A katázás felnégyelése kapcsán vált fontossá az egészségpénztárak eddig is jogellenes számlázási gyakorlata, aminek a lényege, hogy az egészségpénztár betolakodik a vevő helyére a számlán, amit mintha egy hibás kormányrendelet támasztana alá. A téma főleg az újkatások számára lesz fontos.

A probléma megértéséhez jó tudni, hogy amikor a külföldi ügyfeleinkkel együtt rácsodálkozunk a magyar adózás és közigazgatás világára, akkor mindig azt mondják törtmagyarsággal: "Hungary is an ÁFASZÁMLA ország". Az elmúlt 30 évben - nagyrészt az adóhatóság nyomására - a kutyafüléről is kellett a papíralapú áfás számla, a 2001 óta teljesen felesleges kézzel való aláírással. Sőt! Az áfás számla adatait a NAV most már digitálisan is követi és olvasgatja a leszámlázott tételekben szereplő elnevezéseket is és tévhiteket kelt arról, hogy az e-mailen küldött számla "nem hiteles", miközben nem is kell annak lennie. A gazdasági életbe úgy beleégett a számlatömb, a pöcsét és a tentával való aláírás, hogy a legnagyobb online számlázószoftver még külön számlaformátumot is rendszeresített rá "retro" jeligével.

Ebből az alap-problémából fakad és egy elhibázott kormányrendeletből ered az egészségpénztárak hibás, jogszabálysértő gyakorlata is. Az egészségpénztári ügyintézők nemcsak azt követelik meg, hogy az egészségpénztár legyen a számlán a vevő, de az emailen küldött számla pedig legyen elektronikusan aláírva, mert ők azt nem hajlandóak "hitelesnek" tekinteni, jelentsen ez akármit is. Az egészségpénztár általában az alábbi számlát tekinti elfogadhatónak, bár még ezzel se biztos, hogy sikerül a pénztártagnak derékszöget bezárnia a bürokratikus igényekkel (ez a gyakorlat hibás, ezt jelöli a nagy piros felirat):

A dolog ráadásul az elmúlt hónapokban sokat romlott: ha benzinkutasok se tartják be a törvényt és nem adnak számlát a 480 forintos üzemanyagról, még magánszemély nevére se, akkor az egészségpénztárnál miért tartanák be a jogszabályokat? Mindenhol Döbrögik tűntek fel, miközben a Kormány azt szajkózza, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania (kivéve: Nekik).

Remélhetőleg, egy ilyen felvezetés után talán már a cikket olvasó kormányzati és egészségpénztári közép- és felsővezetők szeme is kikerekedett és jobban figyelnek a következő sorokra:

A törvény világosan szabályozza, hogy a számlát a termék vevőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének kell leszámlázni (Áfa tv. 159.§ (1)). Miután a fentiek alapján a jogszabály szövegének jelentősége jelentősen romlott az elmúlt évtizedben Magyarországon, ezért muszáj idemásolni a konkrét előírást, betű szerint:

159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, (...), számla kibocsátásáról gondoskodni.

169. § A számla kötelező adattartalma a következő: (...)
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

Az egészségpénztár betolakodik a számla vevő rovatába

Az egészségpénztári tag vásárolja a terméket és veszi igénybe a szolgáltatást (Öpt. 50-51/E.§). A pénztári tag nem az egészségpénztár megbízásából jár el, nem képviseli őt (Öpt. 18.§ (1) c)), tehát nem az egészségpénztár a megrendelő, ezért a számlán NEM LEHET A VEVŐ AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR!

A következtetés azért is logikus, mert bár a törvény zagyva szövegezése (például: Öpt. 50/B.§ (1)) úgy emlegeti, hogy a pénztár "szolgáltatást" nyújt, az a törvény további szövege szerint minden esetben PÉNZT jelent, nem pedig a szolgáltatás tényleges nyújtását. (Megjegyzem, hogy az ilyen hebehurgya szövegezésben az is szerepet játszik, hogy pl a bankok is a betétjeiket terméknek hívják, amikor az fogalmilag sem, szakzsargon szerint sem lehetne "termék".) A pénz kifizetése tehát NEM SZOLGÁLTATÁS!

Az egészségpénztárak - leegyszerűsítve - amúgy se jogosultak másra, csak pénz gyűjtésére és kifizetésére. A számla megtérítését kapó magánszemély amúgy se kérheti az egészségpénztárra a számlát, mert ha azt mégsem fogadják be tőle, akkor egyrészt nem kapott számlát a szolgáltatásról, másrészt keletkezett egy számla, amin a vevő neve és címe egyszerűen HAMIS (Áfa tv. 169.§ e)). A pénztárak működését szabályozó kormányrendelet hatályos szövege hiába tartalmazza, hogy a pénztár nevére kellene szólni a számlának, AZ EZT A KITÉTELT NEM IS TARTALMAZHATNÁ, hiszen az a párhuzamos jogalkotás tilalmába ütközik (Jat. 3.§), ráadásul az amúgy is kizárt egy kormányrendeletben az ÁFA törvénnyel szemben (268/1997. (XII. 22.) Korm. rend. 24/C.§).

