Továbbra is működik a havi 20 perces munkaviszony
A kötelező társadalombiztosítási járulékfizetés szabályozása sosem sikerült tökéletesre, mindig maradt törvényes kiskapu, főleg azoknak, akik valóban minimális feladatot látnak el. Ilyenek például az „üres” cégek tag+ügyvezetői. Nekik kínál törvényes megoldást a havi 20 perces munkaviszony, miközben a Pénzügyminisztérium alsó járulékminimumot vezetett be, ami a minimálbér 30 százaléka.
Vegyünk példaként egy olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben nincs bevétel – lehet, hogy éppen a járványhelyzet miatt – és a tulajdonos egyben az ügyvezető is, magyar állampolgárként, de nincsenek adó- és járulékkedvezményei. Ilyenkor főszabály szerint a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a járulékokat, kivéve, ha tulajdonos+ügyvezető munkaviszonyban áll (Tbj. 4.§ d)).
A kivétel még 2011 őszén lett így megfogalmazva a 2012-től hatályos a társadalombiztosítási törvényben, egyértelműen a társas vállalkozási jogviszony fölé helyezve a munkaviszonyt. Kivételt képez a megbízási jogviszony is, de azt nem védi a Munka Törvénykönyve, így maradjunk a munkaviszonynál. A salátatörvény részeként 2012-tól hatály szociális hozzájárulás adó szabályai között, rögtön szembetűnő volt, hogy az adófizetést eredményező jogviszonyok között a társas vállalkozás tagjával kötött munkaviszony a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizette volna ezt az adót (régi Szochó tv., vagyis Eat. 457.§ (1)). Ez a bérüket alacsonyan tartó Kft tagok, mint potyautasok megadóztatására kiválóan alkalmas szabály lett volna. Erre válaszul Kanyó Lóránd minisztériumi főosztályvezető-helyettes azt írta 2014-ben (amikor már nem Matolcsy György volt a miniszter), hogy a „nyelv-logikai értelmezéséből az következik, hogy a munkaviszonyban álló természetes személyre nem vonatkozik az adóalap megállapításának különös szabálya, vagyis az utána fizetendő adó alapja az Eat. 455.§ (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott összeg” – vagyis a tényleges bér. Ha a tényleges bér alacsony, akkor máris kész a törvényes kiskapu!
Ki alkotta ezt az kiskaput? A minisztérium! Tehát, ha egy Kft tagja – egyben ügyvezetője – esetén a feladatok ellátásához szükséges idő lehet akár napi 1 perc is, így a minimálbérrel arányos munkabér 350 forint lesz havonta!
2020.06.30-ig nem volt olyan szabályozás hatályban, ami napi 1 percnyi munkaidő miatt a havi 350 forintnyi járulékalaptól eltérő járulékalapot állapított meg, de 2020. szeptember 1-től, bevezették az alsó minimális járulékalapot, ami a mindenkori minimálbér 30 százaléka (új Tbj. 2019. évi CXXII. törvény 27.§ (2)). Ezzel megdrágították a rövid munkaidejű munkaviszonyokat, de azok továbbra is törvényesek.
Ilyen alacsony bérű személy lehet a társasházat takarítását, gondnoki feladatait ellátó – nem nyugdíjas, SZJA kedvezményekkel nem rendelkező – személy. Ha például ez a személy 5 kisebb társasházzal köt munkaszerződést havi 10.500 Ft-os bruttó bérre, akkor a munkáltatójának a minimálbér 30 százalékát kell alapul vennie és ki kell egészíteni eddig az összegig a 18,5% TB járulék összegét. A FairConto Zrt. új bérkalkulátora már számol ezzel a megemelkedett járulékalappal. Ez a megnövekedett járulékalappal együtt, 2021-ben havi 17 ezer forint adó- és járulékterhe van a havi 360 forintos munkabérnek.
A taggal kötött munkaviszony esetén nem jelent akadályt, hogy az ügyvezető önmagával köt munkaszerződést, mert az ezt tiltó Legfelsőbb Bíróság által hozott 3/2003-as számú jogegységi döntést a Kúria - mint meghaladottat - hatályon kívül helyezte 2014-ben.
Az sem jelent - két okból - akadályt, ha a munkaviszony helyett a társasági szerződésben (alapító okiratban) megbízási jogviszony van feltüntetve az ügyvezető kapcsán. Egyrészt azért, mert a létesítő okiratnak nem is része az ügyvezető jogviszonyának meghatározása és a társasági szerződésminta szerint ez nem is kötelező tartalmi elem. Másrészt az adóhatóság is egyetért abban, hogy a munkaviszonyra nincs kihatással a létesítő okirat, az kizárólag a munkaszerződés létén múlik (NAV tájékoztatás: e-411732).
Az adóhatóság egyébként 2015 óta „dolgozik” azon, hogy az alkalmazottak bejelentőlapján a heti munkaidőhöz törtszám is feltüntethető legyen. Addig is kerüljön ebbe a rovatba heti 1 óra, ami nem írja felül, hogy a munkaidő heti 5 perc.
Ruszin Zsolt
a FairConto Zrt. részvényese