Az Integritás Hatóság illetékeseivel egyeztetve kiderült, hogy a korrupciófelderítéshez jól használható a mesterséges intelligencia, amiről persze könnyű lenne általánosságokban tobzódó banális sikersztorit írni. Persze a Hatóság nem mesterséges intelligenciával akarja eldönteni az ügyeket, de nagy mennyiségű közbeszerzési, cég- és dokumentumadatból igencsak hasznos kockázati jelzéseket és elemzéseket lehet ma már előállítani.
Agatha figyel
A Hatóság egyik központi rendszere az Agatha nevű indikátorrendszere, amelyről a hivatal már korábban beszámolt. Ez jelenleg közbeszerzési kockázatszűrést, cégek kockázati profilozását és döntőbizottsági határozatok elemzését támogatja. A fejlesztéspolitikai projektek figyelése még fejlesztés alatt áll.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendszer nem általában „okos”, hanem meghatározott hatósági munkafolyamatokra készült: közbeszerzések átnézésére, cégek működési kockázatainak előszűrésére és jogorvoslati/hatósági előzmények feldolgozására.
Száz piros zászló
Az Agatha körülbelül 100 indikátort tartalmaz. Ezek részletes listáját a Hatóság nem hozza nyilvánosságra. Ez érthető, mert ha egy kockázatszűrő rendszer teljes logikája ismertté válik, akkor a vizsgált szereplők megtanulhatják elkerülni a jelzéseket.
A publikus példák alapján az indikátorok között lehet nagyon rövid ajánlattételi határidő, különösen munkanapban számolva; várható ajánlatszám becslése; cégek nem valós működésére utaló jel; ajánlattevői mintázat; illetve olyan dokumentum- és cégadat-kapcsolat, amely emberi elemzői vizsgálatot indokol.
Előre látott gyenge vagy rövidített idejű versenyeztetés
Az Agatha egyik legkonkrétabb eleme az ML-alapú ajánlatszám-becslés. A rendszer a közbeszerzés adatai alapján megbecsüli, várhatóan hány ajánlat érkezik. Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, de nagyon hasznos előszűrő. Ha egy tendernél a rendszer alacsony ajánlatszámot vár, akkor az elemzők időben ránézhetnek: túl rövid-e a határidő, túl szűkre szabott-e a műszaki feltétel, indokolt-e a piaci érdektelenség vagy mesterségesen gyenge verseny alakulhat ki.
A nagyon rövid ajánlattételi határidő is árulkodó, különösen munkanapban számolva. Ennek megállapításához nincs szükség mesterséges intelligenciára, mert az klasszikus közbeszerzési kockázati jel. Ha egy ajánlattevőnek érdemi műszaki, pénzügyi vagy kapacitásadatokat kellene összeállítania, de erre valójában csak néhány munkanapja van, akkor a verseny csak formálisan az, gyakorlatilag egy szűkített kör előre tudhatott a kiírásról és előnyből indult. Ennek napi figyeléséhez viszont már kell egy indikátorrendszer, amelyik gyorsan, tömegesen és következetesen tudja figyelni.
Papíron megfelelő versenytársak produkálása
A pályázati kockázati modul egyik lehetséges iránya a patyomkin szereplők kiszűrése. Itt nem egyetlen adat dönt, hanem több adat együttállása.
Releváns lehet a beszámoló, a cégadat, az adózási jellegű működési információ, a közbeszerzési előélet, a szervezeti kapcsolatrendszer, a kapacitás és a múltbeli teljesítés. Egy cég lehet papíron alkalmas, de ha nincs tényleges tevékenység, nincs reális kapacitás, nincs múltbeli teljesítés, vagy életszerűtlen projektben jelenik meg, az kockázati jel.
A pályázó múltja is beszédes lehet
A Hatóság prezentációs példái alapján a lezárt ügyekben visszatérő mintázatok jelennek meg. Ilyen volt a 10,2 milliárd forintos túlárazás, a nem független beszállítók által kiállított számla, az 1,9 milliárd forint értékű valós teljesítés nélküli körbeszámlázás vagy a fiktív számlákkal alátámasztott gazdasági esemény.
Ezekből nem automatikusan lesz azonnal működő indikátor. De ezek pontosan azok a mintázatok, amelyekből később szabályalapú, statisztikai vagy gépi tanulási jelzések építhetők.
Gázkazánból tejpor, vagy hulladékból joghurt
A prezentációs példák egyik legerősebb eleme a projektcélok életszerűtlen változása. Az egyik ügyben a projekt eredetileg gázkazánhoz kapcsolódó fejlesztésre irányult, majd innovatív prebiotikumos tejpor létrehozására változott. Egy másik példában hordozható veszélyes hulladék megsemmisítő eszköz fejlesztéséből innovatív növényi alapú joghurt lett. Ezek valós történetek.
Adatoldalról ez azt jelenti: a projekt tárgya, a cég főtevékenysége, a honlapon szereplő tevékenység, a támogatási cél és a későbbi módosítások összevethetők. Ha ezek élesen elválnak egymástól, az kockázati jel. Ez ugyanaz a probléma másik oldalról: ha a projekt tárgya, a cég valós működése és a támogatási cél között nincs életszerű kapcsolat, akkor az indikátorrendszernek éppen az ilyen töréseket kell észrevennie.
Frissen felvett építőipari tevékenység, mindentudó ügyvezetők
A Hatóság példái között szerepel, hogy egy cég mindössze egy hónappal a szerződés előtt vette fel tevékenységei közé az építési tevékenységet, de a példák között szerepel az is, hogy közbeszerzési eljárásokban ugyanaz a személy projektmenedzserként, bírálóbizottsági elnökként és kapcsolattartóként is közreműködött.
Előszűrésre alkalmas a gépesíthető ellenőrzés: mikor jött létre a cég, mikor vette fel az adott tevékenységet, mikor nyert vagy szerződött, és volt-e korábban tényleges teljesítési múltja, vagy a személyek, cégek, szerepkörök, eljárások és időpontok összekapcsolása. Ha ugyanaz a személy több, egymással érzékeny viszonyban álló szerepben ismétlődik, azt érdemes tovább elemezni.
Fel kell tudni rajzolni a hálózatot
A Hatóság gráfos rendszere kapcsolati hálók feltárásával támogatja az elemzőket. A rendszer webes és belső dokumentumforrásokat is használhat, és cégek, személyek, közbeszerzési szereplők, dokumentumok és kapcsolatok összefüggéseit rajzolhatja fel.
A gráf itt nem látványgrafika. A cél az, hogy az elemző ne külön-külön nézzen céget, tendert, személyt és dokumentumot, hanem lássa, hol ismétlődnek szereplők, címek, kapcsolatok, beszállítók vagy döntési pontok.
Agatha bejelez, de nem ítélkezik – és minden elemzése visszakereshető
Ha az Agatha jelzést ad, azt az Integritás Hatóság munkatársai bővebben elemzik és ők döntenek a továbbiakról. Agatha tehát nem állapít meg felelősséget. Nem helyettesíti a hatósági mérlegelést. A szerepe az, hogy megmutassa, hol érdemes emberi figyelmet és hatósági kapacitást koncentrálni.
Agatha indikátorértékelése naplózott és verziózott, így visszakövethető az adatforrás és a döntési lánc is.
Időnyerés, mérhető hatékonyság, amit az OECD is elvár
A Hatóság szerint már az adatok megfelelő formában történő összegyűjtése és előkészítése is órákat takarít meg, de a rendszer sokkal több ügyet, több fázisban és több szempont alapján tud folyamatosan megfigyelni, ez pedig már most meghaladja az emberi kapacitást.
A Hatóság az OECD-vel közös TSI-projektben módszertani fejlesztést, visszamérést, validációt és rendszerfejlesztést végez, ami azért lényeges, mert ki kell tudni mutatni, hogy mennyi volt a téves találat, mennyi érdemi ügyet sikerült azonosítani és volt-e rendszeren kívüli észrevétlen korrupciós kockázat. Ezekből a mérésekből lehet az indikátorokat szektoronként vagy ügytípusonként tovább finomítani.
Bár a mesterséges intelligencia nem oldja meg önmagában a korrupciót, de sokkal gyorsabban ráirányíthatja az egyes esetekre az elemzői figyelmet, ahol a rövid határidő, a gyenge verseny, a furcsa cégműködés, a kapcsolati háló, a projektcél-váltás vagy a dokumentumanomália miatt érdemes tovább vizsgálódni.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
