Egy adózási salátatörvény fajtáját tekintve a deficites demokrácia bürokratikus önspórolásáról szól: tömegesen zúdított rendelkezések, ezernyi kihatás, összegző szavazással. Az ilyen törvényjavaslatok eleve magukban hordozzák, hogy ne alakulhasson ki konszenzus egy-egy témában, mert azzal egy másik véleménykülönbséget is be kellene nyelni. Az előzetes társadalmi egyeztetés is porhintés, hiszen kardinális rendelkezések a benyújtáskor, vagy még később, módosító indítványok formájában tűntek fel a jogalkotási (értsd: kolbászkészítési) folyamat során. Lásd: az elektronikus pénz tranzakciós illeték alá vonása, ami a BINX csőbehúzásáról szólt.
Volt már egy nyúlfarnyi adótörvény tavasszal, ebben a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj nem adómentes lett, hanem adóalapot csökkentő tétel. Ez azért volt fontos, mert így az megtartotta a jövedelmi kategóriáját, szerepel a bevallásban és része maradt a jövedelemigazolásnak is. A családi pótlék viszont végre a helyére került, adómentes jövedelem lett belőle – eddig a törvényben az szerepelt, hogy azt nem kell leadózni.
A most elfogadott törvény szerint 2025.10.01-től jön a HÁNÉTAK, a HÁrom és NÉGY, vagy Többgyermekesek AdóalapKedvezménye, ami eddig csak NÉTAK volt és a háromgyermekesekkel egészült ki. Az adóalapkedvezmény az összevonandó jövedelmekre, tehát jellemzően a bértípusú vagy megbízási, átalányadózói jövedelmekre vonatkozik.
Természetesen a HÁNÉTAK helyett lehet, hogy a logikusabb rövidítés a HÁTAK lesz, tehát a HÁrom, vagy Többgyermekesek AdóalapKedvezménye.
A HÁTAK szociológia és társadalompolitikai öngól.
Az idősebb, jobban kereső – inkább nagyvárosi – nők, akiknek már felnőtt a legalább 3 gyermeke, teljesen értelmetlenül kap a semmiből élete végéig tartó SZJA mentességet, miközben a társadalom szélére sodródottak továbbra is az egyre romló közegészségüggyel, közoktatással és tömegközlekedéssel kénytelen megküzdeni, minden nap.
A nyugdíjas NÉTAK jogosult eddig egészen 2025 végéig kapta meg a lehetőséget, hogy felső korlát nélkül adó- és járulékmentesen a jövedelmét az ostoba szabályozás miatt. A 2025.10.01-től induló nyugdíjas HÁNÉTAK (HÁTAK) jogosultja is egészen év végéig élhet az adózási kánaánnal, miután az éves átlagkereset négyszeresétől bekapcsolt 13 százalék Szochó csupán 2026.01.01-től indul (2026.01.01 szerepel a hatálybaléptető szakaszoknál). Érdemes tudni, hogy a 2026.01.10-ig kifizetett munkabér még 2025-ös jövedelemnek számít. Ezzel az a KKV járt jól, ahol van a családban háromgyermekes nyugdíjas „nagymama” és nyereségadó, illetve az osztalék utáni adózás helyett inkább az ő bérére költ a családi cég. A műsorszám ismét az „Egyszer volt Budán Kutyavásár” mintára épülő adózási csoda lehet 2025 karácsonya táján, egyfajta adózási ajándék az újraválasztásra ácsingózó kormánytól.
A közel negyedmillió három- vagy többgyermekes nyugdíjas nagymama esetén nem fog teljesen elapadni az adó- és járulék nélkül kivehető összeg, ez 2026-ban az átlagkereset négyszereseként havi 2 millió körül alakul majd. A pontos összeg a tárgyév, jelen esetben 2025 július hónapra közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszereseként került meghatározásra.
