A Mediaworks egyik propaganda oldala külön figyelmet szentelt a FairConto Zrt.-nek és részvényesének Ruszin Zsoltnak. Erre reagálunk ebben a cikkben, kiigazítandó a tévedéseket, hamis állításokat és csúsztatásokat.
Az Ellenpont nevű propaganda-oldal vezetője az Origo korábbi főszarkesztője, a számtalan hamis állítás és rágalmazást követő sajtókiigazítási perben volt negatív főszereplő (elnézést kérünk a helyesírási hibáért). A vezérlete alatt, dr. Bordács Bálint főszarkesztő-helyettes részéről megjelent cikk iromány számos állítása igényel korrekciót (ismét elnézést kérünk a helyesírási hibákért).
Az alábbiakban bemutatjuk cégünk valós működési paramétereit, Ruszin Zsolt részvényes származását, édesapja pályáját és kapcsolatát Ruszin-Szendi Romulusszal – aki az unokatestvére – valamint egy mondat erejéig kitérve a Momentum Mozgalomra is.
A ruszin család, amely nem ukrán, hanem orosz és kárpátaljai
A szóban forgó ruszin családnak – cikk állításával szemben – nincs erős ukrán háttere, ha a szó köznapi értelmét nézzük és Ruszin Zsolt származása kapcsán szó se volt dicsekvésről. Tény, hogy a Trianont követő áttelepítések érintették Kárpátalját is és emiatt valóban Edelénybe költöztettek Ruszin vezetéknevű családot is. Ennek a családnak a tizedik gyermeként született 1942-ben Ruszin Tibor, aki a Mikovinyi Sámuel Bányaipari Aknászképző Technikumot végezte el 1961-ben, majd sorkatonai szolgálatra került. Anyai ágon Ruszin Zsolt nagyapját a szovjet irányítás 1940-ben, fiatalon küldte családostul dolgozni az akkor már negyedmilliós iparvárosba, Zaporozsjébe, ezért már ott született meg Ludmilla, harmadik gyerekként, 1943-ban.
Ruszin Tibor és Afanaszjeva Ljudmila Pavlovna 1963-ban ismerkedett meg a Moszkvai Állami Egyetem Biológia és Talajtudományi Karán. Ruszin Tibor – az iromány találgatása ellenére – ekkor még nem volt diplomata, de feleségével együtt kitüntetéssel diplomázott agrármérnökként.
* részlet a családi fényképalbumból, 1968
Magyarországra 1968-ban hazatérve a fiatal „agrár-házaspár” előbb a balassagyarmati növényvédelmi állomáson dolgozott, majd az újonnan nyíló zalaegerszegi állomásra helyezték át őket. Így aztán Ruszin Zsolt már Zalaegerszegen született, 1971. november 14-én, egy szép vasárnapi napon, a zalaegerszegi kórház szülészeti osztályán. Ez utóbbi egyébként a cégnyilvántartás miatt nyilvános adat és 1971-ben még az volt a jó választás, ha valaki egy állami egészségügyi intézményben adott életet a gyermekének.
Ruszin Tibor 1978-tól kiküldetést teljesített egy Bajkál tó melletti városban épülő ipari komplexum magyar mérnökök és munkások által épült papírgyáránál, Uszty-Ilimszkben, mint tolmács. A sikeres projekt után agrármérnökként fordításokat vállalt, majd az anyanyelvi szintű orosz tudása és szervezőkészsége okán a Honvédelmi Minisztérium alkalmazásába került, majd kinevezték a moszkvai nagykövetség első titkárának, ahol valóban katonadiplomataként dolgozott a glasznoszty és a peresztrojka idején, végignézve a Szovjetunió hatalmi összeomlását, amiben jelentős szerepe volt az orosz gazdaságot megroppantó, egy évtizeden át tartó afganisztáni háborúnak (1979-1989). Ruszin Tibor teljesen leépülve tért haza és 1991 nyarán hunyt el, a Honvédelmi Minisztérium posztumusz alezredesként, saját halottjaként temette el a Farkastéri temetőben.
