Van ingyenes elektronikus aláírás! Ez az ittirdala.hu

Az AVDH elhunyta után jogosan merül fel a kérdés, hogy miután a DÁP eAláírás üzleti felhasználásának keresztbe akarnak feküdni egyes hivatalok, mivel lehet aláírni a kötelező elektronikus eljárás során?

Jogszabályi tiltás hiányában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Főpolgármesteri Hivatal szerint is lehet üzleti célra használni a DÁP eAláírását, azonban – teljesen jogellenesen – a jogszabály szövegét meghaladóan azt csak „magáncélra” tartják használhatónak. A DÁP eAláírás üzleti célú használhatóságának elismerése érdekében zajlik a per, de nagyon úgy néz ki, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái egy újabb mélypontot kívánnak elérni a jogállamiság terén, mert a „A felhasználó magánszemélyként használja” fordulatot magáncélként azonosítják (Dáptv. 54.§ (7)).

Minden ügyvezető, ha magánszemélyként ír alá egy céges iratot, akkor az cégszerű aláírás. Döbbenetesen hangzik, de a magyar jogrendben nincs konkrét (értelmes) definíció a cégszerű aláírásra (Pp. 325.§ (1) d)). Az új jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény rendezi szándékozik a kérdést és az indoklásban bármilyen vezetői tisztségviselőhöz köthető aláírást cégszerű aláírásnak tart (lásd: Jsznyt. indoklás a 20.§-hoz).

Magyarország a jogállamiság terén rosszul teljesít. Nemcsak utolsó az EU tagországai között, de a 79. pozíció a jogállamisági listán azt is jelenti, hogy Sri Lanka és Ghána is sokkal jobban áll.

Nem kell pánikolni a munkaügyi hivatalok kapcsán, akkor sem, ha az NGM zavaros nyilatkozatokat tesz

A kötelező elektronikus ügyintézés terén az egyik elektronikus aláírással legérintettebb terület a munkaügyi támogatások igénylése, mert 20 éven át képtelenek voltak biztonságos csatornába terelni az ilyen adatforgalmat, amihez nem kellene elektronikus aláírás. A kormányhivatalok pöcséthez szokott munkatársai számára ki van adva, hogy elektronikusan aláírt okiratokat követeljenek meg, amire az epapirban lévő FEDOR nem jó.

A képen az látszik, hogy az NGM zavaros tájékoztatót helyezett ki, amiben a legfontosabb mondatban értelmezhetetlen kérdőjelek szerepelnek, a végén meg egy kínos vessző áll…

Elengedő a fokozott biztonságú elektronikus aláírás!

A közigazgatási és az adóigazgatási rendtartás, valamint a munkajog területén – szemben a büntetőeljárással – szándékosan nem szabályozzák az írásbeliség mibenlétét, mondván, hogy a jognyilatkozatot a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:7.§) szabályozza.

A Kúria tanácsadó testülete szerint a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás (FES vagy AES) jognyilatkozatként teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül (Pp. 325.§ (1) f) és (5)). Ezért nincs szükség a magasabb szintű, minősített elektronikus aláírásra (QES), ami például az ingyenes DÁP, illetve az évente legalább 40-50 ezer forintba kerülő Microsec, Netlock, vagy Flintsign, vagy az ezeknél jóval olcsóbb, nagyjából évi 11 ezer forintból, idegen nyelvű videóazonosítással beszerezhető IntesiGroup.

Ingyenes vagy olcsó fokozott biztonságú e-aláírás szolgáltatások 

Az alábbi táblázat világszerte elérhető elektronikus aláírási szolgáltatásokat mutat be, amelyek fokozott biztonságú (eIDAS / AES-kompatibilis) aláírást kínálnak, és azonnal nem kérnek 10 EUR-nál többet. Az árak forintra átszámítva a 2025. október 31-i MNB/ECB árfolyam (1 EUR = 388,14 HUF) alapján szerepelnek és ahogy látható, számos ingyenes megoldást kínál. Ezeken a weboldalakon azonban fordítást kell alkalmazni, mert egyik se „beszél” magyarul. Az azonosítás terén is gyengén teljesítenek, nem ritka, hogy azt az ingyenes csomagok nem is tartalmazzák.

Az ID&Trust Kft. GoodID azonosítására alapuló ittirdala.hu viszont jó megoldás lehet

Az elektronikus aláírás alacsonyabb, de elegendő szintjét teljesítő ittírdalá.hu fokozott biztonságú elektronikus aláírást ad, amelyhez magyarázó videó is készült. A GoodID mobilalkalmazás a folyamathoz igazolványt (útlevelet) tárol be, önállóan készíthető szelfivideós azonosítással. Az aláírás során a felhasználó akár a vállalkozásának (intézményének) az adatait rászerkesztheti az aláírásra, amit aztán QR kód segítségével a szolgáltató azonnal visszakereshető adatként tálal.

Ez a szolgáltatás sokkal biztonságosabb és ellenőrizhetőbb, mint a minősített elektronikus aláírás tanúsítványa, ahol az ALANY (OWNER) rovatban rendre semmilyen további azonosító adat sem szerepel.

Érdekes körülmény, hogy az ID&Trust Kft. vagy vezetői nem tagjai a Magyar Elektronikus Aláírási Szövetségnek.

Az ittírdalá.hu jelenleg 5 ingyenes aláírást biztosít, de a további aláírások is néhány ezer forintért megvásárolhatóak. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete már tárgyalásokat kezdeményezett az elektronikus ügyintézést kötelezően alkalmazó könyvelői kör számára egy tágabb megoldás kialakítása érdekében.

Futotttak még…

Az eSzerződés és a Signingo sajnos nem végez azonosítást, így az aláírás hitelessége támadható, és az egyszerű magánokiratként hivatali ügyintézésre és teljes bizonyító erejű magánokirat készítésére alkalmatlan. A regisztrációt elvégző emailes „meghívása” nem jelent megbízható azonosítást, az később a szerződést aláíró fél által letagadható marad. Ennek ellenére folyamatosan hirdetik magukat, ezen téren megtévesztve a vállalkozásokat. Az ilyen elkészült dokumentumon szereplő időbélyegző legfeljebb azt igazolja, hogy az adott időpontba valamilyen „esemény” történt, de nem igazolható, hogy ki (kik) által.

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese