Ügyintézési pálforduló zajlik, egyre többen jönnek rá, hogy a papír már nem hatékony adathordozó. A hiteles információhoz azonban e-aláírás (pl. AVDH) kell, mert a szkennelt aláírás nem ér semmit.
Az elektronikus aláírás logikáját pedig azoknak nehezebb megérteni, akik még jóval azelőtt születtek, hogy ezt a protokollt világszerte törvényi szintre emelték volna (Magyarországon: 2005-ben). Az AVDH 2018.01.01-től kötelezően elfogadandó aláírás (Pp. 325.§ (1) g)).
Az elmúlt 15 évben liberalizálták a cégszerű aláírás fogalmát (Ctv. 8.§ (1)), így az e-aláírások esetén az már inkább tartalmi kérdés, nem formai. Az e-aláírás esetén a dokumentumból kell kitűnnie, hogy céges iratról van-e szó, ha igen, akkor az e-aláírás egyben cégszerű aláírás is!
A papíralapú aláírásminta cégbírósági benyújtása már nem kötelező, de a céges e-tanúsítvány sem az, így nincs az írásbeliség cégszerű aláírásának formája korlátozva. Az sem igaz, hogy a cégnév mellett kell lennie az e-aláírásnak! A Magyar Ügyvédi Kamara szerint ellenjegyezhető az ügyvédek, jogtanácsosok által az az irat, amelyet AVDH-val írtak alá.
Egyetlenegy bírósági ügy van, amelyben a cégszerű aláírás formáját firtatták. Ebben az ügyben azt mondta ki a Szegedi Ítélőtábla, hogy nem formailag, hanem tartalmilag kell megítélni a cégszerű aláírást, az nem az "előnyomott, előírt cégnév mellett..." történő aláírást jelenti (Szegedi Ítélőtábla Gf. II. 30 142/2013.)!
Sajnos, sokan firtatják az AVDH cégszerű aláírásként való alkalmazását, ezzel bizalmatlanságot, kétséget keltenek. Általában arra hivatkoznak az ilyen véleményvezérek, hogy az AVDH-val aláírt iratot a bíróságon nem fogadják el. Számukra az e-Cég Betekintőben található - teljesen nyilvános és ingyenes - példák közül érdemes megtekinteni ezt a cégiratot, amit be is jegyzett a cégbíróság. Ráadásul ez a példa azért is érdekes, mert itt kombinálva van a távazonosítással külföldről, papírral való aláírás és az AVDH.
A Jogászvilág és a Microsec blogján megjelent cikkben egy Pécsi Ítélőtábla ítéletére hivatkoznak, amelyet nem tettek közzé, de a cikket átvevő Wolters Kluwer kiadó feldolgozta és az a jogtárában olvasható BDT2017.3667 számon. Az ítélet egy kényszertörölt cégről szól, amely jogi személy tulajdonosa azt kifogásolta, hogy a cégbíróság nem jegyezte be a névbélyegzővel (!) aláírt üzletrész adásvételi szerződéseket, holott az üzletrészeket – állítása szerint – megszerezték az új tulajdonosok. Arra hivatkoztak, hogy az üzletrész adásvétel nem igényel teljes bizonyító erejű magánokiratot. A bíróság azonban nem találta bizonyítottnak az aláírás tényét. Innentől az ítélet szövegének szó szerinti idézése következik:
A cégjegyzés fogalmát a Ctv. 8. § (1) bekezdése határozza meg: a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.
Az ítélet kizárólag az emberi kéz általi aláírással foglalkozott, az elektronikus úton való aláírással nem!
A cégbíróság töretlen gyakorlata, hogy az EiDAS kompatibilis elektronikus aláírásokat elfogadja, illetve teljes bizonyító erejűnek találja az AVDH-val aláírt iratokat is. Az ingyenes AVDH cégszerű aláírásként való elfogadására tiltó szabály nincs – még akkor sincs, ha az ellentétes a Microsec Zrt. üzleti érdekeivel. Sajnos, az AVDH üzleti célú felhasználását támadja a Belügyminisztérium vállalata, a NISZ Zrt. is, érthetetlen okokból, miközben a Belügyminisztérium részéről többször azt nyilatkozták, hogy a cégek általi aláírásra is megfelelő az AVDH.
A Microsec Zrt. egyébként saját blogján is támadja az AVDH-t. Az álláspontjuk szerint az AVDH azért nem cégszerű aláírás, mert "melléje kell tenni" a cégkivonatot. Ez az álláspont hamis, ilyen törvényi kötelem nincs előírva.
Sajnos, egyetlen elektronikus aláírás vagy szervezeti tanúsítvány sem képes arra, hogy a nap 24 órájában ellenőrizze, hogy az aláíró éppen a szervezet cégjegyzésre jogosult személye. A Microsec Zrt. ezt csak a tanúsítvány kiállításakor ellenőrzi, azt követően már nem. A cégkivonatot pedig nem kell "melléje tenni" az AVDH-zott dokumentumnak, hiszen a cégjegyzésre jogosultság 0-24 óra között folyamatosan, bárki által ellenőrizhető a cégjegyzékben.
A Microsec Zrt. támadja az ügyfélkapus azonosítást is, mert álláspontjuk szerint kockázatot jelent, a "sima" login/jelszó, miközben ezt soha, semmilyen hatóság, jogi fórum nem tekintette ennek okán hiteltelennek.
