Bérkalkulátorok és adótervező tábla 2024-re

Erre a sorra kattintva tölthető le a bérkalkulátor (English)

Erre a sorra kattintva tölthető le az adózási összehasonlító, adótervező táblázat (English)

A kalkulátorok jelszóval védettek, a jelszót nem adjuk meg. A táblázat bal oldalán található paraméter-mezők kitöltésével kapható meg a jobb oldalon a számfejtés eredménye.

A bérkalkulátor több, mint 30 féle jogviszony számfejtését mutatja be, amelyek kitallózhatóak. A bérkalkulátor esetében célszerű lehet a célérték-keresést alkalmazni, ha egy nettó járandósághoz keressük a megfelelő bruttót.

A táblázatok szabadon felhasználhatóak vagy tovább-közölhetőek. Az átalányadózás kapcsán az új negyedéves járulékbevallási rend miatt cizelláltabb adótervezés végezhető el partnerünk, a Billcity által üzemeltetett online kalkulátorral.

A kalkulátorokhoz táblázatkezelő programra van szükség, ebből több elérhető ingyenesen mobil- vagy asztali alkalmazásként. Nem javasolt, hogy a táblázat PDF-é legyen átalakítva és úgy kerüljön terjesztésre. A táblázatokban gyakoriak a magyarázó jegyzetek, amikre a cellák jobb felső sarkában lévő piros jelek utalnak.

Kizárólag a sárga cellák szerkeszthetőek!

Az eddigiek alapján az adótervező tábla kapcsán felmerült kérdések - válaszok:

  • Mi ez a sok ablak a képernyőn? Nem látok tőlük semmit!
    Az adózás bonyolult dolog és a magyarázó szövegek szükségesek. Célszerű az "összes jegyzet megjelenítése" opciót kikapcsolni és figyelni arra, hogy hová tappolunk vagy klikkelünk.
  • Mik ezek a sárga cellák?
    Az eltérő erősségű sárga szín a cella kitölthetőségére hívja fel a figyelmet. Ezek közül is a legfontosabb rovat az éves bevétel várható összege.
  • Vannak adó- és járulékkedvezményeim, ezzel miért nem számol a táblázat?
    Van erre szolgáló cella, ami a személyi jövedelemadóból vonja le a beírt éves kedvezmény-összeget. Bár ez nem hibátlan módszer, az SZJA és a járulékkedvezmények bonyolultsági szintje nem illeszkedett volna a táblázatba. A bértervezéshez a FairConto Zrt. bérkalkulátorait javasoljuk használni.
  • Miért nem számol egyik táblázat se a 75 ezer forintos vagy a 25 ezer forintos katázással?
    Sajnos, a jogalkotó 2022.09.01-től megszüntette a nem főállásúak katázását, ami 25 ezer forint volt. Az elkapkodott újKata törvény megszüntette a 75 ezer forintos katát is, érthetetlen okokból.
  • Hogyan érvényesül az átalányadózás adómentes sávja (6 havi minimálbér)?
    Sajnos, ez a kedvezmény rugalmatlan, a felhasználása rendre nullára löki vissza a jövedelem összegét, amíg az el nem fogy. A főállású átalányadózók ilyenkor a minimálbér alapulvételével TB járulékot és szociális hozzájárulási adót (Szochót) kötelesek fizetni, akkor is, ha a havi jövedelem nulla. Ezt a torzító hatást a táblázat nem mutatja ki, azzal nem számol.
  • Az osztalékra jutó Szochó miért lett nulla?
    Ha a kivét (munkabér) eléri az osztalékalapot, akkor nem alakul ki Szochó alap. 
  • Miért tér el az egyéni vállalkozói és a céges osztalék Szochója?
    A társaságok esetén az osztalék kifizetése évének január 1-jén érvényes minimálbért kell alapul venni, míg az egyéni vállalkozónál az adóévit. 
  • Hogyan lett a 2025-től érvényes minimálbér 290 ezer forint?
    Az inflációs adatok alapján ez a kerekített összeg tűnt valószínűnek.
  • Hogy lehetséges munkaviszonyt kötni a tag + ügyvezetővel?
    A Legfelsőbb Bíróság tiltotta az ilyen esetekben a munkaviszonyt, de ezt a jogegységi döntést 2014-ben a Kúria - mint meghaladottat - hatályon kívül helyezte. Újabb döntésig nincs jogi akadálya annak, hogy a munkáltatót ugyanaz a személy jelentse, mint a munkavállalót, magyarul: az ügyvezető önmagával köthet munkaszerződést.
  • Lehet kevesebb a munkabér a minimálbérnél?
    Nincs akadálya a csökkentett munkaidőnek, sőt az extrémen rövid, napi 1 perces munkaidő is törvényes lehet, azonban 2020. szeptemberétől alsó járulékminimum lett bevezetve (a minimálbér 30 százaléka). Erről bővebben lehet olvasni itt.
  • Miért ennyi a táblázatban a könyvelési díj?
    A könyvelési díjak terén az inflációs hatások, a hektikus jogalkotás és a kényszerkereslet miatt zavaros viszonyok fognak kialakulni, ezért az árak csak becslések, azok nem tekinthetőek díjszabályozásnak vagy a FairConto Zrt. vagy más vállalkozásaink nyilvános ajánlatának.
  • A nettó kihozatalt és az adóterhelést összeadva az miért nem 100%?
    A nettó kihozatal az összes bevétel (ideértve az áfán elért "eredményt"), az összes adó és az összes költség levonásával kerül kiszámításra, viszont a költségek nem szerepelnek az adóterhelés százalékos átlagában. Fontos, hogy a nettó kihozatalt figyeljük, mert például egy kft esetében magasabbak az ügyviteli költségek.
  • Miért válik automatikusan 50 ezer forintossá a sávos iparűzési adó, ha a forgalom 12 millió forintot nem haladja meg?
    Bár nem automatikus a sávos iparűzési adó, a kérelmet, vagy az adóbevalláson való közlést feltételeztük.
  • A KIVA esetén nem jó az iparűzési adó kalkuláció?
    Miután a táblázat azonnali és teljes összegű osztalékmegállapítással számol az összehasonlíthatóság érdekében, a KIVA éves összeg és az iparűzési adó körkörös hivatkozásban állna, ezért egyszerűsíteni kellett a képletet. A probléma egyébként a valós életben is fennáll: nem tudjuk megállapítani az iparűzési adóalapot, amíg nem állapítjuk meg a maximális osztalékot, de nem tudjuk a maximális osztalékot megállapítani, amíg nem állapítjuk meg az iparűzési adót. A gordiuszi csomót az oldja meg, ha nem ragaszkodik a tulajdonos a maximális osztalékhoz, hanem az osztalék összegét fixálja a maximálishoz képest egy alacsonyabb összegben. 
  • Miért ilyen költségösszegek kerültek beállításra az útnyilvántartási + áfa mentes költségek sorra?
    Az útnyilvántartással (kiküldetési rendelvénnyel) elszámolható költség a legjellemzőbb, de figyelembe lett véve a bankköltség és az évi 5 000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás is. Ez a sárga cella is szabadon kitölthető.
  • Miért vannak külön soron az áfás költségek?
    Az általános forgalmi adót az alanyi mentességet választó vállalkozás csupán elszenvedi, de ha legalább 1 forintot írunk a bevétel cella alatt az áfa sorába, akkor azzal bekapcsoljuk az áfa mechanizmusát, ami külön cellás kalkulációt igényelt. A levonási jog érvényesítését - főleg az egyéni vállalkozó - egyfajta nyereségnövelő hatásként éli meg, mert nem kell a felszámított áfa teljes összegét megfizetnie, ami növeli az áfás költségekről szóló cella jelentőségét.
  • Külföldi vevőim vannak, nem számítok fel áfát, de miért nem igényli vissza a levonható áfákat a táblázat?
    Ahhoz, hogy az áfa bekapcsolásra kerüljön, legalább egy forintot az áfa sorba be kell írni. Lehetett volna ezt paraméterezni is, de az 1 Ft beírása sokkal egyszerűbb, ráadásul az a kevert ügyfélkör miatti fizetendő áfát is engedi beállítani, így az áfa cellában áfa kulcsok sincsenek, csak összeget lehet beírni, vagy kikalkulálni az áfa összegét egy képlettel.

 

A képként közölt adótervező kalkulátor csupán látványelem, évi 10 millió forintos forgalom esetére.

A kalkulátorok használatáért a FairConto Zrt. nem számít fel ellenértéket, az szabadon terjeszthető, felhasználható. A FairConto Zrt. nem vállal direkt vagy hallgatólagos felelősséget a felhasználás során keletkezett következtetések és döntések eredményéért vagy a kalkulátor esetleges számítási hibáiért vagy a kérdésekben is szereplő torzító hatásokért. Az esetleges hibák jelzéséhez kérjük kattintson az alábbi LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA! gombra.

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Megosztás Facebookon