A 2012-ben még pofonegyszerűnek látszó SZJA rendszer mostanra már bonyolult sávozás és érvényesítési sorrendet tartalmazó bonyolult rendszerré vált, aminek bevallása és a söralátéten biztosan nem menne, de a NAV által előkészített tervezet is emiatt egyre komplexebb. Az adóalapkedvezmény érvényesítési sorrendje:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, (ez bővül a HÁNÉTAK októberi bevezetésével)
- a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
- a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- a 30 év alatti anyák kedvezménye (ez kerül a sorrend elejére 2026-tól),
- személyi kedvezmény,
- az első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.
Az adóelőlegnyilatkozat is több lehetséges opcióval kiegészült, ezt most már csak szoftverrel érdemes kitölteni, de az mehet ONYAzva is, a bérszámfejtő szoftver nélkül már alig lesz kivitelezhető.
A családi adókedvezmény nominálisan emelkedik, bár a legutóbbi 2016-ban indult emelés óta reálértékben még csökkent is, miután az összesített infláció azóta elérte a 80 százalékot, miközben az EU átlag ennek a fele volt. Az új adóalapkedvezmény összege 2025.07.01-től, eltartottanként és jogosultsági hónaponként
- egy eltartott esetén 100 000 forintra,
- kettő eltartott esetén 200 000 forintra,
- három és minden további eltartott esetén 330 000 forintra nőtt.
A hősi juttatás SZJA és Szochó mentességet kapott.
A bizalmi vagyonkezeléssel azonosként kell kezelni a vagyonkezelő alapítványi jogviszonyt, azonban a becsatlakozók, vagy az alapítók kizárásra kerültek a vagyonból eredő osztalék szabályaiból. Az értékhelyesbítés mellett vagyonkezelésből eredő eszközértéknövekmény sem szolgálhat az osztalék alapjaként (ami 5 éven túl már adómentességet élvezett). Rendelkezési jog lett az alapítványhoz csatlakozó javára kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés. A társasági adózásban is annak „tartós” mivoltával került szigorításra a bizalmi vagyonkezelés és annak osztaléka is csak a kezelt vagyonból, vagy a hozamából származó vagyonból származhat.
Megnövekedett a dolgozónak vehető kerékpár maximális elektromos teljesítménye 300W-ról 750 W-ra, amit a társasági adózás is ugyanígy elismert költségként kezel.
Jelentősen megnőtt a mikrovállalkozásoknál az átlagos állomány létszámnövekményre járó kedvezmény, amely immár az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévi hónapjaira számított összeg 150 százaléka lett és az már alkalmazható is 2025-re. Vigyázat, a 4 éven belüli létszámcsökkenés 170 százalékkal növeli a társasági adóalapot, így rosszul járt az a mikrovállalkozás, amely alkalmazta az adóalapcsökkentést, de éppen 2025-ben elbocsátásokra kényszerült.
Emellett TAO sporttámogatással, kedvezményezett eszközátruházással, külföldre történő átalakulással és az MTA és költségvetési szerv kutatási szervezeteinek támogatási összegének emelésével kapcsolatos szabályok változtak, de meg lehet említeni, hogy környezetvédelmi beruházás fogalmát szűkítő „kizárólag” szót a törvényből végre törölték.
A kisvállalati adó szabályai nem változtak, így az elektronikus pénzben tartott összeg növekménye – miután az pénztárnak minősül – KIVA alapot teremt, ami abszurdum.
Most, hogy szóba került az elektronikus pénz, akkor a KKV körre kiható legaljasabb javaslat ismertetéséhez értünk: A törvény kihirdetését követő 31. naptól, tehát várhatóan még 2025. augusztus előtt tranzakciós illeték alá került a BINX. A BINX elektronikus pénz váltásával és utalásával nem tartozott a tranzakciós illeték szabályai alá. Az MNB részéről se gondolták, hogy az elektronikus pénzt tranzakciós illeték alá kellene vonni, ezért is indult be a BINX, erre építve az üzleti modellt. Most ezt törte derékba – állítólag az OTP kérésére – a jogalkotó, holott a BINX marginális piaci szereplő.
