Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium jogszabálysértései ellen fellépők jól ismerik a menetrendet: hamis alapon történő meggyanúsítás, házkutatás, sajtó útján való lejáratás és – ha valaki kamarai tag – etikai eljárás kezdeményezése. Ez történt velem is – a jelen cikket ezért egyes szám első személyben írom.
Az adópolitika terén a társadalommal való együttműködés lényegében megszűnt
Már a kilencvenes évek óta gondolom azt, hogy a magyar adóhatóság akkor tartja be a jogszabályt, ha az amúgy is érdekében áll. Minden más esetben simán áthágják az előírásokat, amit náluk „jogértelmezésnek” szokás nevezni. Gyakran a pongyola és gyenge minőségű adójogszabályok kapcsán alkot a NAV jogot és forgatja ki a kétséges szakaszokat, időnként az adózók javára, de inkább az adózók ellenében.
Az ezredfordulótól kezdve én több rést és hézagot igyekeztem helyre rakni, normaszövegeket írtam, szakkönyveket szerkesztettem, szakportálokon jelentek meg írásaim, amikre volt fogadókészség. A 2006-os adópolitikai fordulatkor – a választási ígéretek ellenére bekövetkezett adóemelések után – még meghívtak az Adóreform Bizottságba, de aztán egyre jobban csökkent az együttműködési hajlandóság, hiszen egy gazdasági válságban a pénzügyi kormányzat nehezen viselte az elhibázott szabályozás kapcsán megfogalmazott kritikát. Ez 2010-től kezdve jelentősen romlott.
Célponttá válhat, aki kritizál
Világossá vált, hogy más EU tagországokkal szemben 2010-től Magyarországon az adópolitika súlyos politikai kérdéssé vált, annak kritizálása, illetve az előremutató adótechnikai javaslatok célponttá tehetik a szakértőt. Ez történhetett nálam is.
Az adóhatóság egyes vezetői 2016-tól kezdve megszüntették a korábbi együttműködést, lényegében kiiktatták a személyes találkozókat, a heti rendszerességgel küldött megkeresésekre nem jött válasz vagy az gyakran mellébeszélést tartalmazott, érdemi válasz nélkül.
Legutóbb 2021. tavaszán találkoztam a NAV akkori adóügyi szakfőigazgatójával, aki a botrányos körülmények között lebonyolított gépjárműadó-határozatolást irányította, de miután többször valótlanságokat állított, gyorsan véget ért a személyes egyeztetés. Egyébként ő már nem szakfőigazgató, de a valótlanságokért és a jogszabálysértésekért azóta se kért elnézést.
A közéletben feltűnt Vancsura István és Horváth András körül lezajlott események is azt bizonyítják, hogy az adóhatóság képes hamis álláspont megfogalmazására és a nyilvánosság előtt való lejáratásra. A meghurcoltatás természetesen XXI. századi módszerekkel zajlik, a jelenlegi helyzet össze sem vethető Magyarország korábbi történelmi korszakaival, de mégis lehet ilyen képeket találni az interneten:
2018. nyara: házkutatások, adóellenőrzések
A NAV Központi Irányításának több vezetője a kiemelt adózók igazgatóságával közösen úgy gondolta, hogy itt az idő, hogy eljárásokat indítsanak ellenem, hátha ettől csöndben maradok: házkutatást tartottak nálam, arra hivatkozással, hogy a külföldi vállalkozásaim kapcsán „nem rendeltetésszerű joggyakorlás” folyik és ez az akkori véleményük szerint bűncselekmény volt.
A 2018. nyarán történt első házkutatást követően több további házkutatást tartottak, nemcsak nálam, hanem egyes ügyfeleimnél is. Az egyik ügyfelemnél egy „nyomozó” tönkretett egy többmillió forintot érő laptopot, de még bocsánatot se kértek érte.
A lefolytatott eljárásokban végig a magyar jogi szabályozás csodájával, a „nem rendeltetésszerű joggyakorlással” érveltek adójogi és büntetőjogi szempontból. Az eljárás alatt több ügyfelemmel tönkrement az üzleti kapcsolat, az ebből eredő anyagi kár jelentős.
Sajnos, a miskolci törvényszéki bírák – akik közül a tanácsot vezető bíró nemrég előléptetésben részesült – súlyos szakmai tévedés mellett a nemzetközi egyezmények fölé helyezték a magyar adózás rendjéről szóló törvényt. Ezt a súlyos hibát azonban a BAZ megyei NAV-on kívül máshol már nem kívánták elkövetni, aki védekezett, az ellen megszüntették a többi adóigazgatóságon folyó eljárást.
Az egyik kárvallott ügyfelemnél a Pénzügyminisztérium folytat egy ún. „mutual procedure” eljárást, de azt szándékosan hátráltatják, nehogy ki kelljen mondani, hogy nem volt jogellenes adóelőny az ügyletekben.
Az egészségromlásért egyik hivatal sem vállal felelősséget
Az elmúlt években sok időt kellett töltenem a hamis alapon álló vádak elleni védekezéssel, ami korántsem stresszmentes folyamat. Így 2018. őszén a bal szememben – az orvosaim véleménye szerint egyértelműen idegi alapon – egy értumor alakult ki, amitől a bal szememre akkoriban nagyjából megvakultam. A látásom gyors romlására előbb egy kisebb, majd egy komolyabb anyagi kárral járó közlekedési baleset hívta fel a figyelmet.
Miután a híres-nevezetes SOTE I. sz. Szemészeti Klinikájának igazgatóhelyettese „géphiány” miatt nem vállalta a kezelésem – a szavaival élve: hagyjon engem békén! -, ezért jelenleg is a bécsi AKH folytatja a kezelésemet egy magyar származású orvos irányításával. Természetesen, a magyar állam annyi költséget állna, amennyit szükségesnek tart, véleményük szerint pedig amúgy is van Magyarországon ilyen gyógykezelés – innen is üzenem, hogy nincs…
Ezúton is szeretném a köszönetemet kifejezni a bécsi AKH – magyar viszonyokhoz képest – elképesztően magas színvonalú gyógyító tevékenysége kapcsán, azonban ez súlyos összegeket emészt fel.
A nyomozást megszüntető határozat, megállapítás nélkül lezárt adóellenőrzések
Még 2021. nyarán megszüntették az ellenem és más személyek ellen folyó büntetőeljárást , mert végre elfogadta az ügyészség, hogy a rendeltetésszerű joggyakorláson folyó vita nem büntetőjogi kérdés. Ezzel egyidejűleg nálam és több érintettnél lezárultak a fővárosi és Pest megyei jogkövetési vizsgálatok, így se adóhiány, se bírság nem került megállapításra.
Az ügyészség nyomozást megszüntető határozatát sokáig igyekeztek titkolni, azt a Miskolci Járási Bíróság közbenjárására adta csak ki – némi időhúzás után – a megyei főügyészség.
A „nagy adóelkerülésről” tehát kiderült, hogy az törvényes ügylet volt, a NAV – Miskolc kivételével – nem tett megállapítást, a nyomozást is megszüntették. Sajnos, arra a mai napig sincs magyarázat, hogy a miskolci NAV miért járt más úton, mint a többi igazgatóság.
A „nem volt teljesítés” című maradvány-büntetőügy
Egyetlen marginális ügyben zajlik jelenleg eljárás, ellenem, mint „bűnsegéd” ellen. Ez a 2021-ben ejtett ügy „maradéka”. Ebben vádirat készült és egy éve tart a bírósági eljárás, az elsőfokú ítéletet várhatóan 2022. októberében fogják a Miskolci Járásbíróságon meghozni. A per tárgya igencsak faék szintűre sikerült: a vád szerint egy ügylet kapcsán nem történt teljesítés. A vádat semmi sem támasztja alá, míg a védekezés során számos bizonyíték bemutatásra került a teljesítés valódiságáról. Az eljáró ügyész a tárgyalás során közölte, hogy az utolsó tárgyalási napon kívánja a vádat alátámasztani – hogy mivel, az rejtély.
