Rendkívül nehéz és kockázatos az ország legnagyobb hivatalát eltéríteni a jogszabálysértő gyakorlattól, de nagyon úgy tűnik, hogy ez most sikerülni fog, még mielőtt nagyobb baj lenne!
Ismeretes, hogy a Belügyminisztérium javaslatára mérsékelték az amúgy is alulszabályozott egyéni vállalkozói szüneteltetést 5 évről 2 évre. Az átmeneti szabályt azonban elfelejthették, az Országgyűlésben sem ismerték fel a szabály hatását. Így 2017-től már csak 2 évig lehetett volna szüneteltetni, így ki kellett volna törölni több, mint 10 ezer egyéni vállalkozást. A Belügyminisztériumban - a jogszabály megsértésével - úgy döntöttek, hogy a szüneteltetés kezdetekor érvényes szabályt alkalmazzák. A jogalkotási rend azonban ezt - átmeneti szabály nélkül - nem engedi. Az egyéni vállalkozások nyilvántartását - nagyfokú előkészítetlenség mellett - átvette a NAV 2021.07.01-től. A jogalkotó 2 évről felemelte 3 évre a szüneteltetést - indoklás és átmeneti szabály nélkül. A NAV azonban még a Belügyminisztérium szoftvereit alkalmazta, amiben be volt állítva a 2 év utáni automatikus törlés, ráadásul arról semmilyen (!) értesítést sem küldtek ki az egyéni vállalkozónak, ami persze szintén jogszabálysértő. Minderről cikket írtam és beadványokat nyújtottam be 2021 októberében a NAV Központi Irányítása számára. Innentől kezdve indul: "a tudta, vagy tudhatta", tehát a törlés kizárólag szándékkal történhetett.
2020 februárjától - a COVID gazdasági hatásai miatt - tömegesen kezdtek el szüneteltetni egyéni vállalkozásokat, ezért is volt jelentősége, hogy 2022. január 28-án 14.01-től az előlem bujkáló Tamásné Czinege Csilla államtitkár asszonnyal, kihangosítva telefonon tudtam végre beszélni. Ő rögtön azzal kezdte, hogy "van olyan jogértelmezés, amely szerint a második év végén való törlés jogszerű", de hogy a 3-ból, miként tud 2 lenni, már nem kívánt válaszolni. Kifejtette, hogy a NAV a törlés előtt tud "előre szólni", de ilyesmit azóta se tettek. Ekkor - a tőlem megszokott módon - megemelt hangerőt alkalmaztam és érezhetően változott is a helyettes államtitkár asszony hozzáállása, de akkor még nem került beismerésbe. (Megjegyzem: a felfokozott hangulatban általában az emberek őszintébbek, ezért is lehet szükség megemelt hangerőre, aki nem így gondolja, kérdezzen meg néhány pszichológust, vagy nézze meg az "Egy becsületbeli ügy" című film ezen tárgyalási jelenetét, ami még dolgozatok témáját is képezi.)
Úgy tűnik, hogy a beszélgetésünk mégis áttörést hozott!
A mai napon (2022.02.10, 9:59) a 1819-es telefonszámot felhívva egy adóhatósági ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a NAV Központi Irányításától kapott tájékoztatás szerint, ha e-papírban kérelmet küld be a szüneteltető egyéni vállalkozó, akkor nem törlik, szüneteltethet tovább. Ez sajnos csak félsiker, de már jól látszik, hogy nem 2 év a maximális szüneteltetés, hanem valójában 3 év. Az adóhatóságnak az összes törölt egyéni vállalkozót meg kellene keresni, hogy kívánja-e a jogszabálysértő módon 3 év helyett 2 év után törölt egyéni vállalkozását visszaállítani. Ezzel talán reparálhatóvá válik a hivatali visszaélés (Btk. 305.§) és enyhítő körülménynek is számítana.
Használható-e az ÜCC a probléma megoldására?
Sajnos az adóhatóság erodálta a korábban sikeresen induló telefonon történő ügyintézést, az Ügyfél Contact Centert, amivel kapcsolatban 8 év alatt se sikerült elérnem, hogy csökkentsék le a bejelentkezéshez szükséges 36 gombnyomást, továbbá tágítsák az ÜCC hatókörét, illetve vezessenek be fordított ÜCC-t - amikor a NAV közigazgatási cselekményként keres meg adózókat, vagy tanúkat. A három megyére szűkített ÜCC Baranya, Csongrád-Csanád és Fejér megyei ügyintézői inkább azt tartják szem előtt, hogy miként hátráltathatják az adózót. Az előbb említett ügyintéző egyébként elismerte, hogy az ügyintézést gyakran akadályozó ÜCC-n a törzsadatok nyilvántartásba vétele (rendelet 72.§ 1.) terén tapasztalt ellenállás esetén is sikert érhetünk el, ha kiabálunk az ügyintézővel.
Mi lesz a feljelentéssel?
Időközben feljelentést tettem - talán ez is közrejátszott a fenti eredményhez - a Központi Nyomozó Főügyészségen, hiszen erős volt a gyanú, hogy különleges jogállású személy követhetett el (tettestársként) hivatali visszaélést (12/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás 9.§), de ők - nyomozás nélkül - áttették az ügyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségre, azóta nem tájékoztattak a nyomozás elrendeléséről.
Ruszin Zsolt
FairConto Zrt.
részvényes