| Az adójogi változások látszólag csak nagyvállalatokat érintenek, a válaszlépéseik a termékeik, szolgáltatásaik árának emelése lehet, amire a kormány újabb válaszlépéseket tesz, amik aztán sokmilliárdos pereskedésekbe fordulhatnak, hiszen az adóztatás joga nem korlátlan. Az persze világos, hogy az Alkotmánybíróság megbízhatósága jelentősen csökkent az elmúlt években, amit az elmúlt hetek néhány döntése is mutat. Amíg a nagyvállalati reakciók képesek befolyásolni az adópolitikai reakciókat, addig a KKV kör legfeljebb elszenvedi az adóemeléseket. Nekik szól ez a cikk. |
A cégautóadó a duplájára emelkedik!
A rendelet a 2022. július 01. és 2022. december 31. közötti időszakra a cégautóadó havi mértékét szabályozza, amiből egyenesen következik, hogy a későbbi parlamenti salátatörvényben (várhatóan 2022. őszén) újabb emelésről születhet döntés. A cégautóadó ilyen rövid, bevezetési idő nélküli emelése sérti a jogbiztonságot, hiszen a lízing és hitel- ügyletek keretében finanszírozott ügyletek terén hátrányossá válhat a konstrukció a cégek számára. Nekik egyébként megnyílik a felmondáshoz való joguk, hiszen az ügylet kapcsán egyensúlyeltolódás következett be (Ptk. 6:60.§), bár ez az eltolódás vélhetően kevés KKV esetében jelenti majd a lízing és hitelszerződés felmondását. Az alábbi táblázatban az új adómértékek szerepelnek. (Zárójelben a jelenlegi, 2022. június 30-ig érvényes adómérték látható)
| A | B (Ft) | C (Ft) | D (Ft) |
| Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |
„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |
5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |
| 0-50 | 30 500 (16 500 ) | 16 000 (8 800) | 14 000 (7 700) |
| 51-90 | 41 000 (22 000) | 20 000 (11 000) | 16 000 (8 800) |
| 91-120 | 61 000 (33 000) | 41 000 (22 000) | 20 000 (11 000) |
| 120 felett | 81 000 (44 000) | 61 000 (33 000) | 41 000 (22 000) |
Literenként 350 forintos szörpadó
A népegészségügyi termékadó (NETA) szabályozásában korábban is szerepelt a szörp, de csak a 25% alatti gyümölcshányadúak esetén volt a - 2018-ban utoljára emelt - 240 forintos tételű adó literenként. Ez most 350 forint lett. Az egy deciliterben 8 grammnál több cukrot és/vagy édesítőszert tartalmazó üdítőital adója literenként 23 Ft lett. A kivételek között szereplő gyümölcsarány is felment 50%-ra. Az energiaitalok adótartalma típustól függően 50 forint/literről 65 forint/literre, míg a magasabb taurintartalmúak esetén 300 forint/literről 390 forint/literre emelkedett. A sós snack-ek 300 forint/kg adómértéke 390 forint/kg-ra nőtt. Az ízesített sör után fizetendő adó 25 forint/literről 33 forint/literre kúszott fel.
A NETA emelése kizárólag a költségvetés bevétele, abból 10 százalékot állami népegészségügyi programokra is fel lehet ajánlani, bár ezek sikeréről nincs hír.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra fizetendő közteher a duplájára emelkedik!
Az EFO népszerű foglalkoztatási módozat volt, bár azt januártól jelentősen rontotta a 25 év alattiak SZJA mentes sávja, így jelenleg a legkedvezőbb a nulla (!) adózású iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás. Az immár áfát felszámító iskolaszövetkezetek számára szabályozva van, hogy mennyi lehet az adminisztráció minimum költsége (17,8%), így az egymás alá kínáló és ezáltal káros piaci verseny, ami például az áfa megfizetésének csalárd mulasztásához vezet talán mérsékelhető lesz. Ennek ellenére az iskolaszövetkezeti piacon - a várakozások szerint - így is magas lesz a szektor adócsalási fertőzöttsége, ami az EFO emelésével hozzájuk tóduló megrendelés miatt még csábítóbb lehetőséggé válik. Visszatérve az EFO-ra: a munkáltató által fizetendő közteher 2022. július 1-jétől az alábbiak szerint emelkedik:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500,-Ft/naptári napról az adott hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-ára nő, azaz 1 000,-Ft/naptári napra emelkedik.
- egyéb alkalmi munka esetén 1 000,-Ft/naptári napról az adott hónap első napján érvényes minimálbér 1%-ára nő, azaz 2 000,-Ft/naptári napra emelkedik.
Kiskereskedelmi pótadó (ez érintheti a kisebb boltok forgalmát)
Az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalany 2022. november 30-ig egyszeri kiskereskedelmi pótadót köteles fizetni. A pótadó a 2021. évi kiskereskedelmi adó 80%-ával egyezik meg.
Egyúttal 2023-tól a kiskereskedelmi adó mértéke az alábbiak szerint változik:
- Az adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után változatlanul 0%,
- Az adóalap 500 millió Ft-ot meghaladó, de 3 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,1%-ról 0,15%-ra növekszik.
A szabályozás értelmében már a 2023. évi adóelőlegeket is a fenti, emelt összegű adómértékkel kell megállapítani.
A napelemparkok megadóztatása
A fél megawattos teljesítmény korántsem olyan magas küszöb, így számos napelempark is érintett, ilyen például a 2021. tavaszán elkezdett 10 megawattos napelempark, Öskün. A 65 százalékos (!) piaci-hatósági ár közti különbségre kivetett különadó kötelezetti köre, 2022.01.01-re visszamenőlegesen:
- a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő
- a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő és
- a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő.
A különadóztatás akkor áll fenn, ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022-es vagy a 2023-as adóévben megszűnik vagy ha a 2022-es vagy a 2023-as adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést - vagyis, ha kimegy a szabadpiacra az áramot árulni.
A fosszilisnek számító biomasszaégető üzem adómentes marad, akármekkora is.
A többi különadóról és a jövedéki adó emeléséről általában
Számos cikk és szakmai blog mutatta be és elemezte a nagyvállalati különadókat, így a jelen cikk ezekre nem terjed ki. Az elemzések mindegyike a lakosságra, a termékek, szolgáltatások vásárlóira való átterhelésre következtetett. Egyelőre nem ismertek azok a kormányzati módszerek, amikkel ki lehet kényszeríteni, hogy a nagyvállalatok a saját felhalmozott vagyonukból fizessék meg a különadókat, amiket nem terveztek be és azok nagyrészt visszamenőleg kerültek bevezetésre. Az is elképzelhető, hogy a kormány egyenesen az árazást fogja adóztatni, vagyis NAV adatszolgáltatást rendelnek el az árak vizsgálatához, majd rendeleti úton 98%-os különadót vetnek ki a különbözet részére vagy egészére. Sajnos, ez egyáltalán nem zárható ki, pedig az adóztatás nem korlátlan állami jog. Bár van olyan bíróság, amely kártérítést ítélhet meg a nem tisztességes eljárásokra. Adózás terén ritka az adófizetők kártalanítása, bár nem példátlan. Ilyenkor közpénzből kell megfizetni a jogbiztonságot sértő adóterhek miatt kirótt kártérítést, vagyis az államtól az adott vállalat visszakaphatná a jogellenesen kiszabott adót. Sajnos, ilyen intézkedés már a kilencvenes évek óta nem divat az államhoz folyamatosan közeledő, ma már aggasztóan közel álló Alkotmánybíróságnál, amely legutóbb - számos ellenvélemény kíséretében - a népszavazás jogintézményét kicsavarta a választópolgárok kezéből, a Fudan Egyetem kapcsán.
A jövedéki adó a legönellentmondásosabb adó, hiszen jellemzően a szenvedélybetegségeket okozó termékeket adóztatja, ezek léte sajnos, nem szociálpolitikai kérdés, az emelésük ellenére még mindig alacsonyan tartottak.
Említésre méltó még a bányajáradék emelése, ami kizárólag a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) néhány hazai kitermelőjét érinti, de úgy, hogy ők nem csökkenthetik a termelést, ami egészen hihetetlen kormányzati előírás.
|
Ruszin Zsolt,
FairConto Zrt.
részvényes