Egyéni vállalkozókat töröl a NAV a szünetelés téves értelmezése miatt


Miután a kormány javaslatára az Országgyűlés ide-oda ráncigálja a szüneteltetés maximális időtartamát, komoly probléma alakult ki. Amikor 2017-től 5 évről 2 évre mérsékelték – átmeneti szabály nélkül – a szüneteltetést, akkor a Belügyminisztérium jogászai úgy gondolták, hogy a kiinduláskor fennálló szüneteltetési idő az irányadó (lásd: Evec. tv. 18.§). Ez a jogi álláspont azonban téves.

A szünetelés csökkentéséhez semmilyen (!) indoklást nem fűztek a jogszabályban és teljesen elmaradt az átmenti szabályozás is. Átmeneti szabály hiányában, ha 5 évről 2 évre csökken a szünetelés időtartama, akkor a hatálybalépéskor már 2 évnél tovább szünetelők egyéni vállalkozása azonnal meg kellett volna, hogy szűnjön, de nem így lett. 

A Belügyminisztérium – vélhetően tartva a botránytól – inkább zavaros gyakorlatba kezdett: nem szüntette meg az egyéni vállalkozásokat, ahol letelt a szüneteltetés, azonban “közbejött” egy apróság. A kormány javaslatára az Országgyűlés – vélhetően az egyszerűsítés érdekében – 2020.07.01-től az Országgyűléssel átrakta az azóta is változatlan nyilvántartó szoftver felügyeletét a NAV-hoz, bár az egyéni vállalkozók tevékenységi és székhely-ellenőrzései a Kormányhivatalnál maradtak, rejtélyes okokból.

Új fejleményként 2021.07.01-től a 2 éves szünetelést 3 évre emelte a kormány javaslatára az Országgyűlés, azonban ismét indoklás és átmeneti szabály nélkül, a NAV pedig elkezdte törölni a lejárt 2 év esetén az egyéni vállalkozót, miközben a hatályos szabály már 3 évről szólt!

Miért jelent mindez problémát? A szüneteltetés időszaka utáni megszűnés elsősorban a katásokat és az álalányadózókat érdekelheti, hiszen a „normál” egyéni vállalkozó a megszüntetését követően – új adószámmal – újra vállalkozhatna. A kisadózás és az átalányadózás azonban nem folytatható ugyanígy, a katázás esetén, a törvény szerint az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható, míg az átalányadózásnál 4 éves (!) tilalom keletkezik. A legérdekesebb az, ha egy egyéni vállalkozó 2017.12.31-én jelentette be a szüneteltetését, így 2019.12.31-én, éjfélkor történő „megszűnésének” éve – a NAV álláspontja szerint – nem 2019, hanem 2020, így a kata ismételt választása nem 2021.01.01, hanem 2022.01.01-től lenne lehetséges.

A fentiek miatt közérdekű adatigénylés került benyújtásra, meghatározandó a 2021.07.01 óta az Evec tv. hatálya alá tartozó, szüneteltetés alatt törölt egyéni vállalkozások számát.
 
Az adóhatóság és korábban a Belügyminisztérium – tévesen – arra hivatkozott, hogy 2021.07.01 után is a 2 éves szüneteltetési idő maradt hatályos azokra, akik 2021.07.01 előtt kezdték meg a szüneteltetést. Ilyen előírás azonban a hatályos jogszabályban nincs, átmeneti rendelkezés se írja elő a 2 évet. A jogalkotási törvényből egyenesen következik a későbbi jogszabály normáinak alkalmazási elsődlegessége (lásd: Jatv. 10.§ (1) b)). Így 2021.07.01-t követően a 3 évet még el nem ért szüneteltető egyéni vállalkozók törlésével adóhatóság súlyosan jogszabálysértő módon járt el, ami főleg a kisadózók és az átalányadózók esetében káros, hiszen számukra az ismételt választás jogától évekig elesnek. Önmagában a figyelmeztetés elmaradása és a döntés mellőzése sincs összhangban a szakszerűség, az ügyféllel való együttműködés követelményeivel (lásd: Ákr. 2.§).
 
Az adóhatóság 15 nappal meghosszabbította az adatigénylést, ha válaszolnak, akkor cikkünket frissítjük.

Ruszin Zsolt

Érdekesnek találta a cikket? Ossza meg másokkal!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon