Egy számos jogszabálysértést elkövető hivatalnál rettenetesen nehéz kikényszeríteni a beismerést, ha végre megtörténik, akkor is csak egy sunyi, a panasztörvényt semmibevevő válasz születik. Ahogy szokták mondani: a fejétől bűzlik a hal, a hivatalok azért viselkednek így, mert a Karmelita nemcsak megengedi, hanem ezt a viselkedési formát sugallja is a számukra…
Az M30-as az egyik legrégebbi – minden évben változó tartalmú – adóhatósági nyomtatványa, amit már 1992-ben M30-asként emlegetett az APEH. Ezt a nyomtatvány nem benyújtani kell, hanem a munkáltatónak (kifizetőnek) kell kibocsátania minden adóévet követő január 31. napján a munkavállaló (foglalkoztatott) felé. Így kell ennek történnie 2026.01.31-ig is (Art. vhr. 23.§ (1)).
Már a kilencvenes évek végétől kifogásoltam, hogy a NAV miért követel cégszerű aláírást az M30-as nyomtatványra. Számos megkeresést írtam és élőszóban is felvetettem a témát, de érdemi választ sose kaptam. A változást az EU irányelvből fakadó panasz jogintézménye hozott, amit a magyar Panasztörvény képez le, amely alapján közölni kell, hogy a panasznak helyt adtak, milyen intézkedéseket tettek a hiba újbóli megelőzése érdekében és dönteni kell a személyes felelősségrevonásról is. Persze 2026.04.12 előtt elég nehéz elképzelni, hogy az adózóknak többletkövetelmény teremtő hivatali hazudozást követően bárkit is kirúgnának a NAV Központi Irányításától, de később ez a szemlélet megváltozhat.
Még így is közel 3 évtized kellett, hogy az adóhatóság elismerje:
NEM KELL CÉGSZERŰ ALÁÍRÁS AZ M30-as NYOMTATVÁNYRA!
Valójában a NAV stábja részéről már korábban megtörtént a beismerés, amit – mint a jogellenes hivatali magatartás bizonyítékát – rögzítettem és egy magyarázó cikk keretében évekkel ezelőtt közzé is tettem. A NAV Infóvonalán lezajlott beszélgetés a teljes hanganyag kivonatolt része. A teljes beszélgetés nem tartalmaz az elhangzottakkal ellentétes tényállítást a NAV részéről nyilatkozótól. A GDPR rendelet szerint a hangfelvétel jogos érdek (14. cikk (5) b)) alapján került általam is rögzítésre (azt a NAV is rögzítette). A hivatalnok beismerése ellenére közel 3 évet kellett várni, hogy azt a NAV hivatalosan is végre leírja.
Az adóhatóság persze nem merte közokiratba foglalni, hogy három évtizeden át tudatosan és szándékosan hazudtak. A főosztályvezető csupán annyit üzent, hogy nézzem meg a 25M30-as közzétett tájékoztatóját. Minő cinizmus. A korábbi útmutató ugyanis tényként rögzítette, hogy a NAV „elvárja” a teljes bizonyító erejű magánokiratot, vagyis a cégszerű aláírást. Most azonban kiderült, hogy bőven elég volt végig az egyszerű magánokirat, aminek teljesen megfelel a munkáltató által elküldött email is.
A magánokiratok körüli további NAV okoskodás
Attól, hogy egy iratot a munkáltató kiad (akár emailen kiküld egy sima PDF-et) és munkavállaló egy adóhatósági eljárásban később felhasznál, nem válik közigazgatási irattá (Art. 7.§ 24.), és így nem keletkezik alaki többletkövetelmény, tehát szó se lehet a Ptk. szerinti írásbeliség felemlegetéséről. Ez is tudatos csúsztatás a NAV részéről, amit még a következő években finomítaniuk kell.
Persze a NAV számára továbbra is tetsző a valamilyen módon aláírt irat, de a lényeg az, hogy ez nem kötelező és nem megkövetelhető, ugyanúgy, ahogy a számlát se kell aláírni 2001.01.01 óta. A NAV munkatársai között még mindig vannak olyanok, akik elvárják, hogy tollal való aláírást lássanak a számlán. Ez a tévhit is úgy alakult ki, hogy 2001-ben a hivatalnokokból és minisztériumi alkalmazottakból álló „szaklap” hazudozott is egy jót a témáról. Emiatt aztán az EU csatlakozáskor, 2004-ben még alig lehetett olyan adórevizort találni, aki tudta, hogy a számla aláírása nem kötelező. Most is így lesz: számos adórevizor, hivatali ügyintéző fog okoskodni, akár erőszakoskodni is, azt követelve, hogy „aláírt” M30-ast kell kapnia. Jó lenne, ha az érintettek végre leszoknának a jogszabálysértő magatartásukról, mert egy magánszemély adózó nem képes védekezni az ilyen hivatali visszaélésekkel szemben.
*** a kép természetesen csak illusztráció
Természetesen semmi akadálya, hogy a munkáltató úgy döntsön, hogy papíron, vagy elektronikusan aláírja az M30-ast, bár se a nyomtatás (postázás, iratőrzés), se az ilyesmire alkalmas cégszerű elektronikus aláírás (adattárolás) nincs ingyen. Főleg a kisebb munkáltatók és a könyvelőik, bérszámfejtőik dönthetnek úgy, hogy emailen kiküldik az M30-as nyomtatványt és a szintén január 31-ig kiállítandó éves járulékigazolást. Elsősorban nekik szólt ez a cikk.
Hahó, Munkaügyi Központ! A „kilépő csomagot” se kell cégszerűen aláírni, ott is elég az egyszerű magánokirat (tehát az email is)!
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