Sajnos, szükségesek a kiabáló betűk és muszáj jogszabályi szakaszokkal kísérni minden egyes mondatot, hiszen az egészségpénztári bürokratákat és jogászokat nem szokta a józan ész, se a jogszabályi érvelés meghatni. Sőt! Ezen mondatok kapcsán, nemcsak sértődöttségükkel lesznek elfoglalva, de máris csavaros jogi szövegezésű válaszokon kezdik törni a fejüket. Ez minden hibás, de berögzült gyakorlat esetén érthető pszichológiai reakció. Miután a katázást felnégyelték, ezért most nincs idő megfutni a békés elfogadáshoz szükséges, tárgyilagos megfogalmazás mellett zajló köröket. Természetesen érthető az is, ha a pénztári vezetők kényelmesen hivatkoznak arra, hogy ők nem tehetnek semmiről, mert "ezt írja a rendelet is". 

Valójában a rendeletet nem lehet úgy értelmezni, hogy a számlázás kapcsán a "nevére" kifejezés felülírhatná az ÁFA törvény rendelkezéseit!

A cikkhez két egészségpénztár jogi anyagai kerültek vizsgálat alá és mindkettőben találhatóak vaskos ellentmondások.

Az OTP Egészségpénztár jogszabálysértő gyakorlata

Az OTP egészségpénztárának nyilvános Alapszabálya szerint "a Pénztár az általa nyújtott pénztári szolgáltatások ellenértékét számla vagy bizonylat alapján téríti meg" (14.§), majd felhatalmaz egy másik szabályzatot, hogy tovább szabályozza a témát (éljen a bürokrácia!). A 27 oldalas Egészség- és Önsegélyező Számlakezelési Szabályzat szerint a temetési, a beiskolázási támogatás és az intézményi idősgondozás esetén kifejezetten a pénztártag nevére kiállított számlát kérnek (12.§ 5.,6. és 9. pont). Nocsak, nocsak! Érdekes módon a lakáscélú jelzálogtörlesztés esetén se kötelezik a bankot, hogy a pénztár nevére állítsanak ki bizonylatot. A szolgáltatókkal kötött szerződésben (IV/21.) a rendelet szövegének megfelelően szerepel a "nevére" fordulat. Ezt kellene úgy alkalmazni, hogy a pénztár ne a vevő neve, címe rovatba kerüljön, hiszen oda az ÁFA törvény szerint kizárólag az igénybevevő kerülhet.

Egyébként 2019-ben még én is igyekeztem megtanítani az OTP informatikusait arra, hogy mi az az AVDH, és örömmel látom, hogy már használják, bár az AVDH cégszerű aláírásként való használatát még mindig vonakodnak elfogadni, ami persze jogszabálysértő.

Az MKB Egészségpénztár jogszabálysértő gyakorlata

Az MKB egészségpénztára csak feltüntetni kéri a számlán a pénztár adatait, nem azt közli, hogy annak a vevő neve, címe rovatban kell szerepelnie. Sőt! Ha termékről van szó, akkor kifejezetten írja, hogy NE A VEVŐ adatainál szerepeljen a pénztár. A szolgáltatókkal kötött szerződésben (IV/21.) a rendelet szövegével szemben nem szerepel a "nevére" fordulat. Sőt! Kifejezetten az szerepel, hogy a szolgáltatást igénybevevő részére kell a számlát kiállítani (6.2.1, és 7.6). Természetesen, itt is van külön Szolgáltatási Szabályzat, ráadásul ez 39 oldal. Ebben az egészségügyi és természetgyógyászati szolgáltatásoknál végig az szerepel, hogy a számlát a Pénztár nevére és címére kell kiállíttatni (4.1-4.6, illetve 5.1), de bőven szerepelnek itt is olyan pontok, amelyek kifejezetten a pénztártag nevére kérik a számla kiállítását (4.10-5., az 5.1 kivételével). A szabályzat 8. pontjában egyébként sommásan közlik, hogy minden (!) szolgáltatás esetében a vevő neve és címe csak a pénztár lehet, de termékeknél a pénztártag (ezt a részt biztos egy másik jogász írta, aki nem nézte át a teljes szabályzatot). Mindezt kellene úgy alkalmazni, hogy a pénztár ne a vevő neve, címe rovatba kerüljön, hiszen oda az ÁFA törvény szerint kizárólag az igénybevevő kerülhet.

Sajnos, az MKB hajmeresztő szabályokat fogalmaz meg az e-mailben küldött számla kapcsán, ez a cikk utolsó részében kielemzésre kerül.

Élőszavas összefoglaló:

Ha a fentiek megértéséhez túl sok volt a betű, akkor meg lehet tekinteni, hogy mindez hogy néz ki élőszóval, röviden, tömören:

Mitől lesz hiteles a számla?

