A PBT a törvény felett állónak gondolja magát, ezért évtizedek óta nem vesz részt a devizahiteles ügyekben. A panaszok hatástalanok, így módszert kellett váltani.
A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bankon (MNB) belül működik. Az Európai Unió Bírósága (EUB) C-630/23. ítélete miatt pusztán az árfolyamrés ténye miatt semmis fogyasztói devizahitel-szerződések terén úgy gondolja, hogy nekik nincs hatáskörük. Az MNB azonban a kereskedelmi bankok és fogyasztó közötti jogviták terén hatáskörrel rendelkezik (MNB tv. 39.§ (2)) és erre a PBT van kijelölve (MNB tv. 96.§ (1)). A PBT hatásköre körüli helyzetet egyébként más jogászok is kifogásolták már.
A PBT saját működési rendje (3. pont) szerint is fennálló hatáskör alapján kezdeményezendő egyezség létrehozása érvénytelen (semmis) szerződés esetén is fennáll, hiszen a PBT-nek nem kimondania kell az érvénytelenséget, vagy dönteni róla. A PBT feladata csupán annyi, hogy az EUB ítélete – mint közvetlenül alkalmazandó joganyag – alapján észlelje az érvénytelenséget, közölje azt a hitelintézettel, vázolva az elszámolást, mindezt a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. Fontos, hogy miután az EUB álláspontja szerint pusztán az árfolyamrés ténye miatt érvénytelen a szerződés, ezért a magyar állam törvényei és a Kúria erre vonatkozó, alacsonyabb szintű jogegységi döntése se vehető figyelembe.
A PBT – álláspontom szerint – jogellenes véleménye miatt 5000 forint értékű felesleges munkát okoztak a panaszom benyújtásával és az akörüli ügyintézési idővel. A jogállamiság szabályai alapján kártérítést követelhetek a PBT-től (vagyis az MNB-től). Be is nyújtottam az 5000 forintra a fizetési meghagyást, amire megjött az MNB ellentmondása, így végre elkészült a kereset és elindulhatott a per. A tét nem az 5000 forint, hanem az, hogy a PBT kihúzhatja-e magát a devizahiteles ügyekből pusztán annak okán, hogy ott a panaszos célja a hitelszerződés érvénytelensége okán az egyezség létrehozása, ugyanis ez egyetlen próbapert követően eldőlhetne és több perre nem lenne már szükség. A PTB számára minden lehetőség adott volt és lehetősége volt a panasz alapján meggondolnia magát, de nem így történt…
Ha a per sikeres lenne, akkor az nyomást gyakorolhat az MNB illetékeseire, aminek eredményeképpen a fogyasztók (magánszemélyek) kapnának a bírósághoz képest egy sokkal kulturáltabb, bankok részéről kötelező együttműködést előíró fórumot, ahol a devizahitelük miatt panaszkodhatnának. Így a másfél évtizedes (hibás) gyakorlat végre megtörne.
Várható, hogy a per során 2026 tavaszán lesz ítélethozatal és – ha Magyarország még nyomokban tartalmaz jogállamot – akkor a bíróság elsőfokon, majd másodfokon is ki fogja mondania kártérítési igényem jogosságát, a többit meg majd meglátjuk.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
