Bár a könyveléstől szokatlan a téma, mégis érdemes a csirkefarhát rendeletet értelmezni, megvilágítandó a kontrol nélküli jogalkotási és a jogalkalmazási problémákat!
A rendelet szövege szerint a a 2021. október 15. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál 7 termék (6 pontban felsorolva) nem lehet magasabb 2022. február 1. és 2022. május 1 között.
Az ár meghatározásáról általában
A 2021. október 15. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi ár helyett a 2021. október 15. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni mindegyik termékre, függetlenül azok csomagolásától, súlyától, űrtartalmától, minőségétől. A kormányrendelet ugyanis azt feltételezi, hogy ezen termékek 2021 októberi jellemzői változatlanok maradtak. A rendelet logikája szerint minden egyes kiszerelésnek önálló ára lehet és ezt lehet is alkalmazni, viszont az eltérő minőséget nem veszi figyelembe, és ez valóban így van a kristálycukor, a liszt, az UHT tej és az étolaj kapcsán, hiszen ilyen rövidtávon ugyanazon termék nem szokott megváltozni. Ha egy korábbi ugyanazon felsorolt termék ismét feltűnne a polcokon, úgy hogy azt a kereskedő korábban nem árulta, akkor ki kell keresni a korábbi - akár évekkel ezelőtti - árat. Ha árat így sem lehet meghatározni, akkor jöhet a KSH ára. Figyelem: a "nem szeretném" nem tartozik az ármeghatározás akadályai közé!
Az online pénztárgép áradatai
A NAV számára az online pénztárgépek közül a termékmeghatározásra alkalmasak valóban megküldik az XML fájlon belül a termék nevét, egységárát és cikkszámát, de ez nem biztos, hogy a termék hibátlan azonosítására alkalmas, ha ugyanazt a megnevezést máshol is használják, vagy a cikkszámot 2022 óta más termékre használják. Ettől még ez viszonylag jól alkalmazható árazonosítási módszer lenne, ha elterjedt lenne. A pénztárgépek többsége azonban a Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 megnevezéseket alkalmazza, áfa kulcsonként, így árinformáció náluk nincs, számukra csak a KSH ára marad (kivéve, ha vezetnek valamilyen megbízható, vagy igazolható árnyilvántartást).
A KSH adatai szerinti fogalmak
Amellett, hogy a KSH nem méri csirkefarhát árát, a kormányrendelet meghatározásai nagyrészt nem azonosak a KSH fogalmaival. Így kicsi az esély arra, hogy a termék pontos meghatározása terén nem lesz vita. Nem világos például a "házi" jelző a sertéscomb előtt, így lehet, hogy az csak az öttömösi verzióra érvényes, de hasonlóan a "finomított" jelzővel sem lehet mit kezdeni az étolaj esetén. Ráadásul a KSH egy EU rendelet miatt már nem VTSZ számok, hanem a tudományos elnevezésű szerint nómenklatúra szerint mér, de az összehasonlító táblázatuk szerint a 6 termék terén - évek óta - nincs eltérés. A kormány szerint a kristálycukor árát kell figyelni és aközött is a fehér cukor árát, miközben fogalmailag répacukor és "más" fehér cukor is létezik egyszerre! Az eltérés jelentőségét az is alátámasztja, hogy Bosznia-Hercegovina vámkontingenseibe az előbbire minimális, még a "más" fehér cukorra igencsak nagy a vámkontinges egy idevonatkozó rendelet szerint.
A KSH szerinti ár
A rendelet szerint ha a bruttó kiskereskedelmi ár nem állapítható meg, akkor a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2021. október hónapra vonatkozóan közzétett átlagos fogyasztói árat kell alkalmazni, amennyiben az rendelkezésre áll. A fenti fogalmi káosz mellett az árakat az alábbi táblázattal lehet a legjobban összefoglalni:
| Sorszám | Kormányrendelet felsorolása | KSH szerinti termék-elnevezés | KSH ár (Ft) |
| 1. | kristálycukor (fehér cukor) | Kristálycukor, kg | 261 |
| 2. | búzafinomliszt BL 55 | Liszt, finomliszt, kg | 203 |
| 3. | finomított napraforgó étolaj | Napraforgó-étolaj, liter | 713 |
| 4. | házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva) | Sertéshús, comb (csont és csülök nélkü), kg | 1420 |
| 5. | csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva) | Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül), a csirkefarhát nem szerepel, kg | 1600 |
| 6. | ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej | UHT tartós tej dobozban, 2,8% zsírtartalom, liter | 268 |
Egyébként a KSH táblázata szerint a sertéscomb ára 2021 decemberére már csökkent.
Mennyiségi kedvezmények
A KSH módszertana szerint a kijelölt vámtarifaszámra és országra vonatkozó, adott paritáson és mennyiségi egységre számított havi forint átlagárat mérnek, így a magasabb kiszerelések kedvező árát nem. Ha a kereskedő a 2021. októberi 15-i árat nem tudja alátámasztani, akkor kénytelen a nagyobb kiszerelést is ugyanazon a kilónkénti, literenkénti KSH áron adnia!
Minőségi eltérések esete
Nincs törvényes akadálya, hogy a tavalyi jobb minőségű és kisebb kiszerelésű helyett gyengébb minőségű és nagyobb kiszerelésű kristálycukor, étolaj, csirkemell, sertéscomb és finomliszt kerüljön a polcokra, ha az az élelmiszerbiztonságot nem fenyegeti, azonban ez torzulást okozhat: a kereskedők logikusan a gyengébb minőségű termékeket keresik majd, ami a növeli a magasabb minőségű termékek kínálatát, de vevő hiányában azok árát a fogalmazó kénytelen lesz majd csökkenteni. Így a gyengébb minőségű lehet a drágább, a jobb minőségű pedig az olcsóbb.
Elnézést kérünk, kifogytunk!
A NÉBIH fogja ellenőriz a termékmennyiségeket és az árakat, aminek az élelmiszerbiztonsághoz nem sok köze lehet, az inkább árustatisztikai kérdés, de azt nem kell vezetni. Ha a kereskedő 2021.10.15-én több eltérő márkájú (drágább-olcsóbb) kristálycukrot tett ki a polcokra, akkor a rendelet szerint nincs választási lehetősége: mindegyiket árulnia kell! Milyen mennyiségben? A rendelet szerint naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiség árusítására köteles. A "naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó" fordulat nyelvtanilag azt jelenti, hogyha eltért a hétfői és a pénteki mennyiség, akkor a 2021-es hétfőnkénti átlagos mennyiségeket kell árulni hétfői napokon, ami lehet, hogy jóval alacsonyabb lesz, mint a péntekenkénti átlagos mennyiségek, amit péntekenként kell majd a polcokra kitenni.
Fogyasztói panaszok esetén
A rendelet - vélhetően Alaptörvény-ellenesen - azt feltételezi, hogy minden 2021.10.15-én árult termék 2022.02.01-2022.01.01 közt is beszerezhető lesz és azt kötelező is beszerezni! Vélhetően a NÉBIH dönti majd el, hogy kinek kell bizonyítania, hogy beszerezhető volt-e, vagy sem. A rendelet azonban nem szól arról, hogy a kereskedőnek készülnie kell, hogy alátámassza azt, hogy melyek voltak a 2021 október 15-én árult felrosolt körben tartozó termékek és az sem világos, hogy rendelkeznie kell mennyiségi statisztikával arról, hogy annyit árul-e, mint 2021-ben. Ha az adott mennyiség kifogyott, amiről - például fogyasztói panasz alapján - a NÉBIH értesül, akkor a "nem tudtam venni" című fogyasztói panaszok szerinti eljárás is kétséges, ha aznap amúgy is délután érkezett mindig is a friss árú, miközben a kereskedő arra is hivatkozhat, hogy rendelt (akár szóban, telefonon), de a termék nem érkezett meg. Nemcsak a napon belüli forgalmazás, de más szokásos kereskedelmi esemény - például minőségi kifogás miatti selejtezés - okán kialakult áruhiány megítélése is a NÉBIH feladata lesz. Ne örüljenek a pénztárgépeikbe Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 -at író kereskedők sem, hiszen a 2021 októberi belföldi számlás beszerzéseikben szereplő elnevezésekből is lehet tájékozódni, bár ezeket a NÉBIH nem kapja meg majd automatikusan és gyorsan a NAV-tól, így egyetlen fogyasztói panasz kivizsgálása hónapokig tarthat majd, jelentős közpénzt felemésztve.
Melyik bíróság lesz az illetékes?
A 2021. december 14-én elfogadott büntetőjogi salátatörvény szerint a 2022. március 1-jétől létrejövő közigazgatási ügyekben eljáró ítélőtábla dönt majd első és másodfokon is. Az ilyen változásoknál nem lehet megszokni, hogy a kormány nem tájékoztatja a közvéleményt: a 2021 december 1 és 20 közötti keresési találatok között egyetlen cikk kurta mondata tájékoztat, miközben a törvényszéki bíráknak (!) 2022 elején 10 napja (!) volt jelentkezni, de automatizmusként az összes közigazgatási kollégiumos bíró egyben ítélőtáblai bíróvá is vált. A módosító javaslatot 3 percben tárgyalta a Törvényhozási Bizottság, amit aznap megszavazott az Országgyűlés, miközben annak tényleges indoklását mellőzték, kizárólag a Kúria tehermentesítésére hivatkoztak. A törvénymódosítás nem írt elő több bírót, nem történt jelentős egyszerűsítés sem, így az ügyek összszámának csökkenése se várható, de nagy számban várható illetékességi vita és ügyáthelyezési hercehurca.
Összegzés
Így működik jelenleg Magyarországon a jogalkotás.
A kiemelt képhez a fotót a Húsház Hungary Kft. nyilvános képei között találtuk, köszönjük.
Ruszin Zsolt részvényes