Egy 2480 forintos chiliszósz, egy sietős revizor, egy egymilliós bírság és tizenkét nap kötelező üzletzárás. A NAV szerint egyszerű nyugtaadási mulasztás történt. A kamerafelvétel és a vállalkozó által bemutatott adatok alapján azonban az ügy ennél jóval kellemetlenebb kérdést vet fel: mi történik akkor, ha a hatóság saját verziójához ragaszkodik akkor is, amikor a technikai bizonyítékok legalábbis nem ezt a történetet mesélik?

I. A NAV próbavásárlási művészete

A revizor, aki gyorsabb volt a pénztárgépnél

A Blikk első beszámolója szerint a próbavásárló bankkártyával kifizette a chiliszószt, majd olyan lendülettel távozott, hogy mire a pénztárgép a bizonylatot kinyomtatta, már nem volt kinek átadni. A teljes vásárlás 19 másodpercig tartott, a nyugta a következő másodpercben készült el. Közel egy órával később a vásárló már NAV-revizorként tért vissza, és közölte: nem kapott nyugtát. Az elkészült bizonylatot közben előkeresték a kidobott blokkok közül. A végeredmény: egymillió forint bírság és tizenkét nyitvatartási napra üzletzárás. (Blikk)

Ez kívülről nézve már nem ellenőrzésnek, hanem akadályversenynek látszik. A nyugtaadási kötelezettség ellenőrzésének ugyanis nem az volna a szakmai csúcspontja, hogy a revizor gyorsabban hagyja el a pultot, mint ahogy a pénztárgép nyomtatni képes, majd ezt az adózó terhére értékeli. Ha pedig van kamerafelvétel arról, hogy a pénztáros azonnal intézkedett, azt nem különösebb kegy, hanem a tényállás tisztázásának elemi követelménye értékelni. Az eredeti videót feldolgoztuk és a lényeget kiemeltük belőle.

A kamera valamiért nem olvassa a NAV közleményeit

A második Blikk-cikkben már a NAV is megszólalt. A hivatal azt állítja, hogy a kérdéses 2480 forintos, egytételes kártyás vásárlásról egyáltalán nem készült megfelelő nyugta; az utóbb bemutatott bizonylat készpénzes volt és hat tételt tartalmazott. A vállalkozó ezzel szemben azt állítja, hogy ezen a hat tételes blokkon szerepelt a chiliszósz is, mert a rendszer azt hibásan az előző rendeléshez kapcsolta. A Blikk pedig a kamerafelvétel alapján azt írja: a pénztárgép valóban nyomtatott, méghozzá úgy, hogy az alkalmazott utána hozzá sem nyúlt. Az NTAK-ban ráadásul a két tranzakció állítólag külön és helyesen jelent meg. (Blikk)

Ebből még nem következik automatikusan, hogy a NAV „hazudik”. Az viszont igen, hogy az „egyáltalán nem történt nyugtaadás” kategorikus állítása súlyos magyarázatra szorul. Különösen azért, mert a NAV szerint a revizor 28 másodpercet várt a nyugtára, miközben a közzétett videó időaránya a vállalkozó szerint ezt sem támasztja alá. Egy hatósági határozat bizonyító ereje nem abból származik, hogy a hatóság írta. Ha a kamera, a pénztárgép, az online adatok és az NTAK egymással nem állnak összhangban, ezeket fel kell oldani – nem pedig kiválasztani közülük azt, amelyikből kijön a bírság. (Blikk)

Méltányosság, NAV-módra: csak egymillió és tizenkét nap lakat

A NAV külön hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen méltányosan járt el: kétmillió forint helyett „csak” egymillió forint bírságot szabott ki. A tizenkét napos üzletzárást pedig állítása szerint már mérlegelni sem lehetett, mert három éven belüli ismételt nyugtaadási mulasztás esetén azt a törvény kötelezővé teszi. A korábbi ügyben még 150 ezer forintos bírsággal megúszta a vállalkozás. (Blikk)

A NAV logikájának egyetlen apró szépséghibája van: előbb vitán felül kellene állnia annak, hogy a mostani nyugtaadási mulasztás valóban megtörtént. Ha ez a tényállás hibás, akkor erre már lehet bármilyen elegáns szankciós matematikát építeni, az egész építmény rossz alapon áll. Az adóhatósági méltányosság nem ott kezdődik, hogy a vitatott jogsértésre csak a bírságmaximum felét szabják ki. Ott kezdődik, hogy előbb rendesen kiderítik, történt-e jogsértés. Közben a NAV részéről megerősítették, hogy a döntés jogerős, a cég pedig már meg is szüntette a honlapjának elérhetőségét, így csak egy gyorsan kézbesített, a döntést visszavonó felügyeleti intézkedés tudná a helyzetet úgy reparálni, hogy később a vállalkozás ne perelhessen közpénzből fizetendő kártérítést a NAV-tól.

II. A Legenda Food Kft. ettől még sáros

Egy étterem, amelynek két évig nulla az árbevétele

A történethez kapcsolódó Legenda Sörfőzde Center rendeléseit jelenleg a Legenda Food Kft. teljesíti; ezt maga az ételrendelő oldal tünteti fel a cég nevével, adószámával és a Kövirózsa utcai étterem címével. A hely 2026 augusztusában is láthatóan működik, folyamatosan érkeznek róla vásárlói értékelések. (Falatozz)

Ehhez képest a Legenda Food nyilvános beszámolóiból egészen különös pálya rajzolódik ki. 2023 második felében még 38,774 millió forint nettó árbevételt és 479 ezer forint adózott eredményt mutatott ki. 2024-ben viszont nulla forint árbevételt, nulla eredményt, majd 2025-ben megint pontosan ugyanezt. Az eszközállomány mindkét évben 3 millió forint, a saját tőke ugyancsak kereken 3 millió forint. A cégriport közben 15 fős létszámot és éttermi vendéglátást jelöl meg főtevékenységként.

Ezt pontosan kell nevezni: ezek nem szó szerint nullás mérlegek, mert a mérlegben van 3 millió forint eszköz és saját tőke. Viszont két egymást követő évben nulla árbevételt és nulla eredményt tartalmazó beszámolókról beszélünk. Egy vendéglátó cégnél ez olyan adat, amely minimum könyvelési magyarázatért kiált. A nyilvános számok önmagukban még nem bizonyítják, hogy a beszámolók hamisak – ehhez a főkönyv, a bevallások, a bankszámla- és pénztárforgalom, valamint a benyújtott beszámolók mögötti bizonylatok összevetése kellene. De ellenőrzési kockázati jelzésnek ez már önmagában sem éppen diszkrét.

Áfabevallás nincs, be nem jelentett dolgozó van, végrehajtásból pedig bőséges a választék

A Legenda Food előéletének van ennél kevésbé elméleti része is. Az OPTEN cégellenőrzője szerint a társaság 2024-ben, majd 2025 elején is szerepelt áfabevallást be nem nyújtó adózóként. 2025 júniusában be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása jelent meg róla. Ezt több NAV-végrehajtás követte 2025-ben, majd 2026. augusztus 18-án újabb végrehajtás indult, amely a riport lekérésekor még hatályos volt.

Vagyis ha a NAV azt keresi, hol vannak a vállalkozás körül valódi compliance-kockázatok, ehhez nem feltétlenül szükséges stopperrel chiliszószt vásárolni. A hatósági adatbázisban ott van a bevallási mulasztás, a be nem jelentett foglalkoztatás és a végrehajtási sorozat. Ezek nem a vállalkozó értelmezései, nem kamerafelvételből levont következtetések, hanem nyilvánosan megjelenő hatósági státuszok. A különös az, hogy ehhez képest a közbeszéd most azon forog, vajon a revizor 19 vagy 28 másodpercig állt-e a pult előtt.

És akkor jön a könyvelő cége

A rendelkezésre bocsátott cégadatokban szereplő TK Consult Ügyviteli Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. főtevékenysége kifejezetten számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenység; a társaság tulajdonosa és ügyvezetője Finding Róbert József.

Ennek a számviteli szolgáltatónak a beszámolói még sajátosabb képet mutatnak. 2021-ben 5,230 millió, 2022-ben 5,251 millió forint árbevételt jelentett, majd 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben egyaránt nulla forint árbevételt és nulla eredményt. Mindhárom évben kereken 3 millió forint eszközt, 3 millió forint pénzeszközt és 3 millió forint saját tőkét közölt. A cégriport ugyanakkor jelenleg háromfős létszámot mutat.

És ennek a társaságnak sem eseménytelen az adóhatósági múltja. Az OPTEN adatai között több adószámtörlés, vagyoni részesedés lefoglalása, majd 2025-ben NAV-végrehajtások, 2026-ban pedig további végrehajtások jelennek meg. Egy könyvelőirodánál három egymást követő nulla árbevételes év és ez az adóhatósági eseménysor legalábbis nem az a referenciaanyag, amelyet az ember az ügyfélprospektus első oldalára tenne.

A könyvelő személyes felelősségét viszont dokumentummal kell lezárni

A rendelkezésre álló OPTEN-riportokból nem bizonyítható, hogy Finding Róbert József vagy a TK Consult készítette és nyújtotta be a Legenda Food beszámolóit. Ugyancsak nem bizonyítható atuomatikusann ezekből az iratokból az az állítás, hogy a tényleges könyvelő helyett a Legenda Food ügyvezetőjét tüntették fel a beszámolóban könyvelőként. Ehhez maguk a közzétett beszámolók, illetve azok könyvviteli szolgáltatóra vonatkozó adatlapjai és nyilatkozatok, illetve további bizonyítékok kellenének.

Ha ezekből valóban az látszik, hogy a könyvelést ténylegesen más végezte, miközben a beszámolóban az ügyvezető szerepel könyvviteli szolgáltatóként, az már önálló és lényegesen erősebb történet. De ahhoz, hogy ezt „hamis beszámolónak” lehessen nevezni, szükség lenne néhány jogosultságra, ennek megadására a cikk megírásáig azonban a Leganda Food részéről „főnöknek” bemutatott személy nem intézkedett.

A legszebb az egészben

A NAV egy vitatott, 2480 forintos próbavásárlásból egymilliós bírságot és tizenkét napos bezárást csinált, miközben ugyanennek az üzleti körnek a nyilvános cégadataiban két év nulla árbevétel, elmaradt áfabevallások, be nem jelentett foglalkoztatás és sorozatos végrehajtások látszanak. A kapcsolódó számviteli szolgáltató adataiban három egymást követő nulla árbevételes év, többszöri adószámtörlés és végrehajtások szerepelnek.

A NAV tehát kétségtelenül nagyon alapos tud lenni, csak a lényeget nem veszik észre.

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese

 Save as PDF