Az EKHO egy rendszeridegen, szűk körre alkalmazott, magas jövedelműek számára kedvező adózás, komoly hátulütőkkel
A 2006-tól létező EKHO-t 2021 végén még 41 ezren választották, ez a szám némileg emelkedhet, de így is ez lesz Magyarország legkisebb adózót számláló adóneme a Kata felnégyelése után. Az EKHO 2022.09.01-től már csak 15% levonást tartalmaz, miután a kifizetői EKHO eltörlésre került egy váratlan kormányrendelettel. A kormányrendelet csak elvileg átmeneti, az végleges beépítésre kerül majd az EKHO törvénybe. A viszonylag rövid adójogszabály jelentős részét a tevékenységek foglalkoztatási kóddal ellátott listája teszi ki, ezek jellemzően művészeti, média és sport-tevékenységek. Az EKHO részletes szabályaira friss, tárgyilagos, száraz összefoglalót készített az Előadóművészi Jogvédő Iroda. Ez a cikk az EKHO speciális összefüggéseinek bemutatását célozza meg, kicsit elavult, de hasznos.
Az EKHO csak a "második" jövedelemre alkalmazható
Az EKHO alany lehet vállalkozó, de munkavállaló is. A lényeg, hogy legyen valahol "bejelentett", itthon vagy más egyezményes országban. Ha a bejelentett EKHO-s bejelentett járandósága nem éri el a minimálbér szintjét, akkor az alap EKHO keret sem 60 millió forint, hanem arányosan kevesebb. A sport-tevékenységekre jóval magasabb az EKHO keret.
A színházi fodrászok panasza miatt léphetett a kormány?
A taxisok mellett a fodrászok a dedikált alanyai az újkatázásnak, utóbbiak pedig gyakran dolgoznak a művészvilágnak. Mivel ők nem fognak második vállalkozást fenntartani, a 13% kifizetői EKHO pedig túl drága volt, így azt egy tollvonással eltörölték 2022.09.01-től. Így a hétköznapokon újkatás fodrászokat foglalkoztató kulturális intézményeknek legalább a minimálbér összegű munkabért kell fenntartaniuk, de a munkaidőt le kell szállítani heti 35 órára. A munkabér feletti részre jöhet a 15% EKHO-s jövedelem.
Az előbbi bérszámfejtéses esethez képest az újkatázás mellé is választható az EKHO alanyiság. A tiltást feloldotta az első katázási korrekciókat tartalmazó kormányrendelet, de továbbra is szükség van egy részmunkaidős állásra. Ez pedig elég bonyolult feltétel. Ha ezt mégis sikerülne fenntartani, akkor az újkatás fodrász fizetheti a 15% EKHO-t. Sőt, ez a bevétele mentes az iparűzési adó alól. A szóban forgó színházi fodrász így adhat számlát második vállalkozás nélkül.
Intő példa: Ördög Nóra és az EKHO
Közéleti szereplőként vallott nemrég az EKHO alanyiság árnyoldaláról Ördög Nóra. A közismert műsorvezető gyermekvállalása alacsony CSED és GYED mellett zajlott, ami konfliktushoz vezetett. Végül egy konkurens TV csatornához való távozását eredményezte. A szomorú eset rávilágított arra, hogy az alacsony adózással megvont juttatások milyen drámai következményekkel járhatnak, akár az egész életpályára kiható eseményt indukálhatnak. A teljes képhez tehát hozzátartozik, hogy az EKHO alatt nincsenek adókedvezmények, járulékkedvezmények, nem tölthető az adóval az egészségpénztári számla és jellemzően a minimálbér az ellátási alap, így alacsony lesz a táppénz és a nyugdíj is.
Az EKHO 2022-ben, havi 1 millió forint bevétel mellett is gyengébb a nettó kihozatalban
A FairConto Zrt. frissített kalkulátorai szerint a munkavállalói EKHO még havi 1 mFt esetén se tud kedvezőbb lenni, mint az átalányadó, de 2023-ban már kevésnek bizonyul az átalányadózás adómentes sávja és várhatóan ott már megfordul a trend és ott az EKHO beéri az átalányadózást, havi 2 millió forint bevételnél már közel havi 180 ezer forinttal több kihozatalt biztosít.
Mentőöv? Dehogy!
A jelenleg is EKHO szerint adózó 43 ezres körről csak a NAV rendelkezik adatokkal, de közérdekű adatigénylés formájában lekérdezésre került az EKHO alanyok száma, 1 millió forintonkénti sávos jövedelmi bontásban. A munkaviszonyban állóknál a kifizetői EKHO eltörlése a médiavállalatok eredményét javítja, abból egyáltalán nem kötelesek azonos összegű béremelést adni, akár hivatkozhatnak arra is, hogy tevékenységükre hamarosan súlyos kihatással fog bírni a visszatérő reklámadó, miközben az ágazatban nincs semmiféle extraprofit.
A Pénzügyminisztérium sajtónak elküldött nyilatkozatában azonnal megdícsérte önmagát a kifizetői EKHO eltörléséért és közölte, hogy "akinek nem felel meg az új kata vagy azt nem választhatja, más kedvező adózási mód áll a rendelkezésére". A fenti kalkulációból is jól látszik, hogy a katázáshoz képest az átalányadózás is közel háromszoros adózású, ráadásul ott a könyvelési díj is csökkenti a nettó kihozatalt. A legarcpirítóbb az, amikor a régikatások számára a minisztérium beajánlja "kedvező" adóként a KIVA választását...
A nyugdíjasok művészeknek, újságíróknak, íróknak viszont jól jöhet az EKHO
Vonzóbb lehet nyugdíjasnál elfogadni az EKHO nyilatkozatot és 9,5%-os levonnia a belföldi kifizetőnek, ráadásul a nyugdíjas esetén az EKHO keret egyből 60 millió forint, de a nyugdíjasnak nincs szüksége egy "általános szabályok" szerint adózó állásra se. A nyugdíjas EKHO-snak elég egy adószám, hogy számlázzon, nem kell egyéni vállalkozást kiváltania vagy fenntartania. Ha az ilyen EKHO-s külföldre számláz, akkor saját maga vallja be az EKHO-t az SZJA bevallásában. Az egyéni vállalkozás ugyanis egyáltalán nem kötelező, ahogy azt az esetemben a bíróság tényként rögzítette a NAV elleni peremben (nahát, ott is jogszabályt sértett a NAV...).
Gondok vannak a mellékállású EKHO körül
Most, hogy nincs kifizetői EKHO, boldog-boldogtalan gondolja magát művésznek-újságírónak és a főállás melletti munkájukat ezzel kívánják a megdrágult vállalkozás helyett magánszemélyként letudni. Így égető probléma, ha a mellékállású EKHO szabályozása nincs rendben. A témában a NAV által küldött válasz szerint a mellékállású EKHO-s megbízott biztosított is meg nem is, be is kell jelenteni, meg nem is(!). Ha mellékállásúként pusztán az EKHO miatt válik valaki biztosítottá és őt mégis be kellene jelenteni, akkor sajnos ez az opció a NAV nyomtatványából 2007. óta hiányzik. Ez alól a hiba alól nem ad felmentést az Ekho törvény nemrég reflektorfénybe került zavaros, hézagos kotyvalékszövege sem.
A NAV részéről megemlítették - lehet, hogy azért, hogy ezt a jogalkotó orra alá dörgöljék - az adózás rendjének egy problémás pontját is (Art. 1. sz. melléklet 11.), ami meghatározhatatlan esetben mentesíti a kifizetőt a biztosítási bejelentés alól. Érthető a NAV részéről a szakasz megemlítése, hiszen az teljesen inkoherens a TB szabályokkal (Tbj. 6.§ (1) f)), a "díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony" fogalmával. Csak remélni lehet, hogy esetleg ezt a zagyvaságot is helyre teszi valamikor a jogalkotó.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt részvényese