Akkor olvassa tovább a cikket, ha Ön kisadózó egyéni vállalkozó és a bevétele kb. 2 millió forint lesz 2022 év során!

A kisadózás felnégyelése és az átalányadózásra való áttérés sosem látott jogi zűrzavarhoz vezetett, amit a Pénzügyminisztérium jogellenes értelmezésekkel igyekszik rendezni, miközben az adóhatóságot jogszabálysértő intézkedésekre utasítja.

Jelenleg is az a helyzet, hogy
jogilag nincs 2022.09.01-jével átalányadózásra való áttérés,
viszont van 2022.01.01-jével való áttérés!

A Pénzügyminisztérium ismét félreértésről és a korábbi választás megmásíthatatlanságáról írhat, azonban ezek nem jogi érvek. A jogi helyzet értékelése elég fárasztó téma, a 200 ezer forint katára hajtó egyéni vállalkozókat ez kevésbé érdekelheti, ezért az külön összefoglalóban szerepel.

Ami fontos, hogy sok kisbevételű nyugdíjas és mellékállású katás szeretne 200 ezer forint katát visszakapni 2022.01.01-jétől visszamenőleg és készek a törvény szövegét alkalmazni és a Törvényszék elé vinni az ügyet!

Ők jellemzően azért alkalmaznák a 2022.01.01-jétől átalányadózásra való áttérést, mert a háború és a válság miatt nem tudhatták, hogy elapadnak a vállalkozói bevételeik és így az átalányadózás jobb lenne nekik vagy eleve kevés volt a bevételük. A nyugdíjas esetében nulla lenne az átalányadó 2 mFt bevételig és nekik nincs évközi bevallásuk se. A másodállású, alacsony bevételűek közt is várható, hogy többen élnének a visszamenőleges 2022.01.01-jével való átalányadózásra való áttéréssel, mert még a havi bevallások pótlásával is az megérné nekik.

A Pénzügyminisztérium akár arra az álláspontra is helyezkedhetne, hogy a 2022.01.01-jével való áttérés kívánatos és helyes, az végülis egyezik a jogalkotói akarattal. Emellett persze a 2022.09.01-jével való átalányadózói áttérést is tisztázni kellene egyetlen kormányrendeleti mondattal - ez eddig nem sikerült, de augusztus végéig ennek nincs semmilyen akadálya.

Az alkotmányossági értelmezések alapján, ha egy a kérelmet követően hatályosuló kormányrendelet tételesen kizárná vagy megtiltaná a 2022.01.01-jével való áttérést, azzal sem lehetne a kérelmezőket megfosztani a jogtól, hogy 2022.01.01-jével átalányadózást választhassanak. Tehát a kérelmekkel nem szabad tovább várni.

El fogom veszteni a 2022.09.01-jével való áttérés lehetőségét?

Nem! Bár a szabályozás még most is zavaros, világosan látszik az akarat, hogy 2022.10.31-ig az átalányadózásra vonatkozó választás benyújtásra kerülhet, sőt, az nem is jogvesztő határidő. Ha valakinek folyamatban lévő ügye van, akkor annak lezárultakor kérheti az átalányadózásra való áttérést 2022.09.01-jével. Miután az adóhatóság pontosan tudni fogja, hogy volt eldöntendő ügy, ezért még igazolási kérelemre se lehet szükség, de persze lehet egy ilyen e-papírt küldeni majd a NAV számára. Ez akár 2023-ban is megtörténhet, amikor a 2022.01.01-jével való áttérés kérelmezésének elbírálása lezárult.

Mennyi bevétel esetén éri meg ezzel foglalkozni?

A kalkulációk azt mutatják, hogy legfeljebb 2 millió forint alatti nyugdíjas jár a lejgobban. Az átalányadózásra 2022.01.01-jével való áttérés után neki nincs havi bevallása és már ősszel hozzájuthat a 200 ezer forint KATA visszatérítéshez. A 200 ezer forinttal számolva kb. 4,2 millió forintnyi éves bevételnél fogy el az adóelőny, amit a 2022.01.01-jével való választás okozna a nyugdíjas számára.

