Mi történik, ha egy bíró úgy gondolja, hogy bekorlátozza egy nyilvános tárgyaláson, előre bejelentett, engedélyezett sajtójelenlét mellett a róla szóló felvételkészítést és rendőrt hív? Borsodországban úgy látszik, hogy a törvényeket éppen egy bíró hághatja át, sőt ahhoz még rendőri kényszerítést is igénybe vehet. Ráadásul egy fontos adójogi perről volt szó.
A sajtószabadság csak előzetes regisztráció mellett gyakorolható
A bíróságokról szóló törvény alapján, a sajtóról és az épületben való tartózkodásról szóló OBH szabályzatok felhatalmazása alapján a Miskolci Törvényszék megalkotta a saját sajtó szabályzatát, amely szerint a megelőző nap 15 óráig előzetes regisztrációt kell tenni. Ez egy magasabb rendű jogszabályban nem megengedett korlátozó intézkedés!
Előzetes regisztráció hiányában a sajtó munkatársa nem léphet be a törvény által deklaráltan nyilvános tárgyalásra, ami ütközik a sajtószabadság védelmének alkotmányos elvével (az érvénytelen Alaptörvény IX. cikk (2) és az Alkotmány 61.§ (2))! A helyzetre egyébként jellemző, hogy a sajtószabadságot védeni hivatott sarkalatos törvény egy szót sem ejt a sajtó szabadságának részletszabályairól, de rendelkezések tömkelege szerepel benne a sajtó, a hírközlés és a nyilvánosság korlátozhatóságáról. Ettől még tény, hogy a bírósági tárgyalóterembe való bejutás korlátozását nem említi se a sajtótörvény, se a polgári perrendtartás, de a korlátozás – jogellenesen – mégis létezik!
Ugyanez a névvel, személyes adatokkal történő regisztrációs korlátozás áll fenn az amúgy anonim hallgatóságra vonatkozóan is. Abszurd, igaz? (A kép természetesen csak illusztráció.)
Egyébként az OBH szabályzata szerint a belépés és benntartózkodás szabályait úgy kell megfogalmazni, hogy azok jogszerű betartása esetén nem akadályozhatják az eljárásban résztvevő személyek, a hallgatóság és a sajtó jogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei gyakorlását. Ennek ellenére a jogok mégis előzetes regisztrációhoz kötöttek, holott azt egyetlenegy jogszabály se tenné lehetővé!
A törvények egyértelműen engedik a bíróról való felvétel készítését
A törvény világosan rendelkezik arról, a bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel (Pp. 232.§ (3)).
A „bíróság tagjai” kifejezés – a pongyola jogalkotás okán – nincs definiálva, azonban a közigazgatási perrendtartás a bíróság összetételét követően már a bíróság tagjainak jogairól és kötelezettségeiről ír (Kp. 8-9.§). Ergo: a bíró a bíróság tagja, akit egyébként a törvény egyesbírónak hív (Kp. 11.§ (1)). A tárgyalás vezetése terén – ismét a zavaros törvényszöveg miatt – az egyesbíró már elnöknek számít, aki felel a tárgyalás lebonyolításáért (Kp. 71.§), de a törvény a fenti szakasztól – amely korlátozás nélkül engedi a bíróról való felvételkészítést – nem enged a közigazgatási bírónak sem eltérést!
A bíró a saját elképzeléseivel felülírta a törvényt és betiltotta az iratismertetésen túli felvételkészítést
A bíró a tárgyalás kezdetekor felsorolta a hallgatóság tagjainak neveit, ami szokatlan és a tárgyalás nyilvánossága terén a hallgatóságra nézve nem éppen jogszerű lépés, mert megsértette az anonimitásukat. Ez már egy 2010-es tanulmány szerint is aggályos volt és akkor még nem is volt GDPR. A bíró ezután rátért a sajtó képviselőjére, akinek szintén bemondta a nevét, de ez még csak a kezdet volt.
A Miskolci Törvényszék 2022-ben titkárból kinevezett bírája, Dr. Tóth László úgy gondolta, hogy a kizárólag róla készülő sajtófelvételt az ügy ismertetésének idejére bekorlátozza, illetve engedélyezett még néhány vágóképet. Ezután közölte, hogy „a tárgyalás további szakaszában kép- és hangfelvétel készítését a bíróság nem engedélyezi”, illetve azt is mondta, hogy „a sajtó képviselője jelen lehet, jegyzetelhet, de a kamerákat, illetve a hangfelvevő berendezéseket ki kell kapcsolnia”. A sajtó kioktatását tartalmazó alábbi (első) felvételen természetesen – a bíró nevén kívül – nevek nem hangzanak el. A felvétel a második perctől mutatja a bírót.
