A Pénzügyminisztérium nem tett közzé érdemi katás javaslatokat, csupán a célokat mondják el újra és újra. Ez szakmai bizonytalanságot jelent, egyszerűbben megfogalmazva: ebből még baj lehet. A NER-ből átmentett minisztériumi stáb szakmai hibák sorát vétette a kisadózás 13 éve során. Szó nélkül kiszolgálták a katások fenntarthatatlan nyugdíjszabályait és végignézték, hogy a költségvetési bevételeket a nagyvállalati kör home office-ban dolgozók katáztatásával ellehetetleníti. Most ott tartunk, hogy nincs egyetlenegy szabályozás, amely a színlelt szerződések munkaviszonnyá való átminősítése terén tételes törvényi rendelkezéseket tartalmazza. A témában teljes a szakmai csőd.
Lehetséges a rafinált adóelőnyök kordában tartása?
A katázás egy rafinált adóelőny, a megkonstruálása bolondbiztos és cizellált szabályokat igényelne, amit több száz adószakértővel kellene véleményeztetni. A KATA egyik legfontosabb előnye az automatikus TB bejelentés és bevallás alóli felmentés, továbbá a bevételi nyilvántartás mellőzhetősége. Sikerült addig-addig mondanom az adóhatóság illetékeseinek a biztosítotti jogviszony bejelentését, hogy most már automatikus lett 2026-tól, az egyéni vállalkozás létrejöttekor, de a változásokat, a tevékenység szüneteltetését vagy megszűnését továbbra is az egyéni vállalkozónak kell bejelentenie.
A Katázás kulcskérdése a fix (tételes) havi adó mértéke. Ha túl kevés marad, akkor az állam nem ad hozzá megfelelő nyugdíjjogosultságot, ha megemelik, az súlyos népszerűségvesztéshez vezethet. Ezért a leglogikusabb, hogy a Pénzügyminisztérium nem fogja javasolni az 50 ezres havi adó megemelését. Lehet, hogy ezt a kedvező adómértéket tevékenységi körökhöz kötik, de minden lépés adminisztrációs hurkokat jelent, ami csökkenti a katázók körét és növeli az elégedetlenséget. Logikus lépés lenne a magasabb havi adó lehetőségként való visszahozása, ami lehet 75 ezer forint, vagy akár 100 ezer is. Az adó megemelésének tehát súlyos politikai ára lehet.
A célok közlése nem segít
Aranyat szeretnénk készíteni ólomból? Az alkimisták évszázados álma, az ólom arannyá alakítása (transzmutációja) modern nukleáris fizikával elméletileg lehetséges, de a gyakorlatban gazdaságilag teljesen kivitelezhetetlen. Nos, ugyanez a helyzet a kisadózással. A „visszahozzuk a katázást” is egy alkimista kormányzati ígéret, azt nem lehet jól csinálni, mert valamilyen cél biztosan sérülni fog. Sokkal logikusabb lenne az átalányadózás szabályait áramvonalasítani, az áttérés, az adómentes sáv, a költséghányad és a munkaviszonnyá való átminősítés igazságtalanságait kiküszöbölni. Nincs rendben az sem, hogy a mellékállású átalányadózás évi nagyjából 3 millió forintig nulla körül adózik, ami még a katázásnál is durván kedvezőbb.
Így aztán a pénzügyminiszteri expozé se segített eligazodni, nem világos, hogy a katázás kapcsán miért nem lehetett legalább néhány módszert megemlíteni, a már jól ismert célok ismertetése helyett. A visszaélésszerű és az erkölcsös katázás megkülönböztetése terén évtizedes a tapasztalat: Nem fog menni!
Javaslatok, javaslatok és javaslatok
A fix havi adó mértéke körüli kérdéseket már kielemeztem, azt az MKOE is átvette és a kamara is röviden bemutatta. A frissített javaslatcsomag alább olvasható. Ezeket már 2026 májusában eljuttattam a Pénzügyminisztériumba, természetesen válasz nem jött. A katázás annyira lutrinak tűnik, hogy egy totószelvényre hasonlíthat a javaslatcsomag.
- A külön Kata törvényt meg kell szüntetni és az egész kisadózást vissza kell integrálni a személyi jövedelemadózásba, ezzel rendezve a nemzetközi adózást, a bevételi adatok közlését és például az 1+1% felajánlhatóságát is. (Ettől még lehet azt katázásnak hívni…)
- A cégként való KATA adózást nem szabad visszahozni, az továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozhatna, ide nem értve az állatorvosokat és az ügyvédeket (a kamarai szünetelésük esetét kivéve).
- A TAJ számot nem lenne szükséges a bejelentkezéskor megadni, azt a NAV és a MÁK rendezné el, ha szükséges, akkor azt megképezné és a biztosított jogviszonyt lejelentené.
- Az egyéni vállalkozás létrehozási tilalma alatt állók és a Kata választására alkalmatlanok esetén az elbírálás azonnali lenne, nem pedig utólagos.
- A Katás bevétel fogalmát radikálisan egyszerűsíteni kell, abba nem lehet például alacsony áron való beszerzés, azt a NAV külön eljárásban állapíthatná meg – ha ilyent észlel.
- Elő kellene írni, hogy kizárólag NAV online számlaadatok, vagy eNyugta között szereplő bevétel tartozhat a Katázás alá. A készpénzes (kártyás) bevétel – sztornózás esetét kivéve – azonnal bevételnek számítana. A banki bevételek beérkezését a NAV AISP szolgáltatóként gyűjtené. Az ettől eltérő kiegyenlítést be kellene jelenteni, amire a NAV adategyeztetési felületet üzemeltetne.
- A bevételi nyilvántartás-vezetési kötelezettség és az éves bevallási kötelezettség is megszűnne, a NAV a bevételt saját maga állapítaná meg, ami ellen nyitva állna az egyszerűsített kérelmezés és a jogorvoslat.
- A havi adót és az éves határérték túllépés esetén a 40 százaléknyi különadót az adóhatóság szedné be, előzetes elektronikus értesítést követően, tranzakciós illeték nélkül, automatikus beszedési megbízás által. Az automatikus részletfizetés kérelmezése nyitva állna, csak meg kell tanulni Onyázni.
- A katás bankszámla nyilvántartása kulcskérdéssé válna. A bankszámlát egyrészt az egyéni vállalkozónak be lehetne jelenteni vagy „üzleti” bankszámlát is lehetne nyitni, másrészt azt a NAV a saját adófolyószámla adataiból vagy a bankkal egyeztetve is megállapíthatná.
- A katás számla cégeknél való elszámolhatóságát egy 15 százalékos adóval lehetne kísérni, amit a Katás fizetne és azt a NAV automatizálva szedné be a hónapot követő 12. napon. Bevallást nem kellene erről benyújtani. Az a gond, hogy egy ilyen adómérték mellett is megérné kiszervezni a távmunkásokat katásnak. Ennek tiltása szinte biztosan nem lesz jól ellenőrizhető. A magasabb százalékos adómérték viszont elriasztana és megint csak politikai népszerűtlenséget okozna.
- Az iparűzési adózás terén növelni kellene a sávértékeket, hozzáigazítva azt a kisadózáshoz (a sávos iparűzési adót is alaposan újra kell gondolni, bár az egész iparűzési adó megszüntetése se lenne hiba, ha ezzel együtt új alapokra helyeznék az önkormányzati rendszert).
- Ha a Kata alapesetben 50 ezer maradna, akkor is lehessen magasabb összeget választani! A Kata jelenlegi évi 18 milliós határértékét hozzá kell igazítani az emelkedő alanyi mentességhez (2026: 20 mFt, 2027: 22 mFt, 2028: 24 mFt).
- A többletadó beszedett arányos részével növelni kell a jelenleg 108 ezer forintos ellátási alapot!
+1 A havi tételes adó mértéke – ha logikusan közelítünk – nem maradhat 50 ezer forint, de ha az megemelésre kerül, az az eredeti ígéret megszegéseként is értékelhető lesz.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
