Taggyűlés, közgyűlés a veszélyhelyzet idején, a 2020.09.30-ig közzéteendő számviteli beszámoló kapcsán

 

A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet nem az adóbevallások beadási határidejéről rendelkezik, hanem a számviteli beszámoló elfogadásának módjáról szól (illetve egyes más meghatározott halaszthatatlan döntés módjáról, de itt most csak a beszámoló elfogadására térek ki). Ez a rendelet nem tartalmaz semmilyen beadási határidő módosítást, de a kormány már elhalasztotta a számviteli beszámolók közzétételi határidejét 2020.09.30-ig!

1. A rendelet szerint azoknál a társaságoknál, amelynél néhány tag van, vagy egyszemélyes a társaság (én ide jellemzően a családi vállalkozásokat sorolom), és a kijárási szabályok betartásával (amely változhat később is) meg lehet tartani a beszámoló elfogadására a taggyűlést, azoknak a Korm. rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni, vagyis taggyűlést összehívhatják a döntéshez, és mivel nem tiltás van, így saját döntés alapján alkalmazható az amit a továbbiakban (2.-3. pontokban) írok.

2. Lehetőség van elektronikus hírközlő eszközön keresztüli döntéshozatalra, vagy az írásbeli döntés hozatalra

  • 2-5 fős társaságoknál ez -kizárólag az ügyvezető (ügyvezetés) kezdeményezésére;
  • 6-10 fő közötti tagság esetén, a többségben lévő tagok kérhetik ezt, és
  • 10 fő felett az ügyvezető (ügyvezetés) kezdeményezheti,

feltéve, minden esetben, ha azon minden tag részvétele biztosított (!);

Erre akkor is lehetőség van, ha ezeket a formákat a társasági szerződés nem tartalmazza vagy eltérően tartalmazza.

Az előzőek szabályait az ügyvezető (több ügyvezető esetén a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető) határozza meg az alábbiak szerint:

  • tagokkal közölni kell a részletes napirendet, és a határozat tervezetét; az ügyvezető (ügyvezető szervezet) ezeket minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (ADVH) való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldheti (mivel „megküldheti” van a jogszabályban, így papíralapon is és postai úton is meg lehet küldeni eredeti aláírással).

Ha a döntés elektronikus hírközlő eszköz útján (videó-konferenciával) történik, akkor a jelenlétre vonatkozóan

  • meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
  • ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját;

Ha ülés tartása nélkül történik a döntés:

  • a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani;
  • annyi szavazat szükséges a döntéshez, amennyit a társasági szerződés meghatároz, és a szavazás eredményét a szavazási határidőt követő 3 napon belül közölni kell a tagokkal,
  • a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és
  • a tag a szavazatát,

* ha magánszemély, akkor egyszerű e-mailben is megadhatja (vagyis postai úton, papír alapon is! megadhatja), de a szavazásának a tag azonosíthatóságához szükséges (személyi) adatokat tartalmaznia kell;

*ha jogi személy, akkor minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel (ADVH) kell a szavazását aláírni, vagy postai úton cégszerűen aláírva megküldeni (a küldés lehetséges e-mailben is).

3. Mivel az előbbi 2. pontban írtak valószínűleg nem, vagy nehézkesen biztosíthatók a többségnél, ezért az itt következőket javaslom alkalmazni:

Vagyis, ha az előző (2. pont) szerinti módon nem biztosítható a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználásáról a döntés, akkor a társaság ügyvezetője határoz, azzal, hogy ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető (ügyvezetés) a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. Az ügyvezető (ügyvezetés) ezen döntését kell közzétenni az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat-nál.

[Nem dönthet az ügyvezető, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, továbbá, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.]

Az ügyvezető (ügyvezetés) köteles - a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével - megtenni mindent annak érdekében, hogy a döntéséről a tagok tájékoztatást kapjanak.

Forrás: Adótanácsadók Egyesülete

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon