Nagy Márton megígérte, hogy a bevételek 20 százalékáig a felszolgálói díj kiosztható az étteremi dolgozóknak, de ez majd egy másik rendeletből jön, amire még várni kell. Emellett száz milliós korlátot raktak az adómentesen elszámolható éttermi repire, az éttermek felé való kötelező online számlázás egyelőre ködbe vész…
Háborús étteremmentés
Az orosz katonai agresszió naponta követ el háborús bűnöket Ukrajna területén, terrorizálva a polgári lakosságot, de a 2026 január 30.-án megjelent „tízes” rendeletben orosz–ukrán konfliktusról hablatyoltak, ami miatt most aztán azonnal meg kell közpénzből növelni az éttermek versenyképességét, tovább növelve a költségvetési hiányt. Apropó, ezek között már nem lesznek ott azok az éttermek, amelyeket korábban kormányzati intézkedések hiányában simán tönkrementek és bezárásukról fájó szívvel beszéltek a tulajdonosaik. Egyes (volt) piaci szereplők a Karmelita évekig tartó érzéketlensége, majd hirtelen támogatói magatartása mögött szándékosságot vélnek felfedezni.
Csúszik az éttermi repülőrajt felszolgálói díjas része
A 2026 márciusi bérek után először 2026 áprilisában lehet először a bruttó éttermi bevételek 20 százalékáig felszolgálói díjat kiosztani az éttermi dolgozók felé. Ez azért csúszik, mert ennek a rendelettervezete még nem készült el, az társadalmi egyeztetés alatt van. A kedvezményezett körnél csak 18,5 százalék TB járulékot kell levonni, amibe akár az étteremben serénykedő tulajdonos is bevehető, ha munkaviszonyba van a cégével. Az étterem tulajdonosa akár e célból felveheti a tulajdonos nagymamáját is, a „serény” rokon pedig teljesen adómentesen kaphat a felszolgálási díjból, anélkül, hogy azt nevesíteni kellene az étlapon.
A nagyvállalatok miatt legfeljebb évi 100 millió lett az adómentes üzleti reprezentáció
Az új rendelet szerint az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentáció adómentessé tétele, a gazdálkodó szervezetek árbevételének 1 százalékáig mehet, visszamenőleg 2026.01.01-től. Részletes szabályozást kapott az év közben indult cégek arányosítása és rendezésre került, hogy a küszöböt átlépő reprezentáció esetén a naptári éves adózók a követő év július 12-vel vallják be és fizetik majd meg a különbözetre jutó adókat. Miután a MOL akár százmilliárdot is költhetett volna adómentesen üzleti reprezentációra, ezért – az utolsó pillanatban – meghúzták a határt évi 100 milliónál, vagyis az üzleti reprezentáció ezen küszöbét biztosan elérő nagyvállalatok „csupán” 33 milliót spórolhatnak, növelve a költségvetési hiányt.
A kisebb vállalkozások esetében borítékolható, hogy az összes éttermi fogyasztásukat el fogják majd költségként számolni és ehhez elég a nyugta is, nem kell róla számlát kérni – hiszen az áfát nem lehet belőle visszaigényelni. Teljesen tévesen a társasági adózási szabályok között külön rendelkezés szól („Lex Vitézy„) arról, hogy a céges bankkártyával kifizetett üzleti reprezentáció nyugta alapján is elszámolható (Tao tv. 3. sz. mell. B/21.), holott a nyugta alapból is elszámolható lenne.
Közpénzből támogatják meg a céges alkoholizmust
Már nemcsak egyes borok, de a zárjegyes pálinka esetén is adómentesen vásárolhat be egy cég, majd osztogathatja a céges ajándékként. Ennek ellenőrizhetősége teljesen valószínűtlen, a „sima költségként” való elszámolás pedig – az éttermi fogyasztással szemben – ráadásul még korlátlan is. Miközben világszerte tovább szigorítanának, Magyarországon az alkoholfogyasztás adókönnyítése – a költségvetési hiány növelése mellett – társadalompolitikai és szociológiai öngól. Egyszerűen érthetetlen, hogy a minőségi italokat ajándékozó, felszolgáltató vállalkozásoknál miért van szükség adózási könnyítésre, miközben más területekre nem jutnak források a központi költségvetésből.
A többi vendéglátós hoppon maradt
A Karmelita kizárólag a 9600 melegkonyhás étterem számára csökkentette a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértékét 4 százalékról 2 százalékra 2026 február 1-jétől, miközben a többi vendéglátó egységet is ugyanaz a minimálbér-nyomás, energia- és bérköltség-sokk érte. A körből kiszorultaknál se a felszolgálói díjas téma, se az adómentes üzleti reprezentáció nem játszik. Ez gazdaságpolitikailag vállalhatatlan és komoly feszültségekhez vezethet a túlélésért küzdő önkiszolgáló éttermek, vevőtér nélküli kifőzdék, vállalati étkezdék, hidegéttermes panziók, büfék, cukrászdák, fagylaltozók, kávézók, teázók, kocsmák, borozók és a melegkonyha nélküli komolyabb kávéházak esetén is. Ahol lehetséges, nyilvánvalóan meg fogják lépni a melegkonyhás étteremmé való átminősítést az önkormányzati engedélyükben.
Az intézkedéscsomag nagyjából 100 milliárdos bevételkiesést okoz majd a 2026-os központi költségvetésben.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
