A TISZA programjában egyáltalán nem szerepelt, de az EU elvárásként támasztotta a pénzek hazahozatalához, így megemelkedhet a 9 százalékos adókulcs és több adóalapkedvezmény és adókedvezmény is megszűnhet 2027-től.
Az adóemelés nem lett bejelentve, csak a kormányhatározatban céloztak rá
A 2026 júliusában elfogadott magyar helyreállítási terv előírja a társasági adó kedvezményes elemeinek csökkentését, valamint a jelenlegi társaságiadó-rendszer – az adómértékeket is beleértve – belső felülvizsgálatát. A cél nem semleges hatásvizsgálat, hanem szó szerint a társaságiadó-bevételek növelése. A dokumentum tehát nem mondja ki, hogy 12 százalék legyen a kulcs, de azt sem engedi, hogy a vizsgálat végén minden maradjon úgy, ahogy volt.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány az adóalapot szélesítené és a nagyvállalati kedvezményeket – például a sokat vitatott műemléki kedvezményt is – visszavágná, ahogy arról a miniszterelnök is beszélt. A miniszterelnök azonban kihagyta, hogy az adó mértékét is muszáj lesz megemelni. Vajon miért?
A kilencszázalékos kulcs napjai meg vannak számlálva!
A Magyar Közlönyben megjelent 1230/2026. kormányhatározat nem egyszerűen a társaságiadó-kedvezmények átvizsgálásáról rendelkezik. A pénzügyminiszternek szeptember 30-ig kifejezetten felül kell vizsgálnia „a társasági adó mértékét”, mégpedig a társaságiadó-bevételek növelése érdekében. Miután már nincs rendeleti kormányzás és nincs visszamenőleges jogalkotás se, így a társasági adót megemelő módosító törvényjavaslat (megint egy saláta-törvény keretében?) 2027.01.01-től léphet majd hatályba. Célszerű lenne leválasztani a társasági adó emelését egy külön törvénybe, hogy az ne keveredhessen más adójogi változtatással és önállóan lehessen dönteni róla, hogy látható legyen, hogy a Tisza képviselői adóemelést szavaznak meg, úgy, hogy az a programban nem szerepelt. A 2026.07.17-én benyújtott törvényjavaslatban nincs adókulcs emelésre vonatkozó normaszöveg.
Az új százalék még nincs kihirdetve, ezért jogilag korai lenne kész tényként közölni, hogy általánosan 10, 11 vagy 12 százalék lesz a TAO. Gazdaságpolitikai értelemben azonban az egységes 9 százalékos rendszer változatlan fennmaradása gyakorlatilag kizárt. Az EU nyomására a kormányhatározat több bevételt jelentő kulcsot sejtet, az adómértéket külön nem nevezi meg, és a vizsgálatot a nagyvállalatokra fókuszálja. Vagy minden vállalkozás kulcsa emelkedik, vagy létrejön egy magasabb nagyvállalati kulcs. Felmerülhet lehetőségként, hogy a 9 százalék legfeljebb a kisebb cégek kirakatadója maradhat és sávos lesz ismét a társasági adózás, egy felsőbb kulccsal. Ekkor jöhet akár egy combosabb kulcs is, ami például félmilliárdos nyereség felett kapcsolna be 15 százalékon.
Brüsszel gyengeségként tartja számon az egyszámjegyű adót
Brüsszel természetesen nem azt írja egy hivatalos dokumentumba, hogy „felháborító” a magyar kulcs. Az Európai Bizottság ennél szárazabban, de tartalmilag ugyanolyan keményen fogalmaz: a Magyarországról készített részletes gazdasági felülvizsgálatban a magyar adórendszer konkrét gyengeségei között szerepelteti az alacsony társaságiadó-bevételt, a 9 százalékos – uniós szinten legalacsonyabb – kulcsot, valamint a kedvezmények és mentességek miatt szűk adóalapot. Az uniós átlag eközben körülbelül 21 százalék. Diplomáciai nyelven ez nem dicséret, hanem piros lap.
A Bizottság azt is rögzítette, hogy a magyar előretekintő effektív társaságiadó-kulcs 2022-ben 11,1 százalék volt, ami a harmadik legalacsonyabb értéknek számított az EU-ban. A jelentés szerint az alacsony törvényi kulcs, a kedvezmények és a forrásadók hiánya egyszerre csökkenti a költségvetési bevételt és növeli az agresszív adótervezés kockázatát. Innen nézve a mostani uniós vállalás nem váratlan brüsszeli rögtönzés, hanem egy évek óta kifogásolt rendszer felszámolásának következő állomása.
A vállalkozások terhére való adóemelés valóban eltitkolt szándék volt és hitelességi válság jöhet
A FairConto „Adócsökkentés vagy adóemelés? Itt a TISZA első hitelességi próbája” című korábbi cikke már június végén rámutatott a politikai kommunikáció és a tényleges adópolitika közötti résre. Miközben a TISZA adócsökkentő kormányzást ígért, első pénzügyi intézkedései között a MOL különadójának emelése és meghosszabbítása jelent meg. Akkor még lehetett azt mondani, hogy egyetlen ágazati adóról, kivételes beavatkozásról és néhány milliárd forintról van szó.
A társasági adó mértékének hivatalos felülvizsgálata után ez a magyarázat már nem tartható. Az általános vállalati adóemelés nem egyszeri kisiklás, hanem célzott költségvetési stratégia lenne. Különösen látványos a fordulat annak fényében, hogy a választási előtt a Karmelita kommunikációja még vállalkozásellenes veszélyként támadta a lehetséges adóemeléseket. Az adóemelés kampányban még rémhír és riogatás volt, ma a Közlönyben mindez már pénzügyminiszteri feladat?
Nem 25 százalék jön, de a 9 százalék sem maradhat?
A társasági adó 25 százalékos kulcsa nem reális, egy-két százalékpontos emelés azonban könnyen elképzelhető. Bár a téma nincs a kötelező társadalmi egyeztetés körében, de a 10–12 százalékos általános kulcs, illetve egy külön nagyvállalati sáv, vagy a kettő kombinációja simán elképzelhető egy őszi bejelentésben, majd az azt követő törvényjavaslatban. A kormány továbbra is hivatkozhatna nemzetközileg alacsony társasági adóra, miközben teljesítené a bevételnövelési vállalást és Brüsszel elvárásait is.
A FairConto korábbi adóreform-javaslata a HIPA adóalapharmonizációja és későbbi beolvasztása mellett egykulcsos 12 százalékos társasági adót tartott észszerűnek, a kisvállalati adó visszaintegrálásával és a KIVA adóelőnyeinek megtartásával. Ez valódi egyszerűsítés lehetne, mert a három vállalati adóból egy maradna. Ha azonban a TAO önmagában 12 százalékra nőne, miközben a HIPA, az innovációs járulék és az ágazati különadók is változatlanul megmaradnak, akkor szó sincs reformról: ez szimpla adóemelés lenne!
Várhatóan a vezetők neveit, elérhetőségeiket titkoló Pénzügyminisztérium – igencsak helytelenül – elzárkózna a háttérbeszélgetésektől és a szakmai egyeztetésétől.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
