A NAV konzultációt indított, mert a ViDA miatt sok a félreértés, de Magyarország speciális (sokkal lazább) helyzetben van: A számlafeldolgozás automatizációja már évek óta működik a NAV OSA miatt, ami persze fontos, hogy működjön is, ne legyen rendszeres leállás, vagy üzemzavar.
A ViDA koncepciója ezt nem lecseréli, hanem a NAV OSA által beilleszti az EU-s EN 16931 számlaszabványt, egy NAV-os adatkonverzió után. A könyvelői oldalon a piacon elérhető könyvelőprogramok várhatóan simán teljesítik majd a technikai feldolgozást, viszont egy új felelősségi modell közelít, az 5 napos számlabefogadással. Akár még 5 év is eltelhet, mire ez téma lesz és nem látszik még a kimenetele, hiszen a legkisebb vállalkozások is „rászokhatnak” a számlabefogadás eldöntésére.
Elképzelhető KKV könyvelő lesz a vállalkozások „számlafogadási pontja” 2030 táján
Mivel a magyar KKV-knak jellemzően nincs saját fogadó rendszere, a beérkező számlák:
➡️ a könyvelőprogramba fognak érkezni,
➡️ és innen megy ki a NAV felé az 5 napos „megkaptuk a számlát” visszajelzés.
Ez mit jelent?
-
a könyvelő látja először a beáramló számlákat,
-
ő szűri, ha valami hibás vagy vitatott,
-
ő felügyeli a bejövő adatfolyamot,
-
és ő védi ki, hogy automatikusan elfogadottként menjen vissza egy téves számla.
Ez a könyvelők számára új felelősségi pont lehet 2030 táján. A technika és a digitális tájékozottság azonban fejlődhet. Így elképzelhető, hogy 2030-ban már olyan számlázó applikációk lesznek, amelyekben a számlabefogadás az ügyfél számára egyrészt automatizálható, vagy azt bekínálva az ügyfél egyetlen mozdulattal (szóbeli utasítással, vagy bólintással) is jóváhagyhatja.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