A mellékállásúak esetében 2 millió forint éves bevételig csak a nullás havi bevallásokat kellene pótolni. Számukra az adóelőny évi 2.716.845 forint bevételnél fogyna el, de számolniuk kell azzal is, hogy 2 millió forint felett már nem nullás bevallásokat kellene benyújtaniuk, hanem abba számokat kellene beleírni, amihez szakértelemre vagy könyvelőre lenne szükség.

Mit kell tennem, ha szeretnék 200 ezer forint katát visszakapni?

Miután az adóhatóság nyomtatványa jogellenesen nem tartalmazza a 2022.01.01-jével való áttérést, ezért egyedi kérelemre van szükség. A kérelem szövege nem túl bonyolult, de maga az e-papír beküldéséhez szükség van a böngészővel kötött barátságra és türelemre. Egy ilyen kérelem benyújtása egy könyvelőnek kb. 50 másodperc, a laikus, de bátor kérelmezőnek kb. 2-3 perc. A kérelmet nem kell cifrázni, hiszen a NAV már rendelkezik a FairConto Zrt. beadványaival. Azokra éppen ezekben a napokban próbálnak jogi ellenérveket találni (üzenjük: nem fog sikerülni!).

A kérelem szövege a következő legyen:

Átalányadózásra kívánok áttérni 2022.01.01-jével! Jelen kérelmemet a 2022.08.31-én fennálló kisadózó vállalkozások tételes adójának alkalmazójaként bírálják el szeptember első napjaiban!

A kérelem benyújtásához ez a videó ad eligazítást:

Végül essen szó az első, forradalmi felelősséget vállaló kérelmezőről, Ildi néniről. Vele még a katázás felnégyelésekor történt meg a kapcsolatfelvétel. Ildi néni kiváló helyzetfelismeréssel a fenti kérelem benyújtása mellett döntött, ezzel elsőként alkalmazva a jogszabály adta lehetőséget. Az adóhatóság reakciója több irányból került tesztelésre. Egyrészt telefonon keresztül az illetékes igazgatóság igazgatóhelyettes-asszonyával, aki szóban ugyan egyetértett a jogi érveléssel, de jelezte, hogy abban az adóhatóság egységes álláspontot fog kialakítani. Ezt az álláspontot egyelőre titkolják. Másnap már az igazgatóhelyettes-asszony titkárnője megakadályozta, hogy az igazgatóhelyettessel lehessen beszélni, többször önkényesen megszakította a hívást (értsd: rám tette a telefont). Mindeközben a NAV Infóvonalának a konkrét ügyintézési menüpontjai útján - a PIN kóddal való azonosítást követően - szintén kezdeményezésre került Ildi néni kérelmének benyújtása, ami csak harmadikra sikerült, az első 2 ügyintéző jogellenesen a tájékoztatási részleghez kapcsolta a hívást (ellenük panaszbeadvány került benyújtásra).

A kérelmezéshez minden érintett számára a jogállamba és a Törvényszékeinkbe vetett bizalmat, továbbá nagyfokú kitartást és higgadt gondolkodást kívánok!

UPDATE:

Ildi néninek megjött az elutasító határozat, az anonim formában megtekinthető. A fellebbezés anonim verziója is felhasználható a fellebbezéshez. A másodfokú határozat után közzétételre kerül a NAVKPER2 nyomtatvány és a keresetlevél, amit a törvényszékre be kell nyújtani a perindításhoz. A pernél során nincs ügyvédkényszer, az adózó saját magát képviselheti, a képviselethez nincs szükség előképzettségre, vagy szakértelemre, sőt meg se jelenni a tárgyaláson, hiszen a kereset eleve tárgyaláson kívül meghozandó döntést kér majd a Törvényszéktől.

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese