Az eset szánalmas jogalkotási szégyenfolt és a jogállamiságot semmibevevő hivatali rendszert mutat be. Nem véletlen, hogy Magyarország a 79. a jogállamisági listán.
CSED-csapda: A katás anya és a bürokrácia háborúja
A Szegedi Törvényszék friss ítélete (K.700.368/2025/18.) tökéletes látlelete annak, hogyan darálja be a jogalkotói lustaság a vállalkozó anyákat. A történet klasszikus: az anya CSED-et igényelt, miközben katás vállalkozását alkalmazottakkal kényszerült tovább üzemeltetni tovább, hogy ne veszítse el tanítványait és biztosítsa a folytonosságot. A hatóság azonban résen volt: miután a NAV adatszolgáltatásából kiderült, hogy a vállalkozásból bevétele származott, azonnal visszakövetelték a jogalap nélkül felvett, kamatokkal növelt 474 745 forintot.
Az alkalmazott-mítosz és a „személyes” közreműködés
Sok egyéni vállalkozó ringatja magát abba az illúzióba, hogy ha ő csak a pelenkázással foglalkozik, és az alkalmazottai termelik a hasznot, akkor minden rendben. A bíróság szerint azonban a katás lét alapfeltétele a személyes közreműködés. Aki fizeti a havi tételes adót, az a jog szemében tevékenységet végez, az alkalmazottak irányítása pedig önmagában kimeríti a keresőtevékenység fogalmát (Katatv. 7.§ (8)), ami kizárja a CSED-re való jogosultságot.
A bevétel időpontja: nyilatkozattal alkottak jogot
A kormányhivatalok és a MÁK jogot alkotott, amikor kitalálta, hogy a korábbi munkából befolyt jövedelmekre „nyilatkozat” alapján nem követeli vissza a CSED összegét. A keresőtevékenység fogalma azonban nem említi lehetőségként a nyilatkozattételt (Ebtv. 41.§ és vhr. 1.§ (2) p)). A katás kismama esetén tehát a kormányhivatal nem kívánt jogot alkotni, hogy megvédje a CSED visszakövetelésétől, de a többi egyéni vállalkozás esetén lehet nyilatkozni – büntetőjogi felelőssége tudatában – hogy például korábbi bevétel folyt be és „valójában” nem zajlott keresőtevékenység. Ez így tiltott jogalkotás volt, még akkor is, ha azzal a kismamáknak kedveztek. Ha viszont tiltott jogalkotás történt, akkor miért nem alkottak egy újabb „belső szabályt” a katás kimamákra is, hmmm?
A 2025-ös könnyítés
Miután észlelték, hogy a kormányhivatalok visszakövetelik a CSED-et és végre valaki törvényszék elé vitta az ügyet, 2025. július 1-jével hatályba lépett az a könnyítés, amely már engedélyezi a CSED melletti munkavégzést a gyermek megszületését követő 90. nap után (Ebtv. 41.§). Ez azonban a perbeli anyán már nem segített, mivel az új szabálynak nincs visszamenőleges hatálya: neki marad a tetemes visszafizetési kötelezettség és a 35 000 forintos perköltség.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
