Az adótörvény helyett már a Kúria adóztat!

Elvárható lenne a jogalkotási törvény szerint, hogy egy adótörvény világos és egyértelmű legyen, igaz? A közpénzből fizetett országgyűlési képviselők azonban gyakran zavaros kotyvalékszövegeket is átengednek (Lásd: EKHO), így aztán a Pénzügyminisztériumnak elemi érdeke, hogy a szintén közpénzből fizetett bírók kisegítsék a jogalkotót. Adóügyekben most már le lehetne cserélni a logót a Kúrián valami ilyesmire: 

Egy friss ítélet szerint ugyanis a Kúria "meghaladta" azt a korábban saját ítéletében rögzített alapelvet, hogy az adóztatás terén a jogértelmezés korlátja a törvényszöveg, vagy elegánsabb jogi kifejezéssel élve, a normaszöveg. A Kúria az akkori ítéletében - pont egy helyi adó ügyében - arra mutatott rá, hogy "hogy értelmezés útján nincs jogszerű lehetőség a világosan lefektetett fogalmak, tényállási elemek jelentésének kiszélesítésére még abban az esetben sem, ha azok összességükben adott esetben, illetve esetlegesen hézagos, hiányos szabályozást alkotnak is". Fontos körülmény, hogy ebben az ügyben egy nem használt múzeumépületről volt szó és a vita időpontjában még nem volt hatályos a "nem lakáscélú épület" fogalma, helyette egy olyan szakasz volt hatályos, ami a múzeumot nem említette - tehát a Pénzügyminisztérium éppen az ügy okán módosíthatott a szabályokon. A Szegedi Törvényszék a felperes Zrt. javára döntött és nem engedte a megadóztatás érdekében a törvényt kiegészíteni, pedig tízmilliós nagyságrendű összegről lehetett szó. A Kúria ítéletét dr. Hajnal Péter tanácsa hozta, a háromtagú tanácsban szerepelt még Huszárné dr. Oláh Éva is.

Mindezek után egy 2023-ban indult másik ügyben hozott ítéletben dr. Hajnal Péter immár 5 fős tanácsa kiegészítette a helyi adótörvényt, hogy egy külföldi cég iparűzési adóalany maradhasson. A külföldi cég magyarországi fióktelepe a közel 400 milliós ügyben arra hivatkozott, hogy a törvényszöveg alapján legfeljebb az "egyéb szervezet" fogalma vonatkozna rá, azonban az adózás rendjéről szóló törvény szerint a fióktelep nem egyéb szervezet. A Fővárosi Törvényszék a külföldi cég javára ítélt, megállapítva, hogy a törvény a vállalkozó fogalmára vonatkozóan egyértelmű taxatív felsorolást adott, amelyekbe sem a külföldi vállalkozás, sem a felperes nem volt beilleszthető, az egyéb szervezet fogalmába való erőszakos beletuszkolás pedig fel sem merült. A Pénzügyminisztérium eközben a 2009-es szöveg módosítását nem kezdeményezte, hiszen tanult a korábbi példából: ha módosul a törvényszöveg, akkor a Kúria azt a jog fejlődéseként értékeli és visszamenőlegesen nem alkalmaz olyasmit, ami csak később lépett hatályba. Mindeközben megszűntették az Önkormányzati Adók és illetékek osztályát és Kanyó Lóránt, a korábbi osztályvezető már nem a Pénzügyminisztériumban dolgozik.

Nos, dr. Hajnal Péter, dr. Heinemann Csilla, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit és Huszárné dr. Oláh Éva, valamint dr. Tóth Kincső közösen úgy gondolta, hogy a Pénzügyminisztérium segítségére siet. Ehhez leporoltak két Alkotmánybírósági (AB) döntést, amelyben párhuzamos, egymásnak ellentmondó szabályok között kellett választania a bíróságoknak. Az iparűzési adó témájában azonban nem voltak versengő szabályok, csak egy adóalanyi felsorolás, így az AB döntésre való hivatkozás nemcsak látszólag volt alaptalan, hanem kifejezetten célzottan kereste az előterjesztő Huszárné dr. Oláh Éva, hogy mivel támaszthatná alá az ítéletet. A nyilvánvaló jogalkotási hiba ellenére az egyéb szervezet fogalmát a Kúria kitágította és beleértette a külföldi vállalkozások fióktelepét is. dr. Banu Zsoltné, dr. Szabó Judit egyébként korábban a Belügyminisztérium jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály osztályvezetője volt.

Ezek szerint a bíróságok dolga mostanában az lett, hogyha a jogszabály mégha hibás is, túlterjeszkedjenek azon és utat engedjenek az adóztatásnak! 

Ha valaki azt gondolná, hogy ez a korábban több kétes ügyben is a NAV javára ítélkező dr. Hajnal Péternél fordulhat elő, akkor a bírók felett a nyilvánosság kontrollját fontosnak tartó dr. Darák Péter is tud súlyosan tévesen ítéletet hozni adóügyekben.

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Megosztás Facebookon