A főcím a laikusok számára nem mond semmit, az kifejezetten azoknak a könyvelőknek szól, akik úgy tudják, hogy nullás bevallásokra van szükség a foglalkoztatás terén, akkor is, ha nincs bejelentett foglalkoztatott. Ez azonban már elég régóta megváltozott és a nullás igazolások során se követelik már meg az ilyen nullás bevallásokat.
Mely adóbevallásokat kötelező beküldeni nullásan is?
A kötelező bevallások köre a múltban is fontos lett volna, ha a NAV azt komolyan veszi, de hiába volt 2018-ig előírva az adószám felfüggesztése, vagy törlése bármely bevallás 365 napnyi késedelme esetére előírva (régi Art. 24/A.§), a NAV azt hébe-hóba teljesítette, ezért szégyenszemre az adószám felfüggesztését – hamis indoklás mellett – a minisztérium kivette az új eljárási szabályokról szóló törvényjavaslatból. Azóta már a bevallás elmulasztásából csak nagyon szűk körben van adószám-törlései következmény és jelentősen szűkült a kötelező bevallások köre is:
- Az általános forgalmi adóalanyoknak be kell küldeniük a gyakoriságuk szerint áfa bevallást, akár nullásan is. Ha van közösségi forgalmuk, akkor az A60-as adatszolgáltatás is kötelező. Ezek hiányában az adószám már 90 nap után – felszólítást követően – megfellebbezhető határozatban törlendő (Art. 246.§ (1) g)), más esetben már nincs adószám-törlés!
- Az éves záróbevallás – legyen az társasági adó, KIVA, vagy SZJA, esetleg KATA bevallás – mindig kötelező a vállalkozás számára, de az éves bevallás kötelező a civil szervezeteknek is, bár ott lehetőség van kiváltani a bevallást egy éves nyilatkozattal (TAONY). Kötelező benyújtani az iparűzési adóbevallást is, azt az esetet kivéve, amikor a sávos HIPA határértékét a vállalkozás nem lépte át. A civil szervezeteknél van lehetőség éves mentességi nyilatkozatra, de egyrészt ezt nem dolgozza fel mindegyik önkormányzati adóhatóság, másrészt a nullás HIPAK bevallást egyszerűbb benyújtani.
- Az egyéni vállalkozóknak – kivéve a nyugdíjasokat – kötelező a negyedéves járulékbevallás.
- Egyes „előregisztrációs” bevallások esetén is kötelező a bevallás. Ilyen például a környezetvédelmi termékdíj bevallás is, ahol előbb ki kell jelentkezni alóla, hogy ne kelljen a KTBEV bevallást beküldeni. Egyébként a TKORNY regisztráció esetén a KTBEV akkor is kötelező, ha az ERP díjak miatt a termékdíjakra már nulla forint jut.
- Vannak speciális gazdasági események, például az átalakulás, amikor a 251-es bevallás válik kötelezővé, de hasonló a KIVA alóli kilépés, amikor a 43-as bevallás válik kötelezővé.
Csak bejelentett jogviszony esetén kötelező a havi járulékbevallás!
Rendszeres vitatéma, hogy kötelező-e benyújtani a havi járulékbevallást a cégek, civil szervezetek, vagy akár ügyvédi irodák részéről kötelezően. Nos, ez csak kizárólag bejelentett jogviszony esetén kötelező, ennek hiányában nincs bevallási kötelezettség, amit a NAV is megerősített. A társas vállalkozók, ügyvédi irodák esetén van „kötelezően” létrejövő biztosítási jogviszony, amelyeket be kell jelenteni és így bevallási kötelezettség is van, akkor is, ha az valamilyen okból „nullás” M lapot eredményezne. A munkáltatóknál is kötelező a bevallás, hiszen van alkalmazottjuk, amibe beletartozik a bejelentett egyszerűsített foglalkoztatás is, de a NAV nem tudja – érthetetlen okokból – követni például a nyugdíjasok munkaviszonyát, így ekkor a NAV nem tartja kötelezőnek a 08-as bevallást.
Mi van azonban akkor, ha nincs tag+ügyvezető és nincs más foglalkoztatott se egy cégnél, vagy alapítványnál, egyesületnél? Évtizedekig fennállt a tévhit, hogy ezt a havi bevallást (08-as bevallás) akkor is be kell küldeni, ha az teljesen nullás és nincs biztosított lap se benne. Erre azonban csak akkor van szükség, ha az adóévben volt foglalkoztatott, mert akkor azt az egész évben be kell küldeni. Foglalkoztatott hiányában azonban a 08-as bevallások beküldése nem kötelező. Így még az „üres” cégek és a civil szervezetek esetében sem szükséges minden adóév elején NY nyilatkozatot beadni, a „mentesülés” céljából!
Ha foglalkoztatás miatt be kell küldeni 08-as bevallást, vagy az önkéntesen be lett küldve, akkor az adóév hátralévő hónapjaira is azt be kell nyújtani (Art. 50.§ (3)), ami kiváltható NY által. A hiányzó bevallások esetén az adóhatóság nem bírságolhat egyből, előbb felszólítást kell alkalmaznia, ha el se jut a felszólításig, mert a bevallást pótolták, akkor pedig bírságolásnak egyáltalán nincs helye!
Adóhatósági jogszabálysértést tapasztalsz? Jelezd!
A fentiek alapján, ha nem kötelező a 08-as bevallás, a NAV egyes tájékozatlan ügyintézői hiánypótlást rendelnek el egy nullás igazolás kikérésekor. Az ilyen igény jogszabálysértő és ha az olvasó a közelmúltban találkozott ilyesmivel, akkor azt jelezze a számomra.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
