A dísznövényadó csupán 2026-ra lett kivezetve, de még az államtitkár szerint se kell fizetnie senkinek, azt senki se fogja behajtani, de ettől még támogatni kell a kertészetet, a társadalmi hasznossága megtérül. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökével elemeztük a helyzetet.
Ne fizessen már senki dísznövényadót!
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete részéről és számos közösségi posztban a nyilvánossághoz fordulva sikerült elérni, hogy – kormányváltás után – megszűnjön a dísznövényadó. Bár a vonatkozó EU rendelet szerinti konzultációt nem folytatták le a bevezetés előtt és a rendelet – pusztán emiatt – visszamenőlegesen hatályon kívül helyezhető lett volna, az államtitkár szerint az amúgy se funkcionált és azt senki se fogja végrehajtani. Nem éppen elegáns és jogállami módszer, de valójában évi 20 milliós befizetésre valóban nem biztos, hogy további miniszteri rendeletekben kellene foglalkozni, a kivezetést eldöntő egyetlen mondat is elégségesnek látszik. Egyszerűen vége van, nincs – és várhatóan nem is lesz – Magyarországon dísznövényadó.
A jó cél rossz eszközzel bukott el
A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének nemrég megválasztott új elnöke, Kosztka Ernő szerint az eredeti szakmai cél védhető volt: a díszkertészeti ágazat erősítése, képzések, edukáció, szakmai marketing, minősítési rendszerek és az ágazat társadalmi hasznának bemutatása. A cél tehát nem önmagában egy új befizetési kötelezettség létrehozása volt, hanem annak elmagyarázása, hogy a kertészet a környezet, az egészség és a közösségi életminőség szempontjából is értéket teremt.
A probléma – szerinte is – az eszközzel volt. A kis összegű, nehezen beszedhető, adminisztratívan drága hozzájárulás eltakarta az eredeti szakmai üzenetet, és „dísznövényadóként” vált ismertté. Érdeklődésemre a dísznövénykertészek szövetségének új elnöke azt is megerősítette, hogy ténylegesen főként az a kör fizetett – néhány nagyobb gazdasági szereplő, például egyes barkácsáruházak mellett –, amely eddig is adott támogatást vagy tagdíjat. Ez azt mutatja, hogy az ágazati célokat nem egyenkénti mini-hozzájárulással, hanem átlátható, célzott, közpénzből biztosított szakmai programokkal kellene támogatni. Az agrármarketing keret ésszerűbb elosztása és a visszatérő EU támogatások erre lehetőséget adnak majd, lehetőleg a korábbi gyanús agrártanulmányok készítése helyett hasznos társadalmi hatást elérő projekteket kell összeállítani.
Megerősítésre került, hogy a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete nem fog a dísznövényadó korábbi összegeinek beszedése iránti intézkedéseket tenni, de továbbra is várják a szakma iránt elkötelezettséget érző és annak hasznosságát elismerők támogatását.
A kertészet nem luxus, hanem életminőségi ügy
Kosztka Ernő a megkeresésem során arra hívta fel még a figyelmet, hogy a díszkertészetet hiba pusztán esztétikai vagy üzleti kérdésként kezelni. A gondozott zöldfelület, a kert, a park, a fa és a dísznövény nem dekorációs mellékszál, hanem az emberi életminőség része. A zöld környezet közelebb viszi az embereket az élővilághoz, természetesebb mindennapi közeget teremt, és közvetlenül hat a testi-lelki állapotra.
A beszélgetés fontos üzenete volt, hogy a zöld környezet egészségvédelmi jelentősége egyre nehezebben vitatható. A természetközeli életvitel, a növények jelenléte, a rendezett kertek és városi zöldfelületek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek ellenállóbbak legyenek a betegségekkel szemben, kevesebbszer szoruljanak orvosi ellátásra, és összességében egészségesebb életet éljenek. Ezért a díszkertészet támogatása nem ágazati szívesség, hanem közérdekű beruházás az élhetőbb környezetbe.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
