy a tudatlanságukra vagy a rosszhiszeműségükre építettek (volna) egy sikkasztási bűnügyet…
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Ügyészség nemrég megszüntette azt az eljárást, amelyben egy betéti társaság tulajdonos-ügyvezetőit jelentős értékű, üzletszerűen elkövetett sikkasztással gyanúsították. A nyomozás középpontjában olyan készpénzfelvételek és kártyás vásárlások álltak, amelyeket a hatóság bűncselekménynek könyvelt el, bár a cég a vizsgált időszakban az EVA, majd a KATA hatálya alá tartozott és bevételi nyilvántartást vezetett. Ebben az adózási-nyilvántartási formában a vállalkozás mentesült a számviteli törvény szerinti beszámoló készítése alól (Szvt. 2/A.§), osztalékot nem állapított (nem állapíthatott) meg, az adózott bevétellel pedig a tagok szabadon rendelkezhettek.
A rendőrség nyomozói a százezer forint alatti kártyás tranzakciókat és a bankautomatás felvételeket – jogellenesen – bűncselekményként igyekeztek azonosítani, arra hivatkozva, hogy azokkal nem történt „elszámolás”, miközben a KATA és az EVA szabályok miatt nem létezett olyan nyilvántartási kötelezettség, amely a kiadásokat kellene bemutassa. Az ügyészség végül kénytelen volt elismerni, hogy a taggyűlési határozatok hiánya ellenére sem zárható ki, hogy a pénzfelvételek szabályos osztalékkifizetésnek vagy tagi kivétnek minősültek. Mivel a bűncselekmény alapja nem volt bizonyítható, az eljárást megszüntették (Be. 7.§ (4)). Az ügyészség sajnos nem volt elég gerinces beismerni a jogalap nélküli nyomozást.
A forrásaink szerint a megszüntető határozatot Dr. Bíró Viktor főügyész-helyettes jegyzi, de arról hiába próbáltunk érdeklődni, hogy a nyomozók részesültek-e megrovásban, illetve indult-e hivatali visszaélés miatt belső nyomozás. Egyelőre az se került megerősítésre, hogy a gyanúsítottak igényelnek-e majd kártérítésért rendőrségi illetékes igazgatóságaitól (Be. 846–852.§ és Ptk. 2:45.§). Sajnos a rendőrség és az ügyészség – szintén jogellenesen – nem teszi közzé az egyes osztályvezetők nevét, telefonszámát és email elérhetőségét (nem a nyomozókét), holott azt a törvény előírja és a szabály több évtizede így rendelkezik (Info tv. 1. sz. mell. 3.).
Írásos megkereséseket is küldtünk az érintett hatóságoknak, ha válaszolnak, akkor azt közreadjuk.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
