Mit fog csinálni Magyarországon az Európai Ügyészség?
Az Európai Ügyészség (EPPO) nem „európai NAV-kommandó”, nem fegyveres testület és nem külön rendőrség. Ügyészségi szerv lesz: nyomozást irányít, bizonyítékot gyűjtet, indokolt esetben kényszerintézkedést kezdeményez vagy rendel el, majd vádat emel és a vádat a magyar bíróság előtt képviseli. Az EU rendelet szerinti célterülete nem az általános bűnözés, hanem az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények köre: uniós támogatási csalás, korrupció, kapcsolódó pénzmosás és súlyos, határon átnyúló áfacsalás (2017/1939/EU rendelet 22., 23., 30. cikk).
Az elindult egyeztetéseket követően az EPPO működtetésének fókuszában – az EU gyakorlatnak megfelelően – magyar és európai delegált ügyészek lesznek majd, de a hazai ügyészségi hierarchiától teljes függetlenül. Nem ők fognak kommandósként ajtót berúgni: a tényleges végrehajtást a magyar hatóságok, így különösen a rendőrség, a NAV bűnügyi szervei és a pénzügyőrök végzik a magyar büntetőeljárási szabályok szerint. A különbség az irányításban lesz: az ügy ura nem az a nemzeti ügyészi struktúra, amely eddig az érzékeny ügyeket elengedhette, hanem az EPPO-rendszerbe bekötött, európai felügyelet alatt működő delegált ügyész, aki önálló döntéseket hozhat és utasítási joggal is rendelkezni fog.
* Az MI kép egy tipikus EPPO intézkedési helyzetet mutat
Megéri üzemeltetni az Európai Ügyészséget?
Mindenképpen. Az Európai Ügyészségnek 2025 végén már 3602 aktív ügye volt, 67,27 milliárd euró becsült kárral, ami jelentős növekedés 2024-hez képest. Az Európai Parlament költségvetési anyagjaiban kifejezetten szerepel, hogy az EPPO strukturálisan alulfinanszírozott, és további forrás kell személyzetre, HR-re és IT-támogatásra. A 2025-ös EPPO-előirányzat nagyságrendileg 86 millió euró volt, a 2026-os bizottsági tervezet pedig 91,5 millió euró körül mozgott; parlamenti módosítók ennél magasabb, 100 millió euró feletti keretet is javasoltak. Magyarország csatlakozása ehhez képest nem brutális tétel, „csupán” néhány milliárd Ft.
A toborzás és az infrastruktúra kiépítés jöhet 2026 őszétől, az EPPO első lépéseiként Magyarországon. Az Európai Ügyészségnek annyira megugrott a költségvetési igénye, hogy az Európai Bizottságnak is további pénzt kell erre majd adnia. Nem kell nagy összegre gondolni, ez néhány milliárd forint, amit Magyarország közvetlenül fizet majd, de az sokszorosan megtérülhet a közpénzek visszakövetelésével.
Toborzás és infrastruktúra kiépítés, de miből?
Az EPPO bevétele főszabály szerint az EU általános költségvetéséből érkező hozzájárulás; ezt a Bizottság beterjeszti az éves uniós költségvetésbe, majd az Európai Parlament és a Tanács költségvetési hatóságként jóváhagyja. Magyarország ezt közvetetten finanszírozza az EU-s saját forrásokon keresztül, főleg a GNI-alapú és egyéb uniós befizetéseken át (2017/1939/EU rendelet 91. cikk (3) a), 92. cikk (4)–(5)). A második csatorna a nemzeti oldali működtetés. A magyar európai delegált ügyészeknek itthon kell munkafeltételeket, erőforrást, infrastruktúrát, ügyészségi beágyazást, irodai és technikai hátteret biztosítani. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell a delegált ügyészek feladataihoz szükséges erőforrásokat és eszközöket (2017/1939/EU rendelet 96. cikk (6)).
A központi EPPO-költségvetésben benne van az európai főügyész, az európai ügyészek, a delegált ügyészek, az adminisztratív igazgató és a személyzet díjazása, az adminisztratív és infrastrukturális kiadás, valamint az operatív kiadás. A delegált ügyészek EPPO-tevékenysége során felmerülő releváns kiadás elvileg EPPO-operatív kiadásnak minősül. A nemzeti nyomozati intézkedések és a jogi segítség költségei főszabály szerint nem az EPPO központi operatív költségvetését terhelik. Kivételesen költséges nyomozati intézkedésnél viszont kérhető, hogy az EPPO részben beszálljon a költségbe.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