A WISE-NAV ügy tárgyalása szégyenteljes pillanatokat hozott
Amikor az iratismertetést követően a bíró a mondatainak folytatólagos rögzítését észlelte, akkor felszólítást közölt, majd a magnójára bemondta, hogy meg lett zavarva a tárgyalás. Természetesen a bírón és a felvételt engedélyező felperesen kívül senkiről sem készült kép- és hangfelvétel. A teremben nem volt mozgás és csak a bíró beszélt. A tárgyalás megzavarásról szó sem lehetett!
A bíró ekkor valamilyen gombot megnyomhatott, mert két perccel később biztonsági őr berontott a terembe, nagyjából úgy, mintha a bírót éppen ölnék, ezzel elég nagy riadalmat keltve. A bíró közölte, hogy – az álláspontja szerint – meg lett zavarva a tárgyalás. A sajtó munkatársát ekkor a bíróság biztonsági emberei körbeállták és felszólították a távozásra.
Miután a felvételt készítő személy tisztában volt a szabályokkal, ezért a bíróról szóló felvételkészítést nem hagyta abba, eközben a felperesen kívül továbbra sem készült felvétel sem az alperes képviselőjéről, se a jelen lévő hallhatóságról sem, akik némán szemlélték a bíró által elkövetett jogszabálysértést.
Az alábbi (második) felvételen az látszik, hogy bíró meghozza a sajtó képviselőjének tárgyalóteremből való kiutasítására vonatkozó végzést (jobb felbontásért katt ide). A sajtó képviselője közli – 3 alkalommal – hogy a bíró intézkedése jogszabálysértő, mert a róla készülő felvételt nem tilthatja be. A bíró ezt követően úgy gondolta, hogy a végzéshez indoklást mond bele a diktafonjába, amiben kizárólag azt a szakaszt említette (Pp. 232.§ (1)), amelynek utolsó mondatrésze így szól: „…. a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt készíthet.” Csakhogy ez a szakasz teljes egészében így szól:
A nyilvános tárgyalásról a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel, a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt készíthet.
A feltételek között pedig éppen a cikk elején idézett szöveg is ott van, miszerint a bíróság tagjairól (…) hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel.
Jöttek a rendőrök
Miután a bíró nem volt hajlandó a tárgyalást folytatni, mondván, hogy róla nem lehetett felvételt készíteni, a biztonsági őrök rendőrt hívtak a sajtó munkatársára. A rendőrök megérkezésére nem kellett sokat várni: 13 perc alatt megérkeztek. A közben a bíró már egyre többször teljesen elbújt a monitor mögé, ezért a felvétel készítéséhez a pad szélére kellett kihúzódni..
A rendőrök ugyan meghallgatták a jogi magyarázatot és jól láthatóan meg is értették azt, úgy döntöttek, hogy felszólítják a sajtó képviselőjét a tárgyalóterem elhagyására. Ezt a felhívást háromszor közölték szóban, majd közölték, hogy a negyedik már fizikai kényszer alkalmazása lesz. A rendőri fenyegetés direkt és szenvtelen volt. A sajtó munkatársa nem várta meg a fizikai kényszer alkalmazását, hanem kiment a tárgyalóteremből. Ekkor a bíró kifogásolni kezdte, hogy a sajtó munkatársának a bezárt laptopja a teremben maradt és követelte, hogy a rendőrök azt is vigyék ki. A teljes „kilakoltatás” után a bíróság biztonsági embere elállta az ajtót, hogy a sajtó munkatársa ne térhessen vissza a tárgyalóterembe.
A rendőrök ígérték, hogy a sajtó képviselőjével szembeni intézkedésről készült jegyzőkönyvet megküldik. Ez a cikk elkészültéig nem érkezett meg, de azt elektronikus úton kell kézbesíteni, különben az érvénytelen közlésnek számít (Dáptv. 19.§ (5)). A WISE belföldi pénzforgalmi számlaként való kezelésének ügyében a tárgyalást a bíró kizárási kérelme miatt elnapolták, de ez már egy másik cikkben szerepel.
A jelen cikk elkészültével egyidejűleg a Miskolci Törvényszékre panaszbeadvány került benyújtásra, ha a válasz megérkezik, akkor a cikket frissítjük, szükség esetén a biztonsági őr berohanásáról és a rendőri intézkedésről szóló felvételrész is közzétételre kerül.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