Az Európai Unió egyik alapokmánya, a Római Szerződés egyébként tiltja a banki tranzakciók adóztatását, amit a magyar kormány akkoriban azzal hárított el, hogy itt a bankokat adóztatják és azt szabad. Csakhogy az azóta eltelt bő másfél évtizedben kiderült, hogy a bankok egy-az-egyben terhelik át ezt a tételt – főleg a vállalkozások esetén. Legutóbb a belföldi pénzforgalmi számlának minősülő WISE lépte meg a 4,5 ezrelékes tranzakciós illeték átterhelését. Így de jure nem, azonban de facto a tranzakciós illeték a banki forgalmat adóztatja. Az Európai Unió Bírósága egy kötelezettségszegési eljárásban már érvelhetne ezzel és ítéletével az EU szabályozásával ütköző rendelkezésnek minősíthetné a tranzakciós illetéket.
Mellékes eljárási szabály, hogy a pénzforgalmi számlát nem 15 napon, hanem 7 napon belül közli a szolgáltató (bank) az adóhatósággal – valójában ez már most is nagyjából ennyi időt vett igénybe. A határon átnyúló szolgáltató esetét nem szabályozták, így a WISE továbbra se tesz bejelentést a NAV felé, de ettől még belföldi pénzforgalmi számlának minősül.
Az Áfa törvényben szigorították a közösségi területen kívülre, saját fuvarral kivitt áru esetén az időbélyegzést, illetve a földgáz kereskedelmet, ahol a fordított adózás már csak a kereskedő nyilatkozata esetében alkalmazható – aminek a részletszabályait elhalasztották.
Beillesztették a törvény szövegébe a botrányos körülmények között, év közben megemelt alanyi adómentesség 18 milliós határát. A jogalkotó azóta se rendezte azokat a jellemzően fordított áfás szerepeket, ahol a visszamenőleges választás a számlabefogadónak kárt okozott. Az adóhatóság továbbra is zavaros gyakorlatot folytat a 18 millió forint kijavítási kérelem útján való választása terén, holott az az adózónak – a korábbi gyakorlat szerint is – járna.
Évtizedek óta késő szabály került pótlásra a törvényben utazásszervezés kapcsán 2026-tól. Eszerint az utazásszervező nem tünteti fel az adóalapot, kivéve, ha azt adóalanyként, de nem utazásszervezőként veszik igénybe – tehát például egy kereskedő cég vásárol utazásszervezési szolgáltatásokat. A NAV OSA felé küldendő adatban azonban az adó alapját és az áthárított adó összegét továbbra is minden esetben szerepeltetni szükséges. Ez az utazásszervezés számlázószoftveres beállításait szabályait jelentősen megbonyolíthatja.
eNyugta kapcsán a minisztérium késlekedése és az átállás előkészítetlensége miatt jelentős határidő-hosszabbításra volt szükség. Az új céldátum 2026.09.01. Időközben az eÁfa által automatizálandó bevallási rend nem néhány, hanem inkább fél évtizedes távlatba került.
A 2025.03.01-től az adóhatóság jogait jogellenesen kiszélesítő vámjogi képviselő által gyakorolt importáfa levonási jogra vonatkozó, EU irányelvvel ütköző és kivitelezhetetlen adminisztratív szabályozás alkalmazását 2025. októberre halasztották. Csak remélni lehet, hogy addig a szabályozás csupán néhány objektív, a vámjogi képviselők számára adminisztrációt nem igénylő szabálya marad meg. Hasonló okból utólagosan elhalasztásra kerültek a gázkereskedelmi fordított áfa nyilatkozati szabályai.