A Microsec Zrt. sajnos, nem válaszolt ennek a cikknek a bemutatása kapcsán az írásos megkeresésre. A Jogászvilág részéről szóban megígérték az AVDH-val foglalkozó cikk közlését, de aztán azt nem teljesítették, magyarázat pedig nem érkezett.
Végső soron bármely okirat hitelességét a bíróság (cégbíróság) fogja megvizsgálni, a polgári perrendtartás szabályai szerint. Márpedig az AVDH teljes bizonyító erejű magánokiratot eredményez! Ha az okiratból kitűnik az írásbeli cégképviselet, akkor a bíróság az AVDH-zott iratot a cég nevében tett nyilatkozatnak fogja minősíteni!
Az AVDH-t egyébként a Belügyminisztérium által készített videóban is népszerűsítik, ahol elmagyarázzák azt is, hogy az AVDH-zás nem egy szkennelt irat hitelesítését jelenti, hanem az AVDH maga az aláírás! A többes aláírásnál alkalmazandó ASICE formátumú aláírás menetéről videó is rendelkezésre áll.
Sajnos, a NISZ Zrt. miatt az AVDH jelenleg továbbra is gyenge színvonalú, alig ismert állami szolgáltatás:
- Az AVDH által létrehozott fájlnév riasztó.
- Még mindig működik a régi AVDH portál, hiába ígérték ennek megszüntetését.
- Az aláíró személyét a csatolt "meghatalmazo.pdf" igazolja ASICE formátum esetén, PDF esetén pedig egy riasztó fájlnév.
- ASICE állomány helyett ZIP állományt kellene készítenie az AVDH-nak, a ZIP fájlkezelők többsége nem nyitja meg automatikusan az ASICE állományokat, egyetlen operációs rendszer se ismeri fel ezt a fájlformátumot.
- A törvény nem írja elő, hogy el kellene fogadni a NISZ Zrt. Általános Szerződési Feltételeit, azt mégis, minden egyes alkalommal be kell pipálni, pedig az ügyfélkaput használó automatikusan a NISZ Zrt. szolgáltatásait is igénybe veszi, ezen nincs mit "elfogadni".
- Problémát jelent az is, hogy az egyszeri aláírás esetén a PDF fájl mellékletét a Google Chrome-ban való megtekintéskor nem lehet észlelni, ahhoz "igazi" PDF olvasó kell.
TIPP: a többes aláírásnál alkalmazott ASICE fájl megnyitásához használható ugyan az E-Szignó program, de érdemes átnevezni a fájlt ZIP-re, az egyből megnyithatóvá válik! A fájl átnevezése nem befolyásolja a fájl hitelességét.
Van két neuralgikus terület: az ingatlan-nyilvántartás és a végrendelkezés. Mindkettő kapcsán óriási vagyonokról is szó lehet. Az ingatlan kapcsán papíralapú dokumentum mellé ügyvédet (közjegyzőt), a végrendelet kapcsán pedig tanúkat vagy saját kézzel körmölt végrendelkezést várnak el.
Az ingatlan kapcsán 2021.01.01-től törölték a törvényből az akármilyen elektronikus melléklet becsatolását (Inytv. 25.§ (4)) , így a tájékozott és élelmes ügyvédek azonnal észrevették, hogy már AVDH-val is megköthető az ingatlan adásvételi szerződés. Szerény véleményem szerint itt jogalkotási malőr történt, de ha már így esett, akkor a Miniszterelnökség megerősítette, hogy igen: mehet AVDH-val az ingatlan adásvétel.
Végrendeletek kapcsán - az Igazságügyi Minisztérium javaslatára - bekerült a Polgári Törvénykönyvbe ez a rendelkezés:
Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek. (Ptk. 6:7.§).
Ezzel szemben változatlanul fennáll a tiltás az E-ügyintézési törvényben (Eüsztv. 99.§ (1)): A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.
A Ptk. megengedő és az Eüsztv. tiltó szabálya ütközik párhuzamos jogalkotás tilalmával, ami zavaros jogi helyzetet eredményezett. Ennek a felelőse az Igazságügyi Minisztérium, ahol a több hónapos késéssel megjött válaszlevélben még annyira sem tellett a vezető-kormányfőtanácsosnak, hogy az E-ügyintézési törvényt megemlítse, nemhogy az ellentmondást feltárja és megmagyarázza.
Összefoglalva: Az AVDH cégszerű aláírás. Az összes erre vonatkozó tiltás HAMIS!
A visszaéléssel kapcsolatos vélelmek és félelmek kapcsán minden olvasónak azt javaslom, hogy gondolkodjon el azon, hogy vajon a papíralapú aláírással, a visszaszkenneléssel, az agyonhitelesítéssel lehet-e visszaélni: jelzem, hogy lehet. Jelenleg nincs a bolygón tökéletes akarati azonosítás, hiszen a biometrikus módszereket hibátlanná lehet tenni (ez 2050 körül várható), de az azonosítás mögötti akarat még mindig lehet kényszer hatása, de állhat mögötte csalárd cél is. Jó lenne, ha nem az lenne erre a válasz, hogy az ügyfélkapu login/jelszót bárki használhatja, ezért az AVDH nem jó semmire. Ilyesmit indokként csak az ír, aki még nem látott hamis aláírású papíralapú dokumentumot. Valahol határt kell húzni, hogy mit nem fogad el a társadalom hiteles azonosításnak, az ezzel kapcsolatos kormányzati teszetosza "megendegem-de-tiltom" című műsor pedig egyáltalán nem segít, sőt: árt az e-aláírás jövőjének.
Ruszin Zsolt,
FairConto Zrt.
részvényes