Az adóhatóság szolgáltató jellege – hatékony, automatizálást lehetővé tevő szoftverek hiányában – igencsak suta. Az automatikus részletfizetés kérelmezése kifejezetten jó példa erre. Íme egy konkrét eset, amiben még jogszabálysértés is történt.
A magánszemély (egyéni vállalkozó) adózónak nagyjából félmillió forint adótartozása halmozódott fel, de úgy, hogy több adónemre túlfizetéssel és más adónemeken pedig milliós tartozással rendelkezett. Az adóhatóságnak joga van rendeznie az adófolyószámlát (Art. 74/A.), de miután nem áll erre rendelkezésre hatékony szoftver, ezért az ügyintézők és a középvezetők „nem szeretik” az ezzel való időtöltést, ráadásul a feladat az igazgatóságokon belül a végrehajtási szakterület dolga lenne, ahol nem a rendezgetés, hanem a tartozások beszedése lenne a cél.
A konkrét ügyben a magánszemély automatikus fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be, amivel kikényszerítette, hogy a NAV foglalkozzon az adófolyószámlájával. A végrehajtási ügyintézők megtekintették az adófolyószámlát, bizonyára elszörnyülködtek a sok túlfizetésen és tartozáson és összevezették, amit gondoltak és erről küldtek egy végzést, ami végrehajtási cselekmény mivolta miatt nem megfellebbezhető. Ebben Leéb Emese osztályvezető asszony saját maga is átvezethetőnek minősítette az összes túlfizetést, de milyen klassz, hogy azt inkább nem vezette át, igaz?
Az átvezetés ellentmondásos összegeiről és a kijavítás szükségességéről tájékoztattam Leéb Emesét és azt is említettem, hogy a problémát talán az okozta, hogy a végzést hajnali 01:12-kor írta alá. A hajnali aláírásra az osztályvezető asszony nem emlékezett, az vélhetően valamilyen informatikai folyamat okán történhetett ilyen időpontban. Az is elképzelhető, hogy a „home office” már azt jelenti, hogy a NAV ügyintézői éjszaka is dolgoznak és a főnök aláírása be van készítve, azonban így a kiadmányozás szabálytalan. Azt is jeleztem a rövid telefonbeszélgetés során, hogy a téma kapcsán szívesen írok egy összefoglalót, amire ő – elég pökhendien – jelezte, hogy várja azt, majd rámtette a telefont.
Így aztán az adófolyószámlán továbbra is éktelenkedik egy túlfizetés. Persze ez se lehet akadálya a fizetési könnyítésnek, azonban itt is szoftveres problémák lépnek fel. A NAV ugyanis képtelen a nettó adótartozásra fizetési könnyítést adni. Az adófolyószámlát kezelő szoftvereket ugyanis úgy írták meg, hogy azon muszáj adónemenként könyvelni, az összesített egyenleggel szemben nincs könyvelésre lehetőség. Így a részletfizetést fel kell porciózni minden adónemre, külön-külön, ahelyett, hogy a NAV csak az összegyenlegre figyelne. A túlfizetés pedig igencsak zavaró körülmény. Szoftveres szemmel nézve ez olyan, mintha a NAV még mindig a XX. században tobzódna.
A részletfizetési kérelem benyújtásakor tehát steril adófolyószámlának kell rendelkezésre állnia, különben a „fizetési könnyítés” csődöt mond.
Az adófolyószámla most így néz ki:
Erre a helyzetre várná az adózó az automatikus részletfizetést, amit a törvény garantál számára, csak a NAV vonakodik azt teljesíteni, mondván, hogy előbb rendet kell tennie. A félresikerült rendrakás miatt lehet, hogy még tovább kell várni az automatikus részletfizetés engedélyezésére és közben gyűlik a késedelmi pótlék.
Mi a helyzet a fizetési könnyítés terén a tájékoztatással?
Az automatikus részletfizetés immár legfeljebb 2 millió forint nyilvántartott adótartozásra, évente egyszer kérelmezhető módon jár minden magánszemélynek. Ez az összeg korábban 1 millió forint volt, de a tényleges infláció miatt azt jelentősen megemelték. A fizetési könnyítések elbírálása bonyolult feladat, a kisebb összegű tartozás esetén fajlagosan nem éri meg, hogy a NAV foglalkozzon vele, annak automatizálása logikus lépés. Ehhez azonban a NAV nem teremtette meg a szoftveres háttért. Az automatikus fizetési könnyítést a NAV azonban nem hirdeti – a fentiek alapján talán nem véletlenül.
Tájékoztatásként – a fájlnév szerint – „közérthető” leírást viszont készített a NAV, azonban ebben a leírásban több hiba van és egy sor információ hiányzik belőle. A NAV bemutat az igényléshez egy személyes ügyintézés esetén benyújtható adatlapot, azonban az eljárási szabályok szerint (27.§ ás 50.§) ilyen megkülönböztetésre nincs lehetőség, mert a NAV már rendszeresített ugyanarra nyomtatványokat, amik kitölthetőek és a kézi benyújtáshoz nyomtathatóak. Végülis a NAV itt is szembekerül egy eljárási szabállyal, ami számára nem tetsző és azt kikerüli, hogy háromfajta nyomtatványa lehessen. Emellett a fizetési könnyítés szabályait részletesen bemutató információs füzet a 2023. éviekhez viszi az adózót, az ott igényelhető automatikus részletfizetés pedig még csak 1 millió forintos felső határral rendelkezett. A legfőbb hiányzó adat, hogy a NAV „elfelejti” megemlíteni, hogy akár 30 napig is piszmoghat egy ilyen, akár automatizálható feladattal, ahol bevethetőek lennének a fejlett nyelvi modellek.
Mesterséges intelligencia, ugyanis még nem létezik és örüljünk, hogy ez így van. Ha lenne mesterséges intelligencia, akkor visszasírjuk majd azokat az időket, amikor ember ölt embert.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
