Az ÁNYK kivezetése és a DÁP eAláírás cégszerű aláírásként való használata – kellő tájékozottság mellett – 10 perc alatt eldönthető téma és az gyógyítaná az abszurd bürokratikus nyomástól szenvedő közigazgatást és az oda beadványokat benyújtókat. Azt hihetnénk, hogy egy miniszter képes odafigyelni az írásos (emailes) megkeresésekre és ha ez nem megy, akkor a kabinetfőnöke felhívja rá a figyelmét, észlelve, hogy ebben a körben fontos témáról van szó. Egyelőre nem így lett, sőt…
ÁNYK: a kivezetést 2028 végéig el kell halasztani !!!
Ahogy júliusban előre jeleztem, a könyvelési szakma jelentős része – köztük én is – elkezdett felkészülni az M2M használatára, egy nagyon szűk része pedig már korábban is használta. Az alkalmazkodásra kevésbé képesek tömeges tábora számára viszont hatalmas megkönnyebbülés lehet, ha valamelyik novemberi kormányülés után mellékesen bejelentik: az ÁNYK 2028 végéig marad. Ez egyelőre az én prognózisom, nem kormányzati döntés, de ami késik az nem múlik, csak idegesítően közeledik a téma a határidőhöz.
A NAV 2026.10.16-i közleménye – feltételes módban – is kitolná a 2026. december 31-i teljes kivezetést. A fokozatos átállás azonban technológiailag kivitelezhetetlen. Az ÁNYK alkalmatlan arra, hogy adózók és adóbevallások körére lekapcsolják, hacsak a NAV nem elutasító nyugtákkal ezreivel akarja naponta frusztrálni az adózókat. Az ÁNYK csak akkor szüntethető meg, ha valamennyi nyomtatványhoz, beleértve a régi áfabevallásokat és az szja-bevallásokat is, rendelkezésre áll a működőképes ONYA- és M2M-alternatíva.
Az ÁNYK helyetti adóbevallások az elévülés problematikája miatt elképesztően tág időre szólhatnak
A legnagyobb probléma a bevallási rendben nem a jövő, hanem a múlt. Az elévülési szabályok miatt évekkel akár másfél évtizeddel korábbi bevallásokat is be kell tudni nyújtani, önellenőrizni és hibátlanul feldolgozni. Miért? Mert az elévülés például megszakad az adózó javára benyújtott önellenőrzéssel. A régi nyomtatványokhoz is működőképes XSD-ket kell készíteni, azokat legalább az ONYA-ban is elérhetővé kell tenni, és biztosítani kell a NAV fogadási és feldolgozási képességét.
Mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztéssel és megfelelő erőforrásokkal – szerény véleményem és a NAV informatikai képességeinek feljavítása esetén – ez 2027 végéig megoldható. Ezt követően azonban legalább egy év párhuzamos, tényleges működést kell biztosítani. Ebből jött ki a 2028 végi ÁNYK kivezetés.
A NAV nekiállt nyilvánosan üzengetni?
Közben valami szokatlan is történik: a NAV kilépett a megszokott hivatali szerepéből, nyíltan kommunikál, szakmai visszajelzésekre hivatkozik, és lényegében a nyilvánosság előtt üzen a döntéshozóknak. Ez kifejezetten üdvözlendő, még akkor is, ha Kármán András – a korábbi függetlenségi ígéretekkel szemben – továbbra is munkáltatója a NAV elnökének.
A három főre csökkent NAV elnökség (a fenti képeken, balról jobbra, Rózsáné Sádt Mónika, dr. Sisák Attila és a korábbi vezetésből egyedüliként megmaradt Lakos Lambert István) részéről csak remélni lehet, hogy az új NAV-elnök szemléletének hatását látjuk, nem pedig egy félresikerült kommunikációs akciót. Végső soron nem az lenne az adótechnikai fejlesztések célja, hogy az adózók és a könyvelőik elégedettek legyenek? Ehhez sokszor nem is pénz, hanem szakmai józanság és vezetői akarat kellene és ha ebben akadályozzák a NAV elnökét, akkor bátran meg kellene szólalnia.
A miniszter kabinetfőnöke egyeztetne, aztán letilt
A Tudományos és Technológiai Minisztérium – a levelezésem szerint – 52 emailben volt címzett, vagy másolati címzett 2026 májusától. Egyetlenegy válasz se érkezett tőlük.
A beadványok kapcsán volt azonban sikeres ügy, ami a válaszuk nélkül oldódott meg. Ez a cégkaput érintette, ahol már 8 éve probléma volt, hogy az utolsó cégkapumegbízott nem mondhatta le a jogosultságát. Az illetékes IDOMSOFT Zrt. egy évtizede nem válaszolt érdemben a megkereséseimre, viszont 2026 áprilisától szokatlanul élénkké és közlékennyé váltak. Rögtön a kormány megalakulása után Terplán Zsófia, Tanács Zoltán miniszter úr kabinetfőnöke – a mobiltelefonjáról – felhívott azzal, hogy szükségem van-e segítségre az IDOMSOFT Zrt. kapcsán, amire én jeleztem, hogy az adott kérdésben jól haladunk. A cégkapu elhagyhatósága aztán 2026.05.14-én meg is valósult.
Valami azonban megváltozhatott, mert Terplán Zsófia június végére már nem vette fel a telefont, az ÁNYK-t és a DÁP eAláírás témájában az írásos megkeresésekre pedig egyáltalán nem érkezett válasz. Aztán 2026 június 30-án végre sikerült elérnem, egy találkozó kezdete miatt elnézést kért, de később se hívott vissza, majd a következő hívásoknál már tapasztaltam, hogy letiltotta a hívószámomat, sőt Signalon is letiltott, írásos válasz pedig azóta se érkezett, semmire.
A minisztérium jogellenesen eltitkolja a vezetők nevét, telefonszámát és email címét
A Tudományos és Technológiai Minisztérium a jelek szerint továbbra sem teljesíti maradéktalanul az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) kötelező közzétételi előírásait. Az Infotv. 37. § (1) bekezdése és 1. mellékletének I.3. pontja ugyanis egyértelműen előírja a közfeladatot ellátó szerv vezetői nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének közzétételét, ráadásul a változásokat követően azonnal. Ehhez képest a minisztérium hivatalos honlapján ezek az adatok nem érhetők el megfelelően. Amint azt augusztusi cikkemben már bemutattam, a TTM korábban a vezetői elérhetőségekre vonatkozó közérdekű adatigénylés teljesítési határidejét is meghosszabbította. Félreértés ne essék: nem magántelefonszámokat követelünk, hanem a közpénzből működő minisztérium közfeladatot ellátó vezetőinek hivatali elérhetőségeit. Ezek nyilvánossága nem szívesség, nem kommunikációs stratégia és nem miniszteri jóindulat kérdése, hanem törvényi kötelezettség. Különösen kínos, hogy éppen a digitalizációért és a technológiai fejlődésért felelős minisztériumnak nem sikerül megoldania egy egyszerű, kötelező vezetői telefonkönyv közzétételét (Info tv. 32-38.§ és Btk. 220.§)
Természetesen próbáltam volna elérni a Tudományos és Technológiai Minisztériumot, de epapíron kitallózható hivatali kapujuk csak a napokban lett, miközben telefonszámuk nincs (vagy van, de nem szeretnék közölni). A Tanács Zoltán vezette Tudományos és Technológiai Minisztériumban négy államtitkár dolgozik: dr. Sántha György közigazgatási, Bicskei László parlamenti, Polereczki Andrea digitalizációs, valamint dr. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár. A helyettes államtitkárok között találjuk Kubinyi Enikőt, Váczy Zoltán Kristófot, dr. Fehér Pétert, Fekete Csabát, dr. Gódor Istvánt, dr. Ivanics Krisztinát és Vajó Regina Alexandrát. Ehhez képest a minisztérium hivatalos kormányzati oldalán még az államtitkárok és helyettes államtitkárok névsora sem szerepel, nemhogy a telefonszámuk vagy közvetlen elektronikus elérhetőségük. Az elérhetőségeknél mindössze általános ügyfélszolgálati, sajtó- és adatigénylési e-mail-címek találhatóak.
Tanács Zoltánnak kulcsszerepe van, de nem ér rá
Tanács Zoltán miniszter úrral még augusztus 19-én sikerült először felvenni a kapcsolatot egy kommentben, akkor az ÁNYK és a DÁP eAláírás kapcsán „fejlesztésekről” írt, de nyilvánvalóan egyik témát se kell „fejleszteni”, hanem csak dönteni kellene felőle. Aztán a miniszter úrnak volt ideje Lázár János a FIDESZ maradékait kereső országjárásával, majd az azt követő lemondásával foglalkozni, ahol szintén kommenteltem, itt már ingerültebben válaszolt és a korábbi „fejlesztések” válasszal letudta a dolgot. Azóta már lassan kettő hónap eltelt.
Mit kellene tenni a miniszter úrnak?
- Az ÁNYK kapcsán kezdeményezni a soron következő kormányülésen a kormányrendelet módosítását (322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 152.§ (13)) és a kivezetést 2028 végére kitolni.
- A DÁP eAláírás kapcsán nincs szükség jogszabálymódosításra, csak az erőszakos hivatali ellenállást kellene egy körlevéllel megszüntetni és visszamenőleg rendezni – akár kártérítés által – hogy a DÁP eAláírással kapcsolatos elutasító magatartást korrigálják és bocsánatot kérjenek miatta. Az ezzel kapcsolatos tévhitek eloszlatására a 2025 tavaszán, őszén, majd 2026 nyarán írt cikkem is alkalmas.
Tanács Zoltán jó kormányzati teljesítményt nyújt
Tanács Zoltán kormányzati teljesítményét ugyanakkor kifejezetten elismerés illeti. A Menedzsment Fórum október 15-i összesítése szerint a Tudományos és Technológiai Minisztérium 15 feljelentéssel az élre állt a korábbi kormányzati visszaélések feltárásában, megelőzve a Miniszterelnökséget is. Tanács Zoltán egyetlen hét alatt hat újabb ügyben kezdeményezett büntetőeljárást a közpénzek felhasználásával kapcsolatos aggályok miatt. Különösen figyelemre méltó a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségnél feltárt, luxusszállodákat, gint, ékszereket és felnőtteknek szóló társasjátékot érintő elszámolások ügye. Természetesen a feljelentés még nem bizonyított bűncselekmény, de az már önmagában fontos vezetői teljesítmény, hogy a gyanús közpénzköltések nem maradnak következmények nélküli belső megállapítások. Tanács Zoltán láthatóan komolyan veszi az állami vagyon védelmét, és nem fél hozzányúlni a kényes ügyekhez sem. Ezért jár az elismerés, még akkor is, ha a minisztérium működésének más területein, különösen az adóinformatikai átállás és az információszabadság terén, továbbra is bőven akad tennivaló. Jó lenne, ha az elszámoltatásban mutatott határozottság a közigazgatási digitalizáció mindennapi működésében is megjelenne.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