Ruszin Tibor nem keverendő össze a még Moszkvában, 1965-ben született fiával, ifj. Ruszin Tiborral, aki újságíróként tevékenykedett, később profi sakkozó lett és 7 gyermekes apaként hunyt el 2014-ben.
Ukránozás, minden mennyiségben
Az iromány ezen része – az újságírást még nyomokban se tartalmazóan – átvált találgatásba és egy laza „minden bizonnyal” fordulattal közli a magyar állampolgár Afanaszjeva Ljudmila Pavlovnáról (vagyis Ruszin Tibornéról), hogy valószínűleg ukrán, legalábbis a neve cirill átiratát használják Ukrajnában. Ruszin Zsolt édesanyja, azonban ezt kikérné magának, miután származása szerint orosz, ráadásul a magyar állampolgársága terén mai napig sérelmezi, hogy tájékozatlan magyar hatóságok Ludmilla helyett Ljudmila néven adták ki az orosz cirill betűk fordításával a magyar állampolgársági iratait.
Az iromány ezt követően Ukrajna-párti posztokat említ, de szerencsére Ruszin Zsolt posztjából a legfontosabb első mondat náluk is jól látszik: Az olyan ostobaságok terjesztése ássa alá a Karmelita által folytatott külpolitikát, mint az, hogy „Európa háborút akar”. Ahogy azt nagyon sok gondolkodó, közösségi médiát használónál is láthatjuk, Ruszin Zsolt is nehezen viseli a hamis kormányzati propagandát és az orosz katonai agresszió napi történéseit, az orosz háborús bűncselekményeket, a civilek bombázását, a terrorcselekményeket és az ukrán gyerekek elrablását. A fenn már említett 10 éven át tartó afganisztáni orosz katonai agresszió következménye is a Szovjetunió szétesése lett.
A Tisza adóprogramjával való állítólagos egyetértés
Ruszin Zsolt a Gyurcsány kormányt 2008-ban is alkotmánybíróság elé akarta cipelni, hogy végül kikényszerítse ezáltal a törvénymódosítást, ami kapcsán a Magyar Nemzet is készített vele interjút.
Az iromány azt állítja, hogy Ruszin Zsolt egy több adószakértőt felvonultató 2025 szeptemberi elemzésben „Nem meglepő módon a beszélgetés során mindenben egyetértett a baloldali párttal, így a személyi jövedelemadóval, a vagyonadóval és az áfá-val kapcsolatos elképzeléseikkel is”. Ez csúsztatás, az áfa terén pedig szimpla hazugság.
- Ruszin Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz is alkalmaz adójóváírást, hiszen a 25 év alattiak SZJA kedvezménye (*amely szó kimaradt a cikkből) is egy adójóváírás. Hasonló adójóváírás az anyák adómentessége is, ráadásul az felső határ nélküli. Ezért Ruszin Zsolt jelenleg is azt állítja, hogy ezekkel most sincs semmi gond, csakhogy ez így már nem egykulcsos, hanem progresszív adórendszer, azonban a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni, pedig „tiszta, egyenes, őszinte beszédre lenne szükség.” Itt tehát az alapállítás hibádzik, hiszen 2025-ben is egy adójóváírásokkal rendelkező személyi jövedelemadó-rendszer fut, így ha a Tisza adóprogramja is adójóváírásokra épít, az nem jelentene nagy újdonságot.
- A vagyonadó terén más tagországok (pl. Dánia) esete került felvázolásra, ahol az adóhivatali vélelmezéssel szemben helye van az ellenbizonyításnak. „A Fidesz mindig attól tartott, hogy a vagyonadó kifejezés az egy politikai öngól, de most nagyon úgy néz ki, hogy társadalmi akarat van ennek a megalkotására” – Itt Ruszin Zsolt részéről az alapállítás az, hogy az összes fejlett országban van érdemi vagyonadó és örökösödési adózás (illeték), így az másfél évtizede indokolatlanul hiányzik a magyar adórendszerből, miközben egy nagyon szűk réteg nagyon gyorsan gyarapszik, a brutális vagyonnövekményük érdemi adóztatása nélkül.
- A harmadik téma az áfa csökkentése volt, amelyben egyik adószakértő, így Ruszin Zsolt se fogalmazott meg támogató véleményt, de hiányolták a minisztériumtól a részletes, elemzésre alkalmas adatokat.
A propagandától megszokott hazudozás, avagy a nagyvállalkozós-alvállalkozós hablaty
Nem véletlen, hogy a minimális szakértelmet is mellőző írogatás közben nem sikerült észlelni, hogy a FairConto Zrt. még a kiterjedt leányvállalati struktúrája ellenére se több, mint egy mikrovállalkozás, ugyanis az összforgalom nem éri el a 2 millió eurót és az alkalmazottak létszáma is 10 alatt maradt. Azt is illett volna tudni, hogy egy részvénytársaságnak nem ügyvezetője van, hanem egyszemélyes igazgatóság esetén vezérigazgatója.
Ruszinné Antal Veronika szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, a FairConto Zrt. vezérigazgatója, aki már 14 éves korától számvitelt és adózást tanult, majd 1997-ben az ország legfiatalabb könyvvizsgálója lett, Ruszin Zsolt is az Ő szakértelmére alapozva lépett a pályára. Ruszinné Antal Veronika négygyermekes édesanya és lakóhelyének megbecsült civil szereplője.
Az irományban szereplő hazugsághoz képest a céges struktúrából egyáltalán nem látszik semmilyen „átláthatatlan mennyiségű alvállalkozás”, de valójában se zajlik ilyesmi, mindegyik leányvállalatnak saját ügyfélköre van. A FairConto Zrt. – a saját ügyfeleinek kiszolgálásán túl – látja el a székhelyszolgáltatási, nyilvántartásbavételi, illetve képviseleti feladatokat, ezért minden ügyféllel köt legalább egy ügyviteli-könyvviteli centrumszerződést, azonban gyakorta bízza rá az érdemi könyvviteli feladatokat a leányvállalataira.
„Árulkodó” kapcsolatrendszer
Ruszin Zsolt – mint sok más gondolkodó magyar állampolgár – él a szólásszabadsághoz fűződő jogaival és a közösségi médiában megoszt olyan tartalmakat, amelyeket helyénvalónak és főleg igaznak gondol. Ezen felül – anyagi lehetőségéhez mérten – támogat civil szervezeteket. Ilyen támogatás volt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium gyalázatos módon kirúgott tanárainak perköltségére szervezett gyűjtésre adott kerek 20 ezer forint. Ezt a támogatást is igyekezett az iromány negatív színben feltüntetni.
Ruszin-Szendi Romulusz katonai pályája Ruszin Tibortól függetlenül ívelt felfelé, főleg az afganisztáni szerepvállalása volt meghatározó, kohéziós erőként tartották számon a katonaságban, vezető szerepére már a kétezres évek elejétől számítani lehetett, közben feladatot vállalt a déli határzár megépítésében is. Döbbenetes látni, hogy a Ruszin Zsolt unokatestvére, Romulusz ellen milyen elképesztő mennyiségű kormányzati támadás indult, mióta politikai szerepet vállalt 2025 februárjában. Legutóbb éppen a zalaegerszegi előadásán készült videó meghamisítása után vádolták meg azzal, hogy a sorkatonaságot vissza akarja állítani. Romulusz eredeti mondata így hangzott: „Nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.” Ennek a mondatnak vágták le az elejét, vagyis azt, hogy „nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben”, így a bejátszás azzal kezdődik, hogy „a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”
Ruszin Zsolt és legidősebb fia, Ruszin Dániel viszont nagyon büszkék a volt vezérkari főnökre.
És végül az ígért mondat: A Momentum Mozgalom lépéseit természetesen nem Ruszin Zsolt irányítja, nem ad utasításokat ott senkinek.
szerző: FairConto Zrt.
Save as PDF