A háziorvos, védőnő számára az önkormányzat rendeletében adható helyi iparűzési adómentességi küszöb 20-ról 40 millió forintra nőtt. Érthetetlen, hogy ezeket az összeghatárokat – ilyen infláció mellett – miért nem kötik a minimálbér, vagy átlagkereset emelkedéséhez. Aprócska, cirka 12 évet késett szabályként – amikorra már elveszítette a jelentőségét – jogalkotó előírta, hogy a katázás tényét is jelentse le a NAV az önkormányzati adóhatóság számára.
A polgárőrök szolgálatellátási járművei gépjárműadómentességet kapnak. Ez kapkodó intézkedésnek látszik, mert az a törvény hatálybalépése után, 2025. július 1-vel alkalmazandó válik. Vajon eddig a polgárőrök miért nem kaptam gépjárműadó-mentességet?
A megbízható adózókra a bevezetés óta elértéktelenedett 3 milliós automatikus adóhalasztása, vagy részletfizetése ötmillióra emelkedett, a magánszemélyek eddigi 1 milliós automatikus részletfizetése pedig kettőmillió forint lett. Ezzel egyidejűleg „nem a bírságolás a cél” kormánya a cégek általános mulasztási bírságát százról megduplázta kettőszázezer forintra. Ezek a kihirdetéstől már hatályosak. A NAV a közleményében nem is említi az adóhalasztást, holott az állami kölcsönként funkcionál, hiszen a halasztás minden évben megismételhető, de figyelni kell a megbízható adózói státusz fenntartására és arra, hogy a hivatal a tartozás napján kapja meg a kérelmet, ne előbb és ne később.
A 2025-ben indult üzleti évek könyvvizsgálatára már kötelező az elektronikus jelentés kibocsátása, ennek ellenőrzésére a Cégszolgálat még nincs felkészülve és a könyvvizsgálók jelentős részének nincs is elektronikus aláírása. Egyébként eltörölték azt az ostoba korlátozást, hogy az elektronikus aláírást a könyvvizsgáló csak az éves számviteli beszámolóról szóló jelentésre használhatná. A könyvvizsgálati határérték a 2025-ben indult üzleti évre immár 600 millió forint, a megelőző két év árbevételének átlagában. A KKV körben a könyvvizsgálat továbbra se képes betölteni a funkcióját, az évente elmaradó közel 10 ezer könyvvizsgálat terén az állam nemrég szigorította a fellépés jogi kereteit. A gyakorlatban azonban nem a kényszert, hanem a könyvvizsgálat hasznosságát kellett volna növelni.
Végül kerüljön megemlítésre, hogy már 2025.04.18-től hatályos a könyvelőirodákon belül az ügyfél ügyeinek intézésére jogosult személy kijelölését lehetővé tévő rendeleti szabály (7/B.§), azonban az ehhez szükséges NAV elektronikus felület még mindig nem működik jól (az UJEGYKE nyomtatványt használtatja erre a NAV). A NAV továbbra se hajlandó tudomásul venni, hogy a cégkapujogosultak a cég nevében eljárásra jogosult személyek, de őket nem engedik be a különböző NAV felületekre, de a tőlük jövő milliárdos bevallásokat simán elfogadják, sőt a cégkapujogosult önmagát is meghatalmazhatja, ha például ő egy könyvelőiroda vezető tisztségviselője. Az egyéni vállalkozóként eljáró könyvelő alkalmazottjai, vagy az egyéni vállalkozóként dolgozó bérszámfejtő továbbra is diszkriminálva van, mert belőlük nem lehetnek meghatalmazottak.
Slusszpoén, hogy a NAV még így 5 év után se volt képes megvalósítani az egyéni vállalkozók meghatalmazott általi elektronikus ügyintézését a webes ügysegéden, ami szintén tudatos és masszív jogszabálysértés. Ezekért a jogszabálysértésekért kizárólag a NAV felsővezetése a felelős.
A szabályok értelmezéséhez, gyakorlati alkalmazásához kitartást és nagyon sok türelmet kívánok!
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
