A NAV ügyfélportálja (ÜPO) nem véletlenül érdemelte ki a könyvelők körében az Über Pocsék Oldal elnevezést. Most sikerült végre 30 percre növeltetnem a belépést követően az ügyintézési időt. Nézzük meg hogy jutottunk el idáig és mi a helyzet a jobb sorsot érdemlő eBEV házatáján.
A NAV 2019-ben úgy döntött, hogy az ügyfélkapcsolati és online ügyintézési rendszereit korszerűsíteni kívánja, de ez nem az eBEV fejlesztését jelentette. A NAV nem magyarázta meg, hogy miért készít egy újabb portált, ahelyett, hogy a régit fejlesztené. A döntést azzal reklámozták, hogy az ÜPO célja, hogy az adózók számára egy könnyebben kezelhető, mobilbarát és letisztult online felületet biztosítson, amely egységesíti az ügyintézést (beleértve a lekérdezéseket, igazolásokat, adatkapcsolatot).
Egy magánszemély számára alkalmas a portál a használatra, hiszen egyből a nyitóképernyőn adatokat, információkat mutat, külön lekérdezés nélkül – bár ezt az eBEV is tudta volna, ha azt fejlesztik. A könyvelőket azonban ez nem hozta lázba. Sőt… Erre még visszatérek.
A NAV az ÜPO „sikeréről” még felmérést is készített, de az eredmény – ami vélhetően nem volt túl rózsás – nem található meg nyilvánosan.
Bár az ÜPO még az alapfunkciói tekintetében is gyengén teljesít, a NAV jelezte, hogy az ÜPO-t is érintően vizsgálják az MI-alapú kiterjesztéseket, továbbfejlesztést, ami egyelőre egy hangzatos, de üres szólam.
* a kép természetesen csak illusztráció
Bődületes összegek, gagyi eredmény
Egy hivatali portál fejlesztéséhez 2019-ben még az EU adott pénzt. A KÖFOP/VEKOP projekt keretében közel 9,3 milliárd forint támogatás szerepelt a NAV digitális ügyintézési fejlesztéseire, de nem lehet pontosan megállapítani a nyilvános adatokból, hogy mennyibe került az ÜPO és azóta mennyit költöttek rá. Annyit tudunk 2021 februárjából, hogy egy kormányzati közlemény szerint mintegy 9,331 milliárd Ft EU-támogatás + 5,250 milliárd Ft intézményi forrás állt rendelkezésre szolgáltatásfejlesztésre. Nem tudni, hogy ebből mennyi hasznosult és mennyi munkabért fizettek ki fejlesztés címén, vagy mennyi vált indokolatlan vállalati profittá (értsd: lopás).
Az ÜPO-val kapcsolatosan a döntések nagy részét meghozó elnök (korábban főosztályvezetője) a Microsoft-ügy kapcsán alaposan gyanúsítható lett volna korrupciós bűncselekményekkel, de ezek – miután a rendőrség nem kívánt nyomozni – már részben, vagy egészben elévülhettek, miközben milliárdokat kellett az EU támogatásokból visszafizetni. Egyébként a NAV elnöke kivizsgáltatta a saját korrupciós ügyét és a 4iG-nél is volt „belső” vizsgálat, amelyek során természetesen mindent rendben találtak.
A sokmilliárdból készült ÜPO végülis semmi érdemi újdonságot nem hozott, amit – némi fejlesztéssel – az eBEV ne tudhatott volna. Közben előfordult az is, 2023 januárban, hogy a lekérdezés szolgáltatásban „fennakadások” voltak az ÜPO-n, míg az eBEV portál zavartalanul működött, de az ÜPO – a szokásos szerda esti 4 órás karbantartás mellett – rendszeresen küzdött hibával, aminek ilyen vagy olyan hibaüzenet az eredménye, vagy az egyszerűen behalt.
Csupán néhány adat jelenik meg lekérdezés nélkül, minden máshoz jellegtelen csempék látszanak az ÜPO alján, amelyek között az M2M (vagyis a gép-gép kapcsolat regisztrációja), a keresetkimutatás és az önkormányzati adóhatóság felé való meghatalmazás ügyintézési csempéje jogellenesen szürke, ha valaki meghatalmazottként jár el. A keresetkimutatás meghatalmazottak irányába való jogellenes letiltására az erről szóló cikk megjelenése óta se reagált a NAV. Érthetetlen módon le lehet itt kérdezni az ÜPO-n a képviseleti jogosultságokat, de azokat nem lehet ott egyből kezelni, sőt a lekérdezés annyira gagyi, hogy nem mutatja, hogy ez melyik adózóra vonatkozik, csak a fájlnévben látszik a meghatalmazó adózó 8 számjegye.
Nesze neked adófolyószámla
A dokumentum-lekérdezés terén eltérő eredményre juthatunk az eBEV és az ÜPO esetén, és jelentősen eltér a szabad szemmel megtekinthető adófolyószámla formátuma is. Az ÜPO érthetetlenül szellős és színes formátuma az áttekinthetőséget – főleg az üzleti felhasználás esetén – jelentősen megnehezíti, így nem véletlen, hogy a bevezetésekor nagyon sok könyvelő kiakadt, de ennek ellenére se történt változás.
Az ÜPO az indulásakor még képes volt egy megmosolyogtatóan hibás nyelvezetű angol adófolyószámla lekérdezésére, de ezt a röhejes funkciót később kikapcsolták, az most már kizárólag magyar nyelven kérdezhető le. A 2024 őszi felháborodást követően a NAV készített ugyan „nyomtatóbarát” adófolyószámlát és csoportos lekérdezésre is sikerült kierőszakolni napi 1 lekérdezést, de ezek nem jelentettek megoldás és a helyzet azóta nem változott. Az ÜPO tetején lévő kereső rovat annyira gagyi, hogy a „csoportos” kifejezés beírására nem találja meg a csoportos lekérdezés menüpontot.
Az adófolyószámla (amit félreérthető módon adószámlának hívnak) leginkább akkor működne jól, ha azt gép-gép kapcsolat (M2M) útján hagyná lekérdezni az adóhatóság és azt a könyvelőszoftverek fel tudnák dolgozni. Ilyen szolgáltatást azonban a NAV nem kíván kiszámítható módon nyújtani, hiszen a lekérdezés magas kiszolgálási színvonalat igényelne és azt jól kellene megírni (tartósan). A NAV tart az ilyen kihívásoktól, mert fájó emlék, hogy az online számlaadat lekérdezése is gyakorta omlott össze az elmúlt években.
Az M2M helyett a robotizált lekérdezés hódít
A NAV lekérdező portálja tehát még mindig csak kézzel és szabadszemmel működik, mert a hivatal vonakodik széles körű adatcsatornát (interfészt) kinyitni és hagyni, hogy az üzleti világ felhasználja és elemezze az adatokat. Bár már 20 éve lennie kellett volna M2M kapcsolatnak, a NAV évtizedes ígérgetés után 2024 végén indított el „valamit”, a szoftverkészítők igényeit lesajnálva, de ott is a bevallások, adatszolgáltatások beküldése volt a cél, nem a lekérdezés biztosítása.
Egészen 2024 októberéig kellett várni, amikor a NAV megalkotta az M2M bizonylatküldést, ami azóta is kihasználatlanul áll, mert a NAV nem azt csinálja amire szükség lenne. Több szoftverkészítővel konzultálva úgy látszik, 2025 végére várható, hogy a hivatal talán meggyőzhető lesz és végre azt történik, ami a szoftverkészítőknek – és ezáltal az országnak is – jó. Ennek hiányában a NAV megint elkészít saját elképzelései szerint valamit és azt félkészen rányomná izomból az adózókra, hogy alkalmazkodjanak. Ilyen ostobaság készül az ÁNYK kivezetése terén is, ami ráerőszakolná a böngészős kitöltést vagy statáriális M2M rendszert minden adózóra. Céldátum már van: 2026.12.31.
Az ilyen fejlesztések – ahogy az az eÁfa esetén is történt, a gazdasági szereplőkre kívülről, erőszakosan rákényszerített félkész „megoldások”, amelyeket az elkészültük után többször a hivatalnokok átíratnak az állami szoftverfejlesztőkkel, akik a fejlesztést kénytelenek ingyen elszenvedni, újra és újra. Aki ebbe a játékba belemegy, az havonta, rosszabb esetben hetente írhatja át a szoftvereit, azonban ezt a felhasználók aligha fizetik ki. Tehát az állam informatikai bénázása lényegében üzleti kárt okoz.
Ha nem adja a NAV az adatokat, akkor leszedjük
Az M2M körüli problémák miatt számos szoftverkészítő inkább webscrapinget alkalmaz, ami lényegében egy automatizált adatletöltő robot, ami végigkattintgatja az oldalt.
Kiváló szolgáltatók kínálnak a felhasználó belépési adatainak felhasználásával ilyen robotizált letöltéseket, amely azonban rögtön „megtörik”, ha a hivatal változtat a kiszolgáló felületen. Ugyanis ezek a robotok csak úgy tudnak működni, ha előre tudják, hogy mit és hogyan fog a weboldal betölteni. Ezen kockázat ellenére is kezdenek jobban elterjedni ezek a szolgáltatások, mert legalább a lekérdezéseket képesek automatizálni. Ilyen például a Kapusegéd, az RLB nyomában járó Cashbook és a kreatív Szárnysegéd, ahol végre van lehetőség értelmes kinézetű adófolyószámla automatizált letöltésére. Ezek a robotizált folyamatok ugyanis végre tudnak XML-t is „leszedni” és azt aprólékos munkával fogyaszthatóvá tenni.
A NAV nem meri kikapcsolni az eBEV-et
Az eBEV 2005-ben indult és szép pályán haladt, egészen 2015 tájáig, amikor a NAV úgy döntött, hogy nem lépi meg a szükséges fejlesztéseket, hanem hagyja a „legalább működik” állapotban ezt a portált, miközben ráfordult az Über Pocsék Oldal megalkotására. Amikor megjelent az ÜPO, akkor az eBEV funkcióinak egy részét lekapcsolták, illetve idegesítő, a lekérdezést lassító párbeszédablakban közölték, hogy az eBEV hamarosan megszűnik.
A dokumentumok lekérdezése terén az eBEV változatlanul jobban teljesít, az ÜPO pedig hibákkal küszködik, aminek a fejlesztése a Mosdató Főosztály szerint „folyamatban van”.
Tehát a NAV bennragadt az öreg, lepusztult és az új, de gagyi közt, most aztán üzemeltetheti mindkét portált, párhuzamosan. A megoldás az lehetne, ha a könyvelők, szoftverkészítők javaslatainak megfelelően történne a fejlesztés, de ehelyett olyan egyeztetések zajlanak – ahová engem nem (sem) hívnak meg – ahol a NAV illetékesei közlik, hogy „ez lesz”. Az ilyen szemlélet téren kardinális változtatásra lenne szükség, amit leginkább a NAV felsővezetése akadályoz.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete közleményben tiltakozott az eBEV lehetséges megszüntetése ellen, így a két portál párhuzamos futtatása 2023 óta állandósult.
Az Über Pocsék Oldal 10 perc után kiléptetett, de a kérésemre ez most 30 percre nőtt
A NAV informatikai helpdeskjével kiváló viszonyt ápolok. Ez magában fogalja a félórás-órás várakoztatást, a rámvágott telefonokat és a nagyfokú mellébeszélést. Nemrég a közvetlen 06 1 2509500-es telefonszámukat kikapcsolták, így csak a 1819-es számon keresztül érhetőek el. Nem csoda, hogy folyamatosan keresik azokat, akik náluk dolgoznának.
Ennek ellenére több sikeres akció keretében elértem, hogy a NAV az idegesítő és szakmailag elfogadhatatlan Captcha 2.0-t lecserélje a pipálás és ellenőrző kérdés nélküli Captcha 3.0-ra, aminek átállítása nagyjából másfél perc, alkalmanként, de adózók tízezreit lehetett vele szívatni, naponta. Sajnos a NAV nem minden oldalán lépte meg a cserét, így például az általam naponta használt közérdekű bejelentések oldalán még pipálni kell. Ha már ez témába került, akkor megemlítem, hogy sajnos számos kormányzati portál rabolja a polgárok idejét az elavult Captcha 2.0-val. A legidegesítőbb a cégjegyzék és a civil szervezetek nyilvántartása. Az ilyen harc nem felesleges, éppen a napokban értem el, hogy a beszámoló lekérdezésen ne kelljen pipálni (vagy csak elszúrták?), de a nyilatkozat icipici cellácskájának kipipálását 24 óránként még mindig elvárják. Mindeközben az egyéni vállalkozók lekérdezését simán be lehetne támadni, mert ezt az „ablakot” egy bő évtizede nem védi semmi.
A lényeg, hogy 30 perccel hosszabb lett az Über Pocsék Oldal használati ideje
Az ÜPO a bejelentkezést követően automatikus kiléptetést rendezett a 10 perc után, miközben a Központi Azonosítási Ügynök 30 perces ablakot nyit. Így bejelentkezés nélkül lehetett mindig visszalépni az Über Pocsék Oldalra. Az idegesítő „jelenség” kapcsán többször fordultam a NAV IT Helpdesk irányába, míg 2025.11.06-án – reméljük, hogy nem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának emlékére – végre 30 percre állították a kiléptetési fázist.
Akinek még ez sem elég, az a bolygó legelterjedtebb böngészőjében ingyenes automatikus oldalfrissítési bővítménnyel tudja meghosszabbítani az aktív felhasználási időt.
A cikk tartalmával kapcsolatosan természetesen megkerestem az adóhatóságot is, ha válaszolnak, akkor a cikket frissítem.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