Főleg az MKB esetében tapasztalható a számla "hitelességi" mizériája és emiatt kell a témát kivesézni. A számlának egyáltalán nem kell formailag "hitelesnek" lennie. A tartalmi hitelesség viszont nem a formán múlik, ugyanis a számlának nincs is megjelenési formája. A számla állhat szabad szemmel meg sem tekinthető bitekből és bájtokból, de az lehetne akár WC papíron is. Tagállami hatáskör, hogy a számla kibocsátójára milyen formai szabályokat kényszerítenek rá és tény, hogy sikerült is a világ legadminisztratívabb számlakibocsátási szabályait éppen Magyarországon megalkotni, ami miatt folyamatos a szekunder szégyen az értelmes külföldi ügyfelek jogos értetlenkedése kapcsán.

A magyar agyonszabályozott számlakibocsátás az előre lejelentett, sorszámozott papíralapú és az XML kulcsok mentén működő, elképesztően bonyolult szoftveres számlázás.

Az Európai Unió Bírósága egyszer már konkrétan is elmarasztaló véleményre jutott a számla alakiságának túltolása kapcsán, amikor egy magyar cégnél rendezett az adóhatóság számlabefogadási tébolyt. A szabályok azóta még tovább szigorodtak Magyarországon. Természetesen más tagállamok is léptek a számlázás digitalizálásának irányába, de olyan erőszakos jogszabályok és jogértelmezések, amit a magyar Pénzügyminisztérium (korábban NGM) és a NAV produkál, sehol se tapasztalhatóak.

A számla befogadójánál - ami jelen esetben nem is az egészségpénztár, hanem a magánszemély - nem lehet hivatkozni arra, hogy valamilyen formai probléma állna fenn és ezért a számlában szereplő áfa ne lenne érvényesíthető. Miután az egészségpénztár nem is a vevő, de a számlából amúgy se igényel vissza forgalmi adót, így a formaiság erőltetése káros. A számla formai hitelessége amúgy is csak az áfa terén merülhet fel kérdésként, az egészségpénztárak mégis mindenféle íratlan szabályt kitalálva állítanak fel követelményeket az egészségpénztári tagjaik számára, miközben a tartalmi hitelesség a leszámlázott szolgáltatás kapcsán rendre másodlagos marad.

A hitelesség tehát tartalmi kérdés és azt jogosult is vizsgálni az egészségpénztár, de valójában nem tartalmi, hanem kizárólag formai elvárásai vannak az egészségpénztárnak a számlával kapcsolatosan.

Kell elektronikus aláírás az e-mailen küldött számlára?

A számla NEM igényel semmilyen aláírást! Az elektronikus számla SEM igényel semmilyen aláírást!

Ez annyira fontos, hogy ezt a két mondatot érdemes megismételni, kicsit nagyobb betűkkel:

A számla NEM igényel semmilyen aláírást!
Az elektronikus számla SEM igényel semmilyen aláírást!

 

A dodonai fogalom szerint (Héa. 217. cikk) az elektronikus számla az, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. Sajnos az elektronikus formát semmi sem szabályozza, de lehet, hogy erre nincs is szükség, hiszen ez Magyarországot kivéve egyetlen tagállamban sem jelent problémát, mindenhol bátran küldözgetik e-mailben a számlákat. Csak a NAV ad ki olyan hajmeresztő értelmezéseket, hogy az e-mailen megküldött számlával valamilyen probléma lenne, ezeket inkább nem is célszerű terjeszteni, ezért erre itt szándékosan nem szerepel link. Egyébként a revizorokat kicsit sem érdekli a NAV néhány szakértője által terjesztett hamis vélelem, ami igyekszik az e-mailen küldött számlát démonizálni.

Az elektronikus számlánál is csak lehetőség, hogy azt elektronikusan aláírják (Áfa tv. 175.§ (2), lásd: feltételes mód), akármit is mondanak erről az egészségpénztárak, vagy a NAV. A pénztárak arra sem hivatkozhatnak, hogy a működésüket szabályozó kormányrendelet hatályos szövege szerint az elektronikus számlát egy 2004-es, azóta már régen hatályon kívül helyezett miniszteri rendelet szabályozná. (Egyébként hogy maradhatott egy kormányrendeletben egy ilyen kodifikációs hiba, hosszú évek óta?)

Egy kisadózó vállalkozónak egyáltalán nincs szüksége arra, hogy elektronikus aláírással bohóckodjon a kibocsátott számlái kapcsán, ilyen önálló érdeke legfeljebb egy nagyvállalatnak lehet.

A fentiek alapján fel se merülhet, hogy egy e-mailen megküldött számla azért ne lenne hiteles, mert hogy az amúgy is szükségtelen elektronikus aláírás nem szerepel rajta! 

A magam részéről bízom benne, hogy a jelen cikk képes lesz megváltoztatni a hibás gyakorlatot és az újkatások bátran szembe mennek az egészségpénztárak jogellenes szerződési kikötésének, és nem a pénztárak nevére állítják ki a számlát, hanem helyette a magánszemély lesz a vevő és a pénztárt is feltüntetik az összes előírt adattal együtt, így:

 

Ruszin Zsolt, FairConto Zrt., részvényes