Az elektronikus ügyintézés terén évek óta a statáriális intézkedések sora érkezik, amely láttán a vállalkozások ügyiintézői, könyvelői jogosan érezhetik úgy, hogy már nem az országnak van kormánya, hanem a kormánynak lett országa. Ezen erőszakos, bántalmazó informatikai intézkedése volt a kétfaktoros ügyfélkapu, amely változatlanul gondot okoz a lakosságnak, de az elektronikus ügyintézésben járatosak számára csak egy újabb feladat a digitális akadályversenyben, ami megugorható és beilleszthető a gyakorlatukba. Azzal, hogy a hatóságok kihisztizték, hogy ne legyen egyablakos a meghatalmazások kusza rendszere, a perszonalizáció helyett a „főnöki rendszer” tarol. Így továbbra is ott tartunk, hogy nem a jogosult jár el, hanem valaki más kódjaival nyomulunk…
Mi is az a főnöki rendszer?
Az ügyfelek, munkáltatók is elvárják, hogy koncentrálódjanak a jogosultságok, azok ne legyenek kontroll nélkül átadhatóak. Miután általában a döntéshozó számára nem ismert az ügyviteli munka tartalma, csupán annyit tud, hogy annak nagy jelentősége van, így ezért ez egy bizalmi állás (megbízás). Ezért nem szokás jogosultságokat fűnek-fának osztani, hanem általában egy adott téma egy – nagyobb vállalatoknál tematikus bontásban több – személyre koncentrálódik. Ennek delegálásra azonban nincs mód! Nosza, a főnök/munkáltató/megbízó átadja a kódjait az ügyintézőkre, akik pont ezt is szeretnék!
A hozzáférések bonyolultsága és az ügyfél előtti bizalmi faktor okán számos könyvelőiroda is úgy működik, hogy a jogosultságok egyetlen személy ügyfélkapuján összpontosulnak, aki megosztja a kódjait a többi, általa irányított/megbízott személyekkel, munkavállalókkal. A kódok átadását semmilyen jogszabály se tiltja. A kódok átadását várja el az ügyfél/munkáltató és ezt várják el a könyvelőiroda munkatársai, de ezt diktálják a felelősségi szabályok is. Mi van akkor, ha az ügyfélkapu+ mellé a főnök DÁP-ot is szeretne?
Megy a DÁP-ÜK+ combo 2028 végéig
Az járt jól, aki már 2024-ben bátran regisztrált a DÁP mobilalkalmazásra és az Ügyfélkapu+ használatát is megtartotta! A DÁP mobilalkalmazás ugyanis – ha a telefon alkalmas rá – hasznos dolog, akkor is, ha a magyar állampolgárok többsége számára a Karmelitát látva ez nehezen hihető. Nagyon sok mobiltelefont kellene támogató jelleggel lecserélni, de EU források nélkül egy ilyen programra lényegében nincs esély. Az NMHH programja során csupán 120 ezer telefont sikerült lecserélni.
Komoly problémát jelent, hogy korábban Magyarországon minden negyedik eladott telefon Huawei operációs rendszerű volt. A Huawei (és Honor) elleni nemzetközi kiszorítósdi hatására ez az arány 5 százalék környékére mérséklődött, de még mindig értékesítenek Huawei készüléket az állami telefonvállalatok, ráadásul kedvezményt is adnak rá.
Ahogy azt már dilemmaként 2024 végén felvetettem, az állam folyamatosan azzal fenyegette a DÁP profillal rendelkezőket, hogy hamarosan elveszi majd az ügyfélkapu+ jogosultságukat és csak a DÁP marad, amivel a főnöki rendszer nem lett volna képes működni, így a perszonalizációt végre kellett volna hajtani, ami szervezeti ellenállást és meghatalmazási mizériát okozna. Ez a dilemma 2028.12.31-ig elhalasztódik. Az intézkedés a T/13051-es törvényjavaslatban szerepel (23.§), a hatályba lépése borítékolható.
A DÁP a főnök/ügyfél kezében eközben jól funkcionálhat, hiszen annak funkcióihoz az alkalmazott ügyintéző vagy megbízott könyvelő nem fér hozzá. A DÁP – mint digitális tárca – egyre több dologra lesz képes.
Meghatalmazás-hegyek
Természetesen üzleti viszonyok esetén a FairConto Zrt.-nél – és feltételezhető, hogy a nagyon könyvelőirodáknál – elvárt, hogy a jogosultságok mindig meghatalmazáson alapuljanak, de ennek a bonyolultsági szintje még mindig magas és fárasztó.
Lássuk csak milyen meghatalmazásokra lehet szüksége egy könyvelőnek:
- NAV – ami szkennelt meghatalmazáson alapuló cégkapumegbízottként ÁNYK-s UJEGYKE-vel az ügyfél nélkül is kikényszeríthető, de a leggyorsabb módja az ONYA-n keresztül zajlik
- Önkormányzati adóhatóság – ÖHP ASP az ügyfél által, vagy a kódjaival belépve, vagy meghatalmazott által is benyújthatóan, okirat csatolásával HIPAMEGH
- Táppénz – Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY), ami akár egy egyéni vállalkozó esetén is felmerülhet, ügyvédi irodák és őstermelők esetén epapíron, okirat csatolásával lehet kérni a jogosultság beállítását
- E-beszámoló – céges ügyfél esetén, legalább cégkapu ügykezelőként, vagy akár szkennelt meghatalmazással ügyfélkapumegbízottként, de érdemes tudni, hogy a cégkapumegbízottság egyetlen jogosult esetén nem mondható le, bár a cégkapu kezelése értékes szolgáltatás, okos döntés azt nyújtani (ésszel) és ellenértéket kérni érte
- Webes Ügysegéd – egyéni vállalkozó ügyfél esetén célszerű elkérni a belépéshez a kódokat, vagy elvégezni az ügyfélkapu+ regisztrációt (ezt a FairConto Zrt. az egyéni vállalkozó ügyfelekkel között szerződésben is rögzíti), ami várhatóan 2026-on belül az Über Pocsék Oldalra kerül át.
- KSH – problémás, mert a KSH nem szereti, ha több meghatalmazott van egyszerre, RNY-ből még mindig nem megy, pedig 2025 elejére ígérték
- TAJ – főleg külföldiek esetén regisztráció TAJ szám ügyintézéséhez célszerű (RNY)
- OKIR – ritkán szükséges, de hulladékkal és környezetvédelmi témákban előforduló regisztrációs igény (RNY)
- NÉBIH – RNY, ami azután, hogy a NAV-hoz került az élelmiszerbiztonsági díj bevallása, már ritkán válik szükségessé
Az ügyfélkapu+ QR kódos csodája szerencsére olyan gagyi, hogy lényegében nincs is kétfaktorosság, csak 1 helyett 2 jelszó van, hiszen a QR kód is csak egy bonyolult hívókód, amiből egy megfelelő időzónában lévő authentikátor simán kiszámolja a 6 számjegyet, ráadásul ez a jelszóhasználat webscraping (adatkaparás) által még automatizálható is. Ilyesmit kínál például a Kapusegéd, az RLB nyomában járó Cashbook és a kreatív Szárnysegéd is.
Összegzés
Mindezekből egyenesen következik, hogy a főnöki rendszer, ahol a megbízó, a munkáltató, vagy maga az ügyfél átadja az ügyfélkapu+ kódjait legalább 2028 végéig itt marad velünk, mert a kormány folyamatosan meg akarja spórolni az edukációt és a rászorulók számára az eszköz-ellátottságot, pedig ezek a lépések nagyban löknének a lakosság digitális intelligenciáján. Ha ezen nem változtatnak, akkor 2028 után is változatlanul siralmas lesz helyzet, miközben Kína már az állami biometria alapú azonosításnál tart, ami eszközfüggetlen.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