Csakhogy érezni lehessen a vád súlytalanságát: 400 ezer forintos pénzbírságot indítványozott az ügyészség az elkövetőre és 360 ezer forintos pénzbírságot rám. Sajnos, nem érdemes reménykednem: egy felmentő ítélet esetén is fellebbezni fog az ügyészség, így még évekig tarthat a büntetőeljárás a jogerős döntésig.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosultságait nagyrészt átvette az Igazságügyi Minisztérium, ahol jelenleg azt követelik, hogy adjam le a szakértői igazolványomat. Természetesen, ha ártatlannak bizonyulok, akkor nem tudják visszaadni azokat az éveket, amelyek alatt megvonták tőlem az igazolványomat, de várhatóan kártérítést se kívánnának fizetni, miközben a jog szerint megilletne az ártatlanság vélelme és ez alatt nem érhetne ilyen joghátrány. Megjegyzem, hogy egy tartóztatásban lévő személy még mindig vezetheti a végrehajtói kart, de az én igazolványomat meg el akarják venni. Úgy látszik, hogy Magyarországon az Igazságügyi Minisztériumot mindez nem zavarja.
Lejáratás a kormányközeli média által
A fenti büntetőeljárással és az adómegállapítások elmaradásával azonban elégedetlenek lehetettek egyesek a NAV Központi Irányításán és egy kormányközeli médiacégen keresztül lejárató cikket jelentettek meg rólam még 2021. őszén, nagyrészt hamis tartalommal, egyértelműen az adóhatóságtól származó információk alapján. Ezt a cikket szándékosan nem idézem, mert azt semmilyen más média nem vette át, ez a médiacég pedig híres arról, hogy közéleti személyekről állít valótlanságokat.
Etikai vizsgálatok sora
A NAV központi irányításánál az ellenem folyó eljárással vélhetően elégedetlenek voltak, ezért 2022. májusában – közvetlenül az új (régi) kormány megalakulása után – a 2021-ben lezajlott 4 telefonbeszélgetés alapján etikai eljárást kedvezményeztek ellenem a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál.
A kamara már korábban „bizonyított”, hiszen pusztán azért megrótt egy etikai eljárásban, mert kérdezni mertem egy valótlanságokat állító NAV-os előadótól, írásban, egy Zoom előadás során. Igen: kérdeztem egy hivatalnoktól, ezzel etikai vétséget követtem el és ezért megrovásban részesültem. A helyzetet leginkább ez a mém tudja jól bemutatni:
A megrovásban való részesítésem mellékszála volt a Könyvelők Klubja nevű Facebook csoportból eltulajdonított posztom, amellyel állítólag megsértettem a Pénzügyminisztérium államtitkárát, aki egyébként hamisan fenyegette a katásokat. Az ügy ezen szálában inkább megszüntették az eljárást, az államtitkár úr pedig azóta se jelezte, hogy megsértődött volna.
A hivatkozott határozatban súlyosbító körülmény volt, hogy a könyvvizsgálói kamara az ügyet megelőzően az adatszolgáltatási renddel kapcsolatos saját hibái miatt állapított meg nálam etikai vétséget. Később az adatszolgáltatási rendet kiigazították, a fegyelmi eljárást azonban nem vonták vissza.
Sajnos, nem érdemes a könyvvizsgálói kamara ilyen döntései ellen bírósághoz fordulni, mert a bírák nem kívánnak a kamara „autonómiájába” beleavatkozni, magyarul: nem kívánnak ítélkezni.
A kamarán múlik, hogy milyen szerepet kíván betölteni és milyen döntéseket kíván hozni. Ahhoz, hogy a kamara változtasson a tagjaival szemben való hozzáállásán, ahhoz elég komoly személyi változásokra lenne szükség. Amíg ez nem történik meg, addig általában egyetlen kamaránál se lehetséges érdemi változás. A személyi változásokat közvetlen vezető-választással lehetne elérni, ennek elkerülése érdekében számos kamara üzemeltet „küldötti” rendszert. Ilyen rendszert üzemeltet a könyvvizsgálói kamara is, de a küldötti „rendszer” miatt lehet például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke jelenleg is Parragh László.
Legutóbb a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara választott volna változást hozó vezetőket, de – jogállamban hallatlan módon – az igazságügyi miniszter megvétózhatja a tagság által közvetlenül megválasztottakat és mindaddig új választást kellett kiírni, amíg a miniszter számára a megválasztott személy elfogadhatóvá vált.
Mi a tanulság?
Nincs tanulság. Aki félelemben szeretne élni, tegye. Az én esetemben ez teljesen kizárt.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese