A papíralapú ügyintézés lényege, hogy személyesen, papírokkal felszerelkezve kell jönni-menni, tömegközlekedést használni, vagy saját jármű esetén üzemanyagot égetni, parkolni, igazodva az ügyfélszolgálati nyitvatartásához. Mindeközben az elektronikus ügyintézésben járatosak egyre nehezebben viselik, ha 2025-ben valamilyen ostobaság miatt papíralapú ügyintézésre kötelezné őket néhány hivatalnok. A járművek ügyintézése terén már tíz éve fogadkoznak az állami informatikusok, hogy megvalósítják az átíratást. Nemrég készült egy idegesítően bonyolult ügyintézési felület, amit – érthetetlen okokból – csak magánszemélyek használhatnak, „életeseményként”. Eközben a cégek ügyintézéséhez már 2018 óta minden jogszabályi feltétel adott, csupán a kormányhivatali ügyintézők állnak ellen.
A gépjármű átíráshoz szükséges dokumentumok továbbításához a gazdálkodó szervezetek – specifikus felület hiányában – az általános célú elektronikus kéreleműrlapot, vagy az e-papírt használhatják. Egy személygépkocsi esetén az alábbi iratok eljuttatására van szükség, mert az átírásról szóló rendelet szerint kérelem nem szükséges. Nézzük ezeket a benyújtandó iratokat:
- Adásvételi (átruházási) szerződés, amelynek a kormányrendelet szerinti tartalmi elemekkel rendelkeznie.
- Üzembentartói szerződés (amennyiben az a tulajdonostól eltérő személy, amit szintén a kormányrendelet szabályoz.
- Eredetvizsga hatósági bizonyítványa (amiről kiderül, hogy azt nem is kell csatolni)
- Biztosítási ajánlat (egyre több biztosító készít elektronikusan aláírt ajánlatot)
- A forgalmi engedély másolat (amiről kiderül, hogy érthetetlen okokból kell leadni)
- Az illeték megfizetésének igazolása (ami átutalással is teljesíthető és az igazolható)
- Törzskönyv (ami szintén meghaladott elképzelés a tulajdonjog igazolására)
- Meghatalmazás, amennyiben a gépjárművet újonnan tulajdonló jogi személy törvényes képviselője jár el, amit elektronikus ügyintézés esetén szkennelve is elfogadnak (???), de szerencsésebb azt a Rendelkezési Nyilvántartásban rögzíteni.
Az elektronikus ügyintézés esetén ugye miért is keletkezne papír, igaz? Próbáljuk csak megkötni például az ügyletet egy lízingcéggel, vagy egy másik vállalkozással a szerződést elektronikus iratként, igazi elektronikus aláírással rajta. Mindenki közli, hogy azt nem lehet, mert az papíron kell legyen. Miért is?
Az elektronikus helyett a papíralapú ügyintézés nagyrészt szokás kérdése!
Nos, a megszokás nagy úr, pedig igazán el lehetne hagyni a bolygó legbutább adathordozóját, a papírt, ami miatt ráadásul erdőket kell kivágni. Valahogy a személyes ügyintézés, postázás, az üzemanyag égetése, a parkolás nem gond, ezekre van pénz és idő. Az elektronikus aláírásra? Arra nincs pénz, nincs idő, pedig még az ingyenes DÁP eAláírás is cégszerű aláírás, ugyanúgy, mint ahogy az AVDH is az volt 2024.12.31-ig. Tehát az első probléma az ügyletet megkötő másik cég vagy magánszemély: papíron szeretnek aláírni, rendszerint ők se tudják, hogy miért. Idegenkednek, kételkednek, okoskodnak, hogy azt nem lehet, meg az nem jó semmire. Az még bosszantóbb, ha az MBH békéscsabai bürokrata központja állítja, hogy ők nem szoktak elektronikusan aláírni, ami elég nagy hazugság, hiszen ha akarnak, nagyonis tudnak ők elektronikusan aláírni, sőt, a cégjegyzékükben van elektronikusan aláíró vezető, nem is egy. Ha ez a békéscsabai központ elektronikus ügyintézésre állna át, esetleg megfeleződne a dolgozók száma, azt meg a bürokraták nem szeretik. Az észérvek azonban nem szoktak hatni ilyen közegben, úgyhogy ők papíron akarnak aláíni. Sebaj.
* A képek természetesen illusztrációk
Egyébként az MBH Bank számára kínos tény az, hogy eladóként utólag írják rá a birtokbaadás napját és időpontját, úgy hogy az még nem volt rajta a vevő által aláírt példányon. Ez rávilágít az álságos gyakorlatra, amely szerint a kormányhivatali ügyintézőknek tudnia kell a papírra utólag kerülnek rá, kézzel írt információk! Így az aláíráskor nem az a szerződés lett aláírva, amely a másik fél által is alá lett írva. Így nagyon-nagyon sok esetben eleve nem is áll fenn a határozat indoklásában kifogásolt azonos tartalmú szerződés, azt a kormányhivatal mégsem kifogásolja. Miért? Mert papíron van, az meg elbírja.
A Polgári Törvénykönyv megengedi, hogy a külön íven történjen a szerződés aláírása (Ptk. 6:70.§ (2)). Az egyik ívet elektronikusan írják alá, a másikat papíron teljesen eltérő helyszíneken. A tartalomnak azonosnak kell lennie, így fontos, hogy a gépjármű esetén a tulajdonosként való rendelkezés pontos időpontja (óra percre pontosan) szerepeljen a szerződésen. A papíralapú példányt el lehet küldeni a kormányablak számára postán. A szekszárdi kormányablak vezetője, Illés Zsuzsanna szóban – aminek a végén rámtette a telefont – még nagyon biztos volt abban, hogy ezt nem lehet „csinálni”, mert a szerződés így nem lesz teljes bizonyító erejű magánokirat. Aztán írásban ezt már nem merte vállalni, végül elfogadta, hogy ezt nagyonis lehet csinálni. Egyébként a kormányhivatal oldala nem teszi közzé a vezetők telefonszámát, ha az mellékszámot jelent, akkor a melléket és nem teszi közzé az email címüket se, pedig azt törvény írja elő és ugye a törvények mindenkire vonatkoznak (Info tv. 1. sz. melléklet).
Most, hogy sikerült átvergődni az adásvételin, el kell intézni az üzembentartói szerződést (ha az eltér a tulajdonostól), amire szintén az adásvételi szerződésnél vázoltak alkalmazhatóak.
Ezután jöhet az eredetiségvizsgálatról szóló hatósági bizonyítvány, aminek az adatsora lekérdezhető az kormányablak számára, nem is világos, hogy azt miért kellene csatolni. Egyébként az elektronikus ügyintézés szabályai már 2016 óta előírják, hogy az elektronikusan benyújtott kérelemhez nem lehet megkövetelni – az azonosító adatokon kívül – semmilyen, hivatali nyilvántartásban szereplő adatot (Dáptv. 5.§ (2)) és 76.§ (2)-(3)). Így az eredetiségvizsgálat csatolása szükségtelen, azt az kormányablak látja akár egy rendszám alapján is.
A biztosító ajánlata a legkönnyebb, a biztosításközvetítők oldalán akár saját magunk is le tudjuk gyártani az ajánlatot, a biztosító részéről emberi közreműködés nélkül, sőt annak megrendelésére megkérhetünk digitális e-asszisztens szoftvereket is.
A forgalmi engedélyen és a törzskönyvön nagyon sok vita van. Az elavult papírlap, amire még tollal (!) is tesznek bejegyzéseket alaposan idejétmúlttá vált. Ahogy a GFB biztosítás tényét se kell már papírral igazolni, így a jármű adatai kapcsán is rejtélyes, hogy azt miért adják ki minden esetben papíron. Hasonlóan az egyéni vállalkozói igazolványhoz, vagy az ingatlan tulajdoni lapjához logikus, hogy csak kérésre – lehetőleg díj nélkül – lehessen igényelni, de egy idő után talán erről is leszokik a társadalom és papírok lobogtatása helyett elfogadja, hogy a megbízható közhiteles információ az állam által védett informatikai úton tárolt adat. Jelenleg még a kormányablak megköveteli a forgalmi engedély leadását, érthetetlen okokból – ezt törölni kellene a kormányrendeletből. Miközben a vezetői engedély (jogosítvány) plasztik-káryáját megtarthatjuk, addig az amúgy semmit sem igazoló papírlapot miért kellene leadni?
Az eljárási illeték megfizetéséhez se kell jelen lenni, annak összegének megfizetését lehet távolból is igazolni. Ennek ellenére a kormányhivatalnokok a fenti végzésben kikövetkeztették, hogy nem lehet elektronikusan eljárni egy gépjármű átíratása során. A forgalmi engedély postai úton való beküldése mellett, az illeték utalással való megfizetésével el lehetne járni elektronikusan, így az egész a kormányablak ellenállásán múlik. Ahogy a törzskönyvet postázzák, a forgalmi engedélyt is lehet postázni – vagy azt elektronikus adatként kezelni és az adatait elérhetővé tenni, ha szükséges azt hiteles módon (QR kóddal) nyomtathatóvá tenni.
Végül essen még szó a meghatalmazásról, illetve arról, hogy ki küldi be epapíron az elektronikus eljárásban az iratokat.
Mire jó a cégkapu?
A cégkapu jogosultság valójában a rendelkezési nyilvántartásba való bejegyzést jelent (451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89.§ (5) és (9), ami még a cikk írásakor a Dáptv. átmeneti rendelkezései miatt még mindig hatályosnak tekintendő). A cégkapu jogosultság – cégkapu-megbízottság, cégkapu ügykezelőség – a jogi személy nevében való eljárási jogot jelent, azonban ezt több hivatal nem kívánja tudomásul venni. Míg a kormányhivatal munkaügyi részlege szerint a cégkapu jogosultsággal rendelkezőnek külön meghatalmazást kell elektronikusan bejegyeztetni, addig ugyanezen kormányhivatal egészségbiztosítási részlege szerint a cégkapus beküldésre jogosultnak nem kell külön meghatalmazást intéznie. A NAV is befogadja a cégkapujogosult által beküldött milliárdos adóbevallást.
Vajon szükséges-e 2 tanú a céges meghatalmazásokra?
1958 óta nem szükséges 2 tanú a cégszerű aláíráshoz. A törvény (Pp. 325.§ (1) e)) sem említi, hogy 2 tanú kellene. Az elektronikus aláíráshoz se kell tanú. Ennek ellenére a fenn említett Illés Zsuzsanna által aláírt határozat indoklásában pont ennél a résznél nem volt a tanúk állítólagos szükségességére jogszabályi hivatkozás. Nos, azért nem volt jogszabályi hivatkozás, mert nincs ilyen jogszabályi előírás. Az állami adóhatóság 2007 körül kezdett lejönni a téves gyakorlatról, az önkormányzati adóhatóságok néhány évvel később, már a 2010-es években nem volt tapasztalható 2 tanús „balhé” egyetlen ügyfélszolgálaton se, bár most is van néhány elvetemült hivatalnok, aki aláírásmintát követel, ami főleg elektronikus aláírás esetén nevetséges és röhejes. Arra persze lehet számítani, hogy Szekszárd kilóg a közigazgatási tájékozottság univerzumából, sőt ott még azt se tudják elképzelni, hogy a meghatalmazott jogi személy is lehet, aminek a nevében a törvényes képviselő, elektronikus eljárás esetén pedig a cégkapumegbízottak, cégkapu ügykezelők is eljárhatnak. Egyébként a tanúk cégszerű aláíráshoz való megkövetelése terén történt egy kínos eset 2025 elején, amiért a cégkapu bejegyzést végzők is elnézést kértek.
Mit tegyünk, ha a hivatal izmozni kezd és elutasító határozatot küld?
Pánikra nincs ok. Bár elutasítást tartalmaz az elektronikusan elküldött irat, abban fel kell hívni hiánypótlásra az ügyfelet, így az eljárás tovább folyik, sőt, ha a bejegyzés megtörténik, arról nem kell újabb határozatot hozni. Ezt a kormányrendelet és az általános közigazgatási eljárás zavaros szabályozása okozza. Attól sem kell megijedni, ha az elutasító határozat rendelkező része a jármű forgalomból való kivonásával fenyeget, amit hibaként Illés Zsuzsanna is elkövetett. A kormányrendelet kérdéses szakasza (87.§ (4) a)) az eljárás határidőben történő kezdeményezéséről szól, amit ha határidőben sikerült meglépni, akkor az ezt követő hivatali ügyintézési idő nem róható fel a vevőnek, vagy az üzembentartónak. Előfordulhat, hogy kormányablak „lefagy” és akár a 30 napos ügyintézési határidőt is átlépi. Elvileg a hivatalnak törekednie kellene az ügy elintézésére és akár telefonon is egyeztethet az ügy előmozdítása érdekében, hiszen az megfelel a törvény elvi előírásának (Ákr. 2.§ (2)). A konkrét esetében a telefonos kapcsolatfelvételt vevőként számtalanszor megkíséreltem, de mind Illés Zsuzsanna, mind Dr. Pálos Ágnes főosztályvezető asszony úgy gondolta, hogy miután több jogszabálysértő állítást is közöltek a telefonban (például, hogy kell a 2 tanú), inkább úgy látták, hogy nem szeretnének az ügyről beszélni. A számukra (is) készült ez a cikk.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
