Én még emlékszem arra, amikor az áfa csökkentés terén a lakások ára kapcsán elkeseredett vita alakult ki egy évtizede, hiszen a szerződésekben rendre bruttó ár volt. A kiskereskedők nagy része már az év elején igyekezett lekötni tűzifát lekötni, némelyik alanyi áfa mentességet választott, vagy alanyi áfa mentesektől vásárolna és csak egy része lesz az állam erdőgazdaságoktól való beszerzés, számos magánerdőből is zajlik kitermelés. Így az áfa csökkentés terén az árazás témája cizellált elemzést igényel. A cikk ezt járja körbe.
Szeptember 15-től 5 százalék a tűzifa áfája
A 2026. évi XLVIII. törvény szeptember 15-i hatállyal módosítja az áfatörvényt. Az 5 százalékos kulcs nemcsak a klasszikus hasáb-, tuskó-, rőzse- és kötegelt tűzifára vonatkozik, hanem a meghatározott vámtarifaszám alá tartozó fűtési célú fűrészporra, fahulladékra, pelletre és brikettre is. A törvényt az Országgyűlés augusztus 28-án 163 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el.
Fontos különbség, hogy maga az áfacsökkentés nemcsak az állami erdészetekre vonatkozik. A felsorolt termékek belföldi értékesítésére általánosan 5 százalékos kulcs alkalmazandó. Az árkorlátozás viszont már csak az állami értékesítési csatornát érinti. A törvény indokolása szerint a cél kifejezetten a téli fűtési költségek mérséklése és a tűzifával fűtő, jellemzően rosszabb anyagi helyzetű háztartások segítése.
Az áfacsökkentés önmagában még nem garantál árcsökkenést
Az áfacsökkentésnél mindig ugyanaz a kérdés: valóban a fogyasztó kapja-e meg a kedvezményt, vagy az eladó megemeli a nettó árat, és megtartja magának az adócsökkentés egy részét vagy egészét? Ez a probléma a törvény augusztus 28-i parlamenti vitájában is központi témává vált. Koncz Zsófia fideszes képviselő kifejezetten azt vetette fel, hogy az áfacsökkentés csak akkor jelent valódi segítséget, ha megjelenik a fogyasztói árban. Apáti István pedig attól tartott, hogy a szabadpiaci kereskedők megfelelő kontroll nélkül egyszerűen „benyelik” a csökkentést.
Kármán András pénzügyminiszter a vita végén már egyértelművé tette a kormány válaszát. Közölte, hogy a kormány „2026. január 1-jei nettó áron rögzíti a tűzifa értékesítési árát” az állami erdőgazdaságoknál. A miniszter szerint a tűzifakínálat mintegy kétharmada 22 állami erdőgazdasághoz kapcsolódik, ezért ezek ára a magánpiacra is jelentős nyomást gyakorolhat. Kármán András teljes válasza itt olvasható. A vita videója az Országgyűlés videóarchívumában a 2026. augusztus 28-i ülésnap alatt kereshető vissza.
Időközben a kormányhatározat is megjelent: nettó árplafon lesz
A szeptember eleji kormányzati bejelentéskor még csak arról szólt a kommunikáció, hogy a tűzifa árát „a 2026. január 1-jei árakon” fagyasztják be. Ebből önmagában nem derült ki, hogy nettó vagy bruttó árról van szó. Ez nagyon nem mindegy. Szeptember 11-én azonban megjelent a 1299/2026. (IX. 11.) Korm. határozat, amely lezárta a kérdést. A határozat szerint a 100 százalékos állami tulajdonú erdőkből származó, állami erdészeti társaságok vagy költségvetési szervek által közvetlenül a lakosságnak értékesített érintett termékek nettó ára nem haladhatja meg a 2026. január 1-jén alkalmazott lakossági fogyasztói nettó árat. A végrehajtás határideje szeptember 15.
Ez jogtechnikailag sem mellékes: az 5 százalékos áfát törvény írja elő valamennyi érintett értékesítésre, míg az állami erdészetek árának korlátozása nem általános piaci árstopot bevezető jogszabály, hanem kormányhatározat. A kormány az állami társaságok tulajdonosi, illetve a költségvetési szervek irányítási jogkörén keresztül érvényesíti az árplafont. Magánkereskedőre ez a határozat nem állapít meg maximális árat. A határozat ráadásul nem azt mondja, hogy pontosan a januári nettó árat kell alkalmazni, hanem azt, hogy azt az ár nem haladhatja meg. Vagyis ez valódi árplafon: olcsóbban természetesen továbbra is lehet értékesíteni.
Mit jelent ez forintban?
A Bakonyerdő már közzétett szeptember 15-i árlistája szépen megmutatja a mechanizmust. Az egy méteres kemény tűzifa január 1-jei nettó ára 28 500 forint köbméterenként volt. 27 százalékos áfával ez 36 195 forintos bruttó árat jelentett. Ugyanaz a befagyasztott 28 500 forintos nettó ár 5 százalékos áfával már csak 29 925 forint. A vásárló tehát köbméterenként 6 270 forinttal fizet kevesebbet, ami 17,3 százalékos tényleges bruttó árcsökkenés. A 22 százalékpontos áfacsökkentés ugyanis matematikailag nem 22 százalékos bruttó árcsökkenést jelent, mert a százalékos alap is változik.
Ha ehelyett a régi 36 195 forintos bruttó árat fagyasztották volna be, az 5 százalékos áfa mellett abból már 34 471 forint lenne a nettó ár. Az erdőgazdaság nettó bevétele tehát közel 21 százalékkal nőhetett volna, miközben a vevő egyetlen forintot sem nyer az áfacsökkentésből. A kormányhatározat ezt a lehetőséget zárja ki. Sőt, ahol az állami erdőgazdaság január óta nettó árat emelt, ott a fogyasztói árcsökkenés még nagyobb is lehet, hiszen nem a szeptemberi, hanem legfeljebb a január 1-jei nettó árból kell kiindulni.
A magánpiacon ugyanakkor marad egy nyitott kérdés. Az 5 százalékos áfa ott is kötelező, de a nettó ár befagyasztása nem. A kormány arra épít, hogy az állami erdőgazdaságok súlya és alacsonyabb lakossági ára lefelé kényszeríti a kereskedői árakat is. Kármán András a parlamenti vitában ármonitoringot is ígért. A szeptember elején feltett kérdésre tehát most már egyértelmű a válasz: a kormány a nettó árat fagyasztotta be. Adótechnikai szempontból ez a helyes megoldás, mert így az állami erdészeteknél a 27-ről 5 százalékra csökkentett áfa teljes előnye automatikusan megjelenik a lakossági bruttó árban.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